Drakula gróf
| Drakula gróf | |
 | |
| Lugosi Béla mint Drakula gróf | |
| Elhunyt | 1890-es évek[1] Románia |
| Házastársa | Elisabeta |
| Élettársa |
|
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | lefejezés[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drakula gróf témájú médiaállományokat. | |
Drakula gróf (angolul Count Dracula) Bram Stoker ír író 1897-ben megjelent Drakula című regényének címszereplője. A modern irodalom és filmművészet egyik legismertebb figurája, a vérszívó vámpír karakterének megteremtője és archetípusa.[2]
A népszerűség növekedésével maga a karakter is módosult. Stoker regényében Drakula egy székely származású gróf, kastélya a Borgói-hágóban van, a mai tömegkultúra viszont Vlad Țepeș havasalföldi fejedelemmel azonosítja, otthonaként pedig a törcsvári kastélyt nevezi meg.
Figurája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Megalkotása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A népi hiedelmek vámpírjai legelőször a 18. század közepén jelentek meg a szórakoztató irodalomban, a 19. század második felében pedig a vámpíros regények igen népszerűek voltak a nyugati világban.[3] Bram Stoker 1897-es Drakulája tehát messze nem az első ilyen alkotás, viszont az általa megalkotott Drakula gróf karaktere a legismertebb vámpírfigura, és az első, mely a tömegkultúra része lett.[2][4]
Stoker regényének korai változata állítólag túlságosan hasonlított egy korábban megjelent kísértettörténetre, így elhatározta, hogy cselekményét Erdélybe helyezi át.[5] Drakula nevét és jellemét egyesek szerint Vámbéry Ármin orientalista ajánlotta Stokernek, mesélve a kelet-európai hiedelmekről és Vlad Drǎculea (Vlad Țepeș) fejedelem tetteiről.[4][6] Mások azonban cáfolják ezt, a szereplő pedig – nevén kívül – amúgy sem mutat semmilyen hasonlóságot Vlad Țepeșsel.[7]
Egyes vámpír-tulajdonságokat Stoker a kelet-európai folklórból merített (például alakváltás, vérszívás, szemfogak, félelem fokhagymától és feszületektől), másokat ő maga talált ki, és idővel a „vámpír-kultúra” részévé váltak (például az árnyék és a tükörkép hiánya).[2]
A könyvbeli Drakula gróf
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Drakula gróf egy élőhalott vámpír, aki székely nemesként mutatkozik be; egyrészt Attila hun király, másrészt bojárok leszármazottjának tartja magát. Életében vitéz katona és államférfi volt, csapatokat vezérelt a törökök elleni harcban. Emellett nagy tudásra tett szert, többek között a legendás erdélyi Scholomance garabonciásképzőben ismereteket szerzett a fekete mágiáról. Miután halála után eltemették a kastély kápolnájában, vámpírként folytatta létezését.[8]
Míg a folklórban és a korábbi kísértettörténetekben a vámpírok oszladozó, ostoba szörnyek, Drakula gróf erős, intelligens, határozott vonású, választékosan öltözködő férfi. A regény elején magas, idősödő, fehér harcsabajuszt viselő arisztokrata, de az idő előrehaladtával folyamatosan fiatalodik: egy ponton fekete hajú, kecskeszakállas, tagbaszakadt emberként jelenik meg. Szeme kék, bőre természetellenesen sápadt.[9]
Drakula gróf egyesíti a folklór és az irodalom vámpírjainak jellemző tulajdonságait. Örök életű lény aki a vérivástól fiatalodik, koporsóban alszik, képes az alakváltásra és teleportációra, nincs árnyéka és tükörképe, harapásával másokat is vámpírrá változtat. Ugyanakkor irtózik a fokhagymától, a napfénytől, és a szent dolgoktól.[8]
Azonosítása Vlad Țepeșsel
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legelőször 1958-ban vontak párhuzamot Drakula gróf és az állítólagos kegyetlenségeiről ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem között. Florescu és McNally 1972-es In Search of Dracula könyve a nagyközönség elé tárta ezt az elméletet, bár ennek nagy része spekuláció, és később több állítását meg is cáfolták. Ennek ellenére a következő évtizedekben számos adaptáció – élükön az 1992-es Drakula horrorfilmmel – készpénzként kezelte az elméletet, így mára összemosódott Drakula gróf és Vlad Țepeș fejedelem alakja.[7]
A popkultúrában
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Napjainkban sok külföldi Erdélyt Drakula gróffal és vámpírokkal azonosítja, magát Drakulát pedig Vlad Țepeșsel.[10] Számos nyugati turista látogat Erdélybe Drakula nyomait keresve, és a román vállalkozók és vendéglátók ki is elégítik az igényeket: giccses vámpíros szuveníreket forgalmaznak, vámpíros rendezvényeket szerveznek, a Borgói-hágóban pedig felépítették Drakula kastélyát.[5][11] Megjegyzendő, hogy egyes románok ellenzik az ilyesfajta üzletet, ugyanis meg akarják őrizni Románia múltjának méltóságát és Vlad Țepeș történelmi identitását.[12]
A törcsvári kastély
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A 20. század végén külföldi turisták – és ennek hatására a román vállalkozók is – kinevezték a törcsvári kastélyt Drakula-kastélynak, bár sem a könyvbeli Drakula gróf, sem Vlad Țepeș nem köthető ehhez a helyhez (a gróf kastélya a Borgói-hágóban volt, Vlad Țepeșnek pedig nem voltak erdélyi birtokai). Ennek valószínű oka a vár misztikus, középkori kinézete, melyet a nyugatiak vámpírokkal, kísértethistóriákkal hoztak kapcsolatba.[13] Egy tanulmány szerint maga a Román Kulturális Minisztérium nevezte ki a törcsvári kastélyt Drakula otthonának, miután az 1970-es években tudomást szerzett a nyugati világ Drakula-kultuszáról.[12]
A Drakula-mítosz nemzetközileg ismert látványossággá változtatta a kastélyt; a 2010-es években Románia leglátogatottabb turisztikai látnivalója volt.[13] Az épület feltűnik az Interjú a vámpírral (1994) filmben;[14] a kastély egyik termében vámpíros kiállítás tekinthető meg,[15] a bejárat előtt pedig hatalmas Drakula-bazár van.[5]
Könyvek és filmek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]_cropped.jpg)
Drakula gróf számos film és színdarab szereplője (az egyik leghíresebb ilyen alkotás az 1931-es Drakula, melyben a címszereplőt Lugosi Béla alakítja, a Renfield című 2023-as filmben Nicolas Cage játszotta), emellett feltűnik rajzfilmekben (például Hotel Transylvania), animékben, tévésorozatokban, novellákban, regényekben, képregényekben, táblás- és videojátékokban is.[2][6] A 2012-es Guinness Rekordok Könyve szerint a filmen legtöbbször ábrázolt irodalmi szereplő; összesen 272 filmben jelent meg.[16]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Bram Stoker (1897. május 26.). "Dracula". Drakula (angol nyelven).
- 1 2 3 4 "Dracula". TV Tropes. Hozzáférés: 2018. augusztus 4.
- ↑ "The First: Der Vampire". vampires.com. Hozzáférés: 2018. augusztus 4.
- 1 2 "Top 10 Famous Mysterious Monsters". Time. Hozzáférés: 2018. augusztus 4.
- 1 2 3 Farkas–Sós 364–366. o.
- 1 2 Stoian 193–199. o.
- 1 2 Cojocaru, Dragoș (2014. november 10.). "Cât de Țepeș este vampirul Dracula?". Ziarul de Iași. Hozzáférés: 2018. augusztus 4.
- 1 2 Stoker 18. fejezet
- ↑ Stoker 2. és 13. fejezet
- ↑ Brunt, Lara (2015). "Ten things you need to know before visiting Transylvania". Lonely Planet. Hozzáférés: 2018. augusztus 4.
- ↑ Pascaru, Mariana (2017). Vlad Țepeș. Bukarest: Ad Libri. 54–61. o. ISBN 9786068050850.
{{cite book}}: Unknown parameter|subtitle=ignored (súgó) - 1 2 Boissel, Françoise (2002. július 11.). "The Dracula-myth in Transylvania". East-West Working Group. Hozzáférés: 2018. augusztus 4.
- 1 2 Suciu, Simona (2015. február 27.). "Secretele castelului Bran". Adevărul. Hozzáférés: 2018. augusztus 4.
- ↑ "The Fascinating History of Bran". Romania Tour Store. 2017. február 15. 2020. április 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 4.
- ↑ Schroeder, Kathryn (2013. október 8.). "A Visit To Bran Castle". Film Fracture. 2018. augusztus 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 4.
- ↑ "Sherlock Holmes awarded title for most portrayed literary human character in film & TV". Guinness World Records. 2012. május 14. Hozzáférés: 2018. augusztus 4.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Farkas–Sós: Farkas Zoltán, Sós Judit (2007). Erdély. Budapest: Kelet-Nyugat. ISBN 9789638709080.
- ↑ Stoian: Stoian, Emil (1989). Vlad Țepeș. Bukarest: Albatros. ISBN 9732400528.
{{cite book}}: Unknown parameter|subtitle=ignored (súgó) - ↑ Stoker: Stoker, Bram (2010). Drakula. Budapest: Európa. ISBN 9789630789448.
