Ugrás a tartalomhoz

Besszádok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Besszádok
(Bieszczady)
Jellegzetes rét (połonina) a Szeroki Wierch gerincén, a Tarnica közelében
Jellegzetes rét (połonina) a Szeroki Wierch gerincén, a Tarnica közelében
Magasság1405 m
Hely Lengyelország,
 Szlovákia,
 Ukrajna
HegységKülső-Beszkidek,
Erdős-Kárpátok,
Keleti-Kárpátok
Legmagasabb pontTarnica (1346 m)
Elhelyezkedése
Besszádok (Lengyelország)
Besszádok
Besszádok
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 49° 17′, k. h. 22° 29′49.283333°N 22.483333°EKoordináták: é. sz. 49° 17′, k. h. 22° 29′49.283333°N 22.483333°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Besszádok témájú médiaállományokat.

A Besszádok[1][2] (néha Beszkádok[3] vagy Bieszczady-hegység,[4] lengyelül: Bieszczady) hegység a Külső-Keleti-Kárpátokban, az Erdős-Kárpátokon belül a Külső-Beszkidek (más néven Keleti-Beszkidek) csoportjában. Lengyelország délkeleti sarkában, valamint kisebb részben Szlovákia és Ukrajna területén emelkedik.

A Bieszczady elnevezést Lengyelországban mind a lengyel részre, mind tágabb értelemben, a teljes hegységre vonatkozóan használják, míg Szlovákiában és Ukrajnában jellemzően csak a lengyelországi részt értik alatta. A szlovákiai rész Ungi-határhegység vagy Bukovec-hegység (Bukovské vrchy) néven is ismert.

Földrajz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Besszádok a Łupkówi-hágótól (640 m) az Uzsoki-hágóig húzódik. Legmagasabb pontja a lengyel területen emelkedő Tarnica (1346 m). (Időnként a Besszádokhoz sorolják a Felső-Dnyeszter-Beszkideket és a Szkolei-Beszkideket is a Toronyai-hágóig bezárólag, ebben az esetben az 1405 m magas ukrajnai Pokolbérc (Pikuj) a legmagasabb csúcs.)

A hegység ukrajnai részén ered a Dnyeszter és a San.

Élővilág

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Besszádoki Nemzeti Park területének legnagyobb részét erdők borítják. A legjellemzőbbek a bükkösök, melyeket jávor- és lucfenyő tarkít. Állatvilága olyan fajokat foglal magába, mint a szürke farkas, szarvas, európai bölény, barna medve, hiúz, vadmacska, illetve mintegy 150 madárfaj költ itt, köztük sasfélék.[5][6]

Történelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület az őskor óta lakott. A római időkben különböző törzsek – kelták, gótok, vandálok (Przeworski kultúra, Puhói kultúra) – rohanták le. A Római Birodalom bukása után a nyugati szlávok foglalták el, és Nagymorávia része lett.

Bojkó férfi a Besszádokban a 20. század első felében
Útjelző tábla a Połonina Caryńskán
Vitorlázók és kajakosok a Solinai-tavon, Solina

A magyarok honfoglalása után a terület hovatartozása vitatott volt Magyarország, Lengyelország és a Kijevi Rusz között. Első említése az Elmúlt idők krónikájából származik, mely szerint 981-ben I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem meghódította a lengyelekkel vívott háború során. Ezt követően 1018-ban újra lengyel, 1031-ben megint kijevi kézre került. A 12. században Halics a hanyatló Kijevi Rusz egyik önállósodó fejedelemsége lett, melynek rövid ideig II. András magyar király és később fia, Kálmán herceg is ült a trónján, végül 1340-ben III. Kázmér lengyel király hódította vissza a területet.

Lengyelország felosztása során külső oldala a Habsburg Birodalomhoz került. Belső (magyarországi) oldala Zemplén és Ung vármegyékhez tartozott. Az első világháborúban a Keleti-Kárpátok hágói stratégiai fontossággal bírtak, 1914–1915-ben intenzív harcok dúltak a birtoklásukért.

1947-ig a lengyelországi rész lakóinak 84%-a bojkó volt (a tágabb vidéket rajtuk kívül lengyelek és zsidók is lakták[7]), de miután az Ukrán Felkelő Hadsereg Jabłonkiban meggyilkolta Karol Świerczewski lengyel tábornokot, a Visztula hadművelet keretében kitelepítették őket, és a terület jórészt lakatlanná vált.[7] Aleksander Kwaśniewski államfő 2002-ben sajnálatát fejezte ki a kitelepítésért.

1991-ben hozták létre az UNESCO a Keleti-Kárpátok Bioszféra Rezervátumot, amely a terület nagy részét lefedi mindhárom országban, és magában foglalja a Besszádoki Nemzeti Parkot (Lengyelország), a Polonyinák Nemzeti Parkot (Szlovákia) és az Uzsoki Nemzeti Parkot (Ukrajna).

Természetvédelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Besszádoki Nemzeti Park
Besszádoki Nemzeti Park

Az UNESCO a Keleti-Kárpátok Bioszféra Rezervátum a terület nagy részét lefedi mindhárom érintett országban. A hegység területén a következő nemzeti parkok működnek:

Turizmus

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hófogó kerítés a Besszádokban

A Besszádok Lengyelországban a Kárpátaljai vajdaság legnépszerűbb idegenforgalmi célpontjának számít. A turizmus kezdetei a két világháború közötti időszakig nyúlnak vissza, amikor kiépültek az első menedékházak és kijelölték az első turistautakat. A második világháború után Karol Wojtyła (a későbbi II. János Pál pápa) is rendszeresen felkereste.

A hegységet érinti az E8 Hosszútávú Vándorút. A Besszádoki Nemzeti Parkban ezt beleértve mintegy 130 km a kijelölt sí- és gyalogtúraútvonalak hossza, de öt kerékpáros útvonal, néhány lovas ösvény és hat tanösvény is várja a látogatókat.[5] A hegytetőket jellemzően rétek borítják, így széles panoráma tárul a túrázók elé.[6]

Kulturális látványosságai közé tartoznak a hegyi fakunyhók, régi temetők, görögkeleti fatemplomok és kápolnák.[6][7] Hagyományos, a tájat is meghatározó foglalkozások a pásztorkodás és a szénégetés.[6] Wołosate hucul tenyészállomásnak ad otthont.[6]

Panoráma a Połonina Wetlińskáról a Połonina Caryńska és a Tarnica, valamint Ustrzyki Górne felé

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Faragó Imre. "A magyar névhasználat területi vonatkozásai" (PDF) (magyar nyelven). MTA–ELTE Térképtudományi és Térinformatikai Kutatócsoport. 3. o. 2014. március 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. március 17. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |month= (súgó)
  2. ↑ Hargitai Henrik (névmutató) (2010) [2002]. "Magyarország és a Kárpát-medence vidéke (térkép) / Magyarországi nevek magyar-angol névmutatója / Válogatás nagyobb vagy történelmileg jelentősebb földrajzi nevek jelenlegi ill. történelmi magyar és más nyelvű névváltozataiból (melléklet)". In Karátson Dávid (könyv), Lazányi János (térkép) (ed.). Pannon Enciklopédia. Magyarország Földje (PDF) (magyar nyelven) (harmadik kiadás ed.). Urbis Könyvkiadó. 2014. április 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. március 17. {{cite book}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó); Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  3. ↑ Hegyi Gyula (2008. október 14.). "Jelentéstervezet Európa érintetlen természeti területeiről (2008/2210(INI))" (pdf) (magyar nyelven). Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság. Hozzáférés: 2014. március 17.
  4. ↑ "Európa leggyérebben lakott vidéke - a Bieszczady-hegység és az Alacsony Beszkidek" (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Idegenforgalmi Honlapja. 2013. 2013. március 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. március 17.
  5. 1 2 "Bieszczadzki Nemzeti Park" (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Idegenforgalmi Honlapja. 2013. 2014. augusztus 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. március 18.
  6. 1 2 3 4 5 "Bieszczady National Park" (angol nyelven). Official Promotional Website of the Republic of Poland. 2011. 2014. március 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. március 18.
  7. 1 2 3 "Bieszczady (Podkarpackie vajdaság)" (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Idegenforgalmi Honlapja. 2013. 2012. május 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. március 18.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bieszczady Mountains című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Besszádok&oldid=29271609”