Eridanus csillagkép
Ellenőrzött
| Eridanus csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Eridanus |
| Latin birtokos eset | Eridani |
| Rövidítés | Eri |
| Rektaszcenzió | 1h 20m – 5h 10m |
| Deklináció | -58° – 0° |
| Területe | 1138 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 6 |
| Teljesen látható | északi 32°-tól déli 90°-ig |
| Legfényesebb csillag | α Eridani (Achernar) |
| fényessége | 0,46m |
| Szomszédos csillagképek | |
.jpg)
Az Eridanus egy csillagkép.
Története, mitológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a csillagkép azt a legendás Eridanosz folyót jeleníti meg, amelybe Phaethón zuhant, mikor nem bírt apjának, a napisten Héliosznak a szekerével. Valószínűnek tartották, hogy valóban létező folyamhoz kapcsolódik a monda. Az ókori görögök Pónak nevezték, mások szerint a csillagkép neveként a Nílus, az Eufrátesz, de akár a Duna is szóba jöhet. A folyó leírásai olyan környezetet adnak meg, melyek alapján továbbra is csak találgatni lehet.
Nevezetes objektumok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csillagok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- α Eridani - Achernar, arabul: A folyó vége: 0m,5-s, kékesfehér színű, mintegy 140 fényév távolságra lévő csillag.
- β Eridani - Cursa (Trón): harmadrendű, sárgásfehér óriás, a távolsága 90 fényév. Az Orion csillagkép legfényesebb csillaga, a Rigel szomszédságában látszik.
- γ Eridani - Zaurak: vörös színű, 3 magnitúdós, nagyon fényes óriáscsillag.
- δ Eridani - Rana: 3m,s narancssárga csillag.
- ε Eridani: A harmadik legközelebbi, szabad szemmel is látható csillag, mely körül eddig legalább egy exobolygót és két kisbolygóövet találtak.[1] Mivel a Naphoz hasonló, fősorozati csillagok közül is az egyik legközelebbi, ezért (a τ Cetivel együtt) már a legelső SETI-kutatásoknak is célpontja volt, bár mai ismereteink szerint túl fiatal ahhoz, hogy környezetében kialakuljon az élet.
- θ Eridani - harmad- és negyedrendű, kékesfehér színű csillagokból álló, kis nyílású távcsővel is észlelhető pár.
- ο Eridani, másik nevén 40 Eridani: 4m-s hármas-, egy fehér törpét is tartalmazó rendszer, amelynek a főkomponense egy 4 magnitúdós sárga törpe. A harmadik tag fényrendje 11m vörös törpe. A hármas rendszer megfigyeléséhez legalább 100 mm-es nyílású távcső szükséges.
- 32 Eridani: egy ötödrendű sárga- és egy hatodrendű kékeszöld színű komponensből álló kettőscsillag.
Mélyég-objektumok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- NGC 1234 spirálgalaxis
- NGC 1300 spirálgalaxis
- NGC 1535 planetáris köd
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
- Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7[2]
- Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Kovács, József (2008. október 31.). "Kettős kisbolygóövezet a legközelebbi bolygórendszerben". Hírek.csillagászat.hu. 2008. november 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. október 31.
{{cite web}}: External link in|publisher= - ↑ A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl.
