Cikória
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Cichorium intybus var. foliosum | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cikória témájú kategóriát.
|
A cikória (Cichorium intybus var. foliosum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó mezei katáng (Cichorium intybus) nemesített változata. Egyes fajtáit levelükért termesztik, a gyökércikória fajtacsoport fajtáinak gyökeréből kávépótlót[1] készítenek.[2] Egyike a legősibb zöldségféléknek.
Elterjedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Őse a gyomként ismert mezei katáng, amelynek virágzatát forrázva gyógynövényként használják. Ebből alakultak ki a gyökeréért (pótkávénak) termesztett és a leveléért salátának termesztett változatok. Ősi alakja Európában, Afrika északi részén és Ázsiában elterjedt. Már az ókorban a görögök és rómaiak is ismerték vad és termesztett változatát is. Ma Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Olaszországban jól ismert. Hazánkban is termesztik, főleg takarmányozásra és pótkávénak.[2]
Fajtacsoportok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Általában az alábbi fajtacsoportokat különböztetik meg:
- Levélcikória (Foliosum Group)
- Vörös cikória (Radicchio Group)
- Gyökércikória (Sativum Group)
- Cukorsüveg-cikória (Sugarloaf Group)
Az újabb kutatások szerint csak három fajtacsoport különböztethető meg.[3]
Haszna
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A cikória értékes zöldségnövény. Jól segíti az emésztést, sok ásványi sót, emészthető rostokat, meszet és foszfort tartalmaz. Karotin- (A-vitamin-) tartalma alig valamivel kevesebb a sárgarépáénál.[4] Jelentős jódforrás. Inulintartalmára most figyelnek fel, amelynek kedvező hatása lehet a probiotikus bélflórára.[5]
Hajtatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A nyáron termesztett növényeket október-november (amikor már tartósan alacsony a hőmérséklet) során felszedjük és a levélzetet a gyökér felső részétől 2 cm-re levágjuk és szorosan egymás mellé függőlegesen a hajtató edényben elhelyezzük egy kevés földben, és körülbelül 2 cm földréteggel borítjuk. A hajtatáshoz homokot is használhatunk. Mind a földnek, mind a homoknak kellően nedvesnek kell lennie a hajtatás alatt, de közben nem locsolhatjuk, ezért ezt még az ültetés előtt tegyük meg.[6]
Termelése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1.  Ukrajna | 6,1 |
2.  Fülöp-szigetek | 5 |
3.  Dél-afrikai Köztársaság | 4,5 |
4.  Szerbia | 3,5 |
5.  Kazahsztán | 2,9 |
6.  Puerto Rico | 1,9 |
7.  Haiti | 0,2 |
8.  Kamerun | 0,154 |
9.  Bosznia-Hercegovina | 0,101 |
10.  Katar | 0,088 |
| .. | |
| Föld összesen | 24,7 |
2023-ban a cikóriát 11 országban termesztették 1,8 ezer hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta a 24,7 ezer tonnát. 2013 és 2023 között a cikória földterülete 16,7 ezer hektárról 1,8 ezer hektárra (89,2%) csökkent, míg a termésmennyisége 474 ezer tonnáról 24,7 ezer tonnára (94,7%) csökkent.[7]
A világ legnagyobb cikória termelői közé tartozik Ukrajna (25,1%), Fülöp-szigetek (20,3%), Dél-afrikai Köztársaság (18,3%), Szerbia (14,3%) és Kazahsztán (11,9%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Ukrajna, Fülöp-szigetek és Dél-Afrika az éves termés több mint felét (63,7%) adták a világ cikória termelésének.
Legnagyobb exportáló országok Olaszország (31,4%), Spanyolország (30,2%) és Hollandia (7,5%), míg a legnagyobb importországok Németország (18,3%), Franciaország (10,7%) és Svájc (9,1%).
Magyarország nem termeszt cikóriát, így az ország behozatalra szorul. Magyarország főleg Olaszországból (49,9%), Lengyelországból (28,6%) és Spanyolországból (11%) importált cikóriát. A behozott cikória egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Szlovákia (51,9%), Csehország (43,6%) és Lengyelország (3,1%) felé.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Archivált másolat". 2018. július 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. július 24.
- 1 2 Balázs Sándor Filius István: Zöldségkülönlegességek Mezőgazdasági Kiadó Budapest 1973, 43. oldal
- ↑ The phylogenetic relationship between different Cichorium intybus cultivars and cultivar groups, as revealed by RAPDs
- ↑ "Bálint gazda oldala". 2009. március 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. május 16.
- ↑ "Prebiotics: chicory inulin and oligofructose ready to boom". 2009. május 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. május 16.
- ↑ hajtatás[halott link]
- 1 2 http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC|publisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
- ↑ https://oec.world/en/profile/hs/chicory-non-witloof-freshchilled?selector1699id=pctOption
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A cikória termesztése és felhasználása
- The Bifidogenic Nature of Chicory Inulin and Its Hydrolysis Products The Journal of Nutrition Vol. 128 No. 1 January 1998, pp. 11–19
- Agrárnapló cikória termesztése és hajtatása[halott link]
- Fülöp József: A cikória saláta hajtatása (A jó Gazda 2002. XII. évf. 10. szám 12. oldal)
- Így lesz a maciból kávé
