Csincsák Elemér
| Csincsák Elemér | |
| Született | 1895 |
| Elhunyt | 1944 (48-49 évesen) |
Csincsák Elemér (1941-től Csuthy[1]; Szabadka, 1895. – Budapest, 1944. július 4.[2]) festőművész, rajztanár.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1911-től a szegedi katolikus tanítóképző intézetben, majd a budapesti képzőművészeti főiskolán tanult. Kisfaludi Strobl Zsigmond, Rudnay Gyula, Borsos Jenő, Burghardt Rezső, Csányi Károly és mások voltak a tanárai. 1919-ben visszatért Szabadkára. Előbb újságíró, a Bácskai Hírlap, később a Bácskai Napló munkatársa volt. A Mladost—Ifjúság című diáklap szerkesztője és tulajdonosa volt. A festést azonban nem hagyta abba, s első kiállítása 1922-ben Zomborban nyílt meg. 1926-ban Jelena Ćovićcsal a szabadkai Népkörben volt kiállítása,[3] majd 1928-ban Topolyán és Verbászon.[4] Ekkor Csuka Zoltán Képes Vasárnapja közölt interjút Csincsákkal és Bicskey Péterrel. Ugyanakkor a „független festőművészek” csoportja is megrendezte III. kiállítását, melyen Csincsák mellett Bicskey és Müller Béla is részt vett. 1930-ban Zomborban állított ki Milan Konjović, Ivan Radović, Husvéth Lajos és mások társaságában. 1933-ban részt vett a nagybecskereki művésztelepen,[5] majd 1934-ben Szabadkán,[6] később Budapesten és Szegeden is kiállította képeit. 1935-ben egy antiszemita izgatási ügyben a bíróság felmentette.[7] 1944-ben pesti kiállítása szervezésekor bombatámadás következtében súlyosan megsebesült, majd elhunyt. Szabadkán temették el. Posztumusz tárlata Szegeden volt.
Művei a kor szecessziós ízlését tükrözik. Tájképeket, csendéletet és portrékat is festett. Festészetének értékelése még visszafogott. A szabadkai Független Vajdasági Festőművészek társaságának egyik alapítója volt, nem lépett be a vajdasági képzőművészek egyesületébe.[8] Javasolta a szabadkai zsidók művészeti értékeinek megmentését.[9]
Tanítványa volt többek között Kubát József szabadkai festő és Oto Logo szobrász.[10] Festményei találhatóak például a szabadkai Városi Múzeum gyűjteményében.[11]
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1925 Merengő
- Meditálás
- Borús hangulat
- Nyár
- Szállás
- Petár király csatorna
- Rügyező fák
- Bléd-környéki részlet
- Legelésző őz
- Szent János felvétele (rajz)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ács József: Csincsák Elemér kiállítása Szabadkán. Magyar Szó 25/110, 19 (1968. április 21.)
- ↑ Hirlap 11/19, 9 (1941. május 11.)
- ↑ 1944 Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny 49/1, 22 (szeptember); Délvidéki Magyarság 4/152, 8 (1944. július 8.); 1990 Létünk 20/1, 132; Híd 56/7-8, 608 (1992. július 1.)
- ↑ Hírlap 6/278, 7 (1926. november 20.); 6/283, 7 (november 26.); 6/300, 7 (december 17.)
- ↑ magyarszo.rs
- ↑ Szíj Rezső 1973: Egy újvidéki magyar művész útja. Forrás 5/3, 77
- ↑ Bácsmegyei Napló 36/351, 10 (1934. december 23.); 37/4, 8 (1935. január 4.)
- ↑ Bácsmegyei Napló 37/94, 3 (1935. április 3.); 37/95, 6 (április 4.)
- ↑ Duranci Béla: Vajdaság képzőművészete VIII. Híd 50/9, 1090 (1986. szeptember 1.)
- ↑ Délvidéki Magyarság 4/142, 3 (1944. június 26.)
- ↑ 7 Nap 42/5, 30 (1987. január 30.); Duranci 1986, 1095
- ↑ Hét Nap - Szabadkai Napló 57/29, 26 (2002. július 24.)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1999 Révai Új Lexikona IV. Szekszárd
