Caliban (hold)
| Caliban | |
 | |
| Felfedezése | |
| Felfedező |
|
| Felfedezés ideje | 1997. szeptember 6. |
| Felfedezés helye | Palomar Obszervatórium |
| Névadó | Caliban |
| Ideiglenes név | S/1997 U 1 |
| Pályaadatok | |
| Fél nagytengely | 7 231 000 km |
| Pálya excentricitása | 0,082347 |
| Orbitális periódus | 579,26 nap |
| Közepes anomália | 294,66253° |
| Inklináció | 139,90814° |
| Perihélium szöge | 342,53671° |
| Központi égitest | Uránusz |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 42+20-12 km[1] |
| Tömeg | 300 Eg |
| Átlagos sűrűség | 1,5 g/cm³ |
| Albedó | 0,22+0,20-0,12[1] |
| Látszólagos fényesség | 22,0[1] |
| Abszolút fényesség | 9,160 ± 0,016[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Caliban témájú médiaállományokat. | |
A Caliban (címke szerint Uranus XVI) az Uránusz második legnagyobb szabálytalan holdja[2] 2025-ös ismeretek szerint. 1997. szeptember 6-án fedezte fel Brett J. Gladman, Philip D. Nicholson, Joseph A. Burns és John J. Kavelaars a Palomar Obszervatóriumban található 508 centiméteres Hale teleszkóp segítségével, a Sycorax holddal együtt. Ideiglenes neve S/1997 U 1 volt.[3] A hold a nevét William Shakespeare A vihar című művének egyik félig ember, félig szörny karakteréről kapta.
Pályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Uránusz · Sycorax · Francisco · Caliban · Stephano · Trinculo
A Caliban egy távoli pályát követ, több, mint tízszer messzebb van az Uránusztól, mint a 2025-ig megismert legtávolabbi szabályos hold, az Oberon.[3] A pályája retrográd, közepesen hajlított és enyhén excentrikus. A pályaadatok arra engednek következtetni, hogy a Stephano és Francisco holdakkal közös eredete van.[4]
Fizikai tulajdonságok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Caliban átmérője körülbelül 42 kilométer, a Herschel űrtávcső mérései alapján.[1] Az albedója körülbelül 0,22, amely szokatlanul magas az Uránusz többi szabálytalan holdjával összehasonlítva. A Neptunusz legnagyobb szabálytalan holdjának, a Nereidának hasonlóan magas az albedója.[1]
Egymással némileg ellentmondó beszámolók a Calibant a világos vörös kategóriába sorolják, (B–V = 0,83; V–R = 0,52;[5] illetve B–V = 0,84 ± 0,03; V–R = 0,57 ± 0,03[4]) vörösebb, mint a Himalia, de kevésbé vörös, mint a Kuiper-öv objektumai.
A Kepler űrtávcső fénygörbe-méréseiből arra lehet következtetni, hogy a Caliban szinodikus forgási periódusa körülbelül 9,9 óra.[1]
Eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Feltételezések szerint a Caliban egy befogott objektum: nem az Uránusz kialakulása után körülötte levő akkréciós korongban jött létre. A pontos befogási mechanizmus nem ismert, a lehetséges befogási folyamatok közé tartozik a gáz közegellenállása a protoplanetáris korongban, többtest-kölcsönhatások és az Uránusz tömegének gyors növekedése során történő befogás.[2][4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 Farkas-Takács, A.; Kiss, Cs.; Pál, A.; Molnár, L.; Szabó, Gy. M.; Hanyecz, O. (2017. szeptember). "Properties of the Irregular Satellite System around Uranus Inferred from K2, Herschel, and Spitzer Observations". The Astronomical Journal. 154 (3): 13. arXiv:1706.06837. Bibcode:2017AJ....154..119F. doi:10.3847/1538-3881/aa8365. S2CID 118869078. 119.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 Sheppard, S. S.; Jewitt, D.; Kleyna, J. (2005). "An Ultradeep Survey for Irregular Satellites of Uranus: Limits to Completeness". The Astronomical Journal. 129 (1): 518–525. arXiv:astro-ph/0410059. Bibcode:2005AJ....129..518S. doi:10.1086/426329. S2CID 18688556.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 Gladman, B. J.; Nicholson, P. D.; Burns, J. A.; Kavelaars, J. J.; Marsden, B. G.; Williams, G. V.; Offutt, W. B. (1998). "Discovery of two distant irregular moons of Uranus". Nature. 392 (6679): 897–899. Bibcode:1998Natur.392..897G. doi:10.1038/31890. S2CID 4315601.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 3 Grav, Tommy; Holman, Matthew J.; Fraser, Wesley C. (2004. szeptember 20.). "Photometry of Irregular Satellites of Uranus and Neptune". The Astrophysical Journal. 613 (1): L77–L80. arXiv:astro-ph/0405605. Bibcode:2004ApJ...613L..77G. doi:10.1086/424997. S2CID 15706906.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Rettig, T. W.; Walsh, K.; Consolmagno, G. (2001. december). "Implied Evolutionary Differences of the Jovian Irregular Satellites from a BVR Color Survey". Icarus. 154 (2): 313–320. Bibcode:2001Icar..154..313R. doi:10.1006/icar.2001.6715.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Caliban (moon) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az Uránusz ismert holdjai Archiválva 2013. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (Scott S. Sheppard munkája)
- Caliban and Sycorax, Moons of Uranus (Calvin J. Hamilton, 2005)
