Hypacrosaurus
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: 76–68 Ma késő kréta | ||||||||||||||||||||||
 A Hypacrosaurus rekonstrukciója | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hypacrosaurus témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hypacrosaurus témájú kategóriát.
|
A Hypacrosaurus (jelentése 'majdnem a legmagasabb gyík', a görög υπο- /hypo- 'kevesebb', ακρος / akros 'magas' és σαυρος / sauros 'gyík' szavak összetételéből, arra utalva, hogy az állat majdnem olyan nagy, mint a Tyrannosaurus)[2][3] a hadrosaurida dinoszauruszok egyik neme, melynek külseje emlékeztet a Corythosauruséra, ugyanis egy magas, lekerekített fejdíszt viselt, ami a Corythosaurusénál valamivel kisebb és kevésbé egyenes volt. Két faj maradványai alapján ismert, melyek nagyjából 76–68 millió évvel ezelőtt éltek a késő kréta időszakban, a kanadai Alberta és az Amerikai Egyesült Államokbeli Montana területén. Észak-Amerikában az utolsó jó állapotban megőrződött, üreges fejdíszű kacsacsőrű dinoszauruszok közé tartozik. A H. stebingerihez tartozó fészkekről, tojásokról és fiókákról szóló, az 1990-es években készült leírásig az alig ismert nemek közé tartozott.
Anatómia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Hypacrosaurus a többi üreges fejdíszű kacsacsőrű (lambeosaurina) dinoszaurusztól magas csigolyanyúlványai és fejdíszének alakja által különböztethető meg. A csigolyanyúlványok, melyek a csigolyák felső részéből állnak ki és a csigolyatesteknél 5-ször, 7-szer magasabbak,[4] megnövelték a hát magasságát. A koponyához tartozó üreges fejdísz a Corythosauruséhoz hasonló, de a teteje hegyesebb, alacsonyabb, kétoldalt szélesebb, a hátsó részén pedig egy kisebb csontos hegy található.[4] A többi lambeosaurinától eltérően a fejdíszben levő légvezetékek nem S alakúak (legalábbis a H. altispinus esetében).[5] Az állat hosszát 9,1 méterre,[4] a tömegét pedig 4 tonnára becsülik.[6] Egyébként a legtöbb kacsacsőrűhöz viszonyítva a csontváza nem számít különlegesnek, bár a medence egyes részei egyediek.[7] A csoport többi tagjához hasonlóan két és négy lábon járó növényevő volt. Két ismert faja, a H. altispinus és a H. stebingeri a szokványos módon, egyedi jellemzőik által nem különböztethetők meg, a H. stebingerit a korábbi Lambeosaurus és a későbbi Hypacrosaurus közötti átmenetként írták le.[8] A felnőtt H. stebingeri koponyájáról készült fényképek alapján az állat nagyon hasonlít a H. altispinusra.
Osztályozás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Hypacrosaurus egy lambeosaurina hadrosaurida, amely a koponyájáról készült leírás alapján ismerhető fel.[9] A Lambeosaurinae alcsaládon belül a Lambeosaurushoz és a Corythosaurushoz áll legközelebb,[6] Jack Horner és Phil Currie (1994-ben) kijelentették, hogy a H. stebingeri átmenetet képez a Lambeosaurus és a H. altispinus között,[8] Michael K. Brett-Surman pedig (1989-ben) felvetette, hogy a Hypacrosaurus és a Corythosaurus ugyanaz a nem.[10] Ezekre a nemekre, de főként a Corythosaurusra és a Hypacrosaurusra a lambeosaurinák „sisakos” ágaként is hivatkoznak, az általuk alkotott kládot pedig néha nem hivatalosan Lambeosaurininek nevezik. 2004-ben, mikor Suzuki és szerzőtársai újabb leírást készítettek a Nipponosaurusról, úgy találták, hogy a Nipponosaurus és a Hypacrosaurus stebingeri közeli rokonságban állnak, ami azt jelzi, hogy a Hypacrosaurus talán parafiletikus lehet,[11] ezt azonban a lambeosaurinák jóval részletesebb újraelemzése után elvetették, mivel kiderült, hogy a Hypacrosaurus két faja a Nipponosaurus nélkül, legközelebbi rokonaival, a Corythosaurusszal és az Olorotitannal együtt egy kládot alkot.[12]
Felfedezés és történet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Hypacrosaurus holotípusát 1910-ben, Barnum Brown gyűjtötte be az Amerikai Természetrajzi Múzeum (American Museum of Natural History) számára.[7] A maradványok – egy részleges koponya alatti (posztkraniáis) csontváz, melyhez több csigolya és egy csípődarab (az AMNH 5204 jelzésű lelet) tartozik –, a Red Deer folyó mellől, Tolman Ferry közeléből, a kanadai Alberta tartományból származnak, a Horseshoe Canyon Formáció kőzeteiből (a késő kréta időszak maastrichti korszakából). Brown 1913-ban más posztkraniális maradványokkal együtt új nemként írta le a leleteket, amikről úgy vélte, hogy a Saurolophusra hasonlítanak.[2] A koponyájuk ekkor még ismeretlen volt, de rövidesen két koponyára is rátaláltak, melyekről leírás is készült.[9]
Ebben az időszakban az üreges fejdíszű kacsacsőrű dinoszauruszokat külön nemként és fajként írták le. A Hypacrosaurus történetéhez kötődők közül az első a Cheneosaurus tolmanensis, amely a Horseshoe Canyon Formációból egy koponya, egy láb csontjai, a gerinc és a csípő részei alapján ismert.[13] Nem sokkal később Richard Swann Lull és Nelda Wright az Amerikai Természetrajzi Múzeum (AMNH 5461 jelzésű) Two Medicine Formációból származó leletét az Procheneosaurus példányaként azonosította.[14] Ezeket több más taxonnal együtt érvényes nemként fogadták el az 1970-es évekig, amikor Peter Dodson kimutatta, hogy nagyobb a valószínűsége annak, hogy a cheneosauridák más ismert lambeosaurinák fiatal példányai voltak. Habár tekintettel volt a korábbi nemekre, a Dinosaur Park Formációból származó Corythosaurusra és Lambeosaurusra, úgy ítélte meg, hogy a Cheneosaurus a kortárs Hypacrosaurus altispinus fiatal példánya lehetett.[15] Az ötletét elfogadták,[6] de hivatalosan nem vizsgálták meg. A Two Medicine-ből származó Procheneosaurus viszont kissé eltért a Dodson által tanulmányozott Procheneosaurus példányoktól, ugyanis sokkal jobban hasonlított az 1994-ig névtelen H. stebingerire.[8]
A H. stebingeri
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az új fajt, a Hypacrosaurus stebingerit különféle maradványok, köztük tojásokkal és fészkekkel együtt megtalált fiókák alapján nevezték el, melyek a campaniai korszak legvégéről származnak, a Two Medicine Formációból a montanai Glacier Creek és az albertai határ területéről. Ezek a fosszíliák képviselik „a legnagyobb fiókákhoz tartozó csontvázgyűjteményt, amely hadrosaurida faj esetében ismertté vált”.[8]
Fajok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A H. altispinus, a típusfaj 5–10 tagolt, fiatal és felnőtt egyedektől származó koponya alapján ismert. A H. stebingerihez meghatározatlan, de nagy számú példány tartozik, melyek kora az embrióktól a felnőttekig terjed.[6] A feltételezés, miszerint a H. altispinus és a H. stebingeri monofiletikus csoportot alkot, kizárva más hadrosaurida fajokat hibás lehet, ahogyan azt Suzuki és szerzőtársai 2004-es, Nipponosaurusról szóló új leírásukban megjegyezték; filogenetikus elemzésük alapján a Nipponosaurus sokkal közelebbi rokonságban áll a H. altispinusszal, mint amennyire a H. stebingeri közel áll a H. altispinushoz.[11] Evans és Reisz (2007-ben) ezt a feltételezést elvetették.[12]
Ősökológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A H. altispinus a Horseshoe Canyon Formációbeli élőhelyét más hadrosauridákkal, az Edmontosaurusszal és a Saurolophusszal, a hypsilophodontidák közé tartozó Parksosaurusszal, az ankylosauridák közé tartozó Euoplocephalusszal, a nodosauridák közé tartozó Edmontoniával, a szarvas dinoszauruszok közé tartozó Montanoceratopsszal, Anchiceratopsszal, Arrhinoceratopsszal és Pachyrhinosaurusszal, a pachycephalosaurusok közé tartozó Stegocerasszal, az ornithomimosaurusok közé tartozó Ornithomimusszal és Struthiomimusszal, különböző, alig ismert kis theropodákkal, köztük troodontidákkal és dromaeosauridákkal, valamint a tyrannosauridák közé tartozó Albertosaurusszal és Daspletosaurusszal osztotta meg.[16] Az ebből a formációból ismert dinoszauruszokat a szárazföldi emlősök időszakára utalva néha edmontoniaknak nevezik, a formáció magasabban és alacsonyabban fekvő részeiből származóktól való megkülönböztetésként.[17] A Horseshoe Canyon Formáció jelentős óceáni hatás alatt állt a közelében levő Nyugati Belső Víziút miatt, amely a kréta időszak nagy részében sekély beltengerként elborította az Észak-Amerikai kontinens középső részét.[17] A H. altispinus valószínűleg inkább a szárazföldön élt.[6]
A valamivel régebbi Two Medicine Formációt, a H. stebingeri otthonát többféle egyéb dinoszaurusz népesítette be, köztük a fészkelőhelyéről jól ismert hadrosaurida, a Maiasaura és a troodontidák közé tartozó Troodon, melyhez tartozóan szintén találtak fészekmaradványt. A tyrannosaurida Daspletosaurus, a caenagnathida Chirostenotes, a dromaeosauridák közé tartozó Bambiraptor és Saurornitholestes, a páncélos dinoszauruszok közé tartozó Edmontonia és Euoplocephalus, a hypsilophodontida Orodromeus, a hadrosaurida Prosaurolophus, valamint a szarvas dinoszauruszok közé tartozó Achelousaurus, Brachyceratops, Einiosaurus és Styracosaurus ovatus szintén jelen voltak a területen.[16] Ez a formáció a Nyugati Belső Víziúttól jóval távolabb és magasabban helyezkedett el, így sokkal szárazabb volt az éghajlata.[18]
Ősbiológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Hypacrosaurus, hadrosauridaként két és négy lábon járó növényevő volt, amely különféle növényekkel táplálkozott. Koponyája a rágáshoz hasonló őrlő mozgást tett lehetővé, a fogkészletekben százával elhelyezkedő fogai, amik közül egyszerre csak maroknyi volt használatban, folyamatosan cserélődtek. A növényi anyagot széles csőrével vághatta le, és egy pofaszerű szerv segítségével tarthatta a szájában. A növényzetet a földfelszíntől körülbelül 4 méteres magasságig érhette el.[6]
Fészkek és növekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A H. stebingeri nagyjából 20 darab, 18,5 centiméteres, gömb alakú tojást tojt, melyekben 60 centiméter hosszúságú embriók helyezkedtek el. A fiókák körülbelül 1,7 méter hosszúak voltak. Az embriók és a fiatal példányok mély koponyával rendelkeztek, melyen a későbbi fejdíszt tartó részen egy kis kiemelkedés helyezkedett el.[8] A megkövült csontokon látható (a fa évgyűrűihez hasonló) gyűrűk alapján az állat az aligátornál gyorsabban növekedett, a fejlődése a struccalakúakéhoz volt hasonló.[19] A H. stebingerin Lisa Cooper és kollégái által elvégzett vizsgálat azt jelezte, hogy ez az állat már 2–3 éves korára ivaréretté válhatott, teljes méretét pedig nagyjából 10–12 évesen érhette el. A combcsont körmérete a reproduktív életszakaszba lépéskor a teljes méretnek körülbelül a 40%-át érte el. A H. stebingeri növekedési aránya megelőzi a (rá vadászó) tyrannosauridákét, az Albertosaurusét és a Tyrannosaurusét; így a gyorsan növő Hypacrosaurusoknak több esélye volt egy, a védekezésre alkalmasabb testméret eléréséhez, a korai szaporodás pedig a faj fennmaradása szempontjából további előnnyel járhatott.[20]
A fejdísz funkciói
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Hypacrosaurus üreges fejdíszének legvalószínűbb célja a szociális feladatok ellátása lehetett, például jól látható jelzésként szolgált a példány, a nem vagy a faj azonosítására, emellett pedig a benne levő rezonátor kamrával az állat hangokat hozhatott létre.[6] A fejdísz és a hozzá kapcsolódó orrjáratok szerepeltek a dinoszauruszok endotermiájával kapcsolatos vitában, főként az orrkagylók miatt.
A vékony csontokból vagy kötőszövetekből álló orrkagylóknak két, különböző célra specializálódott típusa ismert. A szagló orrkagylók valamennyi ma élő négylábúnál megtalálhatók és a szaglásban van szerepük. A légző orrkagylók a vízpára formájában kilélegzett nedvesség távozását gátolják és csak a mai endoterm (meleg vérű) állatoknál, a madaraknál és az emlősöknél találhatók meg, melyek a gyors anyagcseréjük fenntartása miatt a hasonló méretű ektoterm (hideg vérű) állatoknál jóval gyakrabban lélegeznek, így nagy mennyiségű vizet vesztenének.[21] Ruben és kollégái 1996-ban, komputertomográfiás (CT) vizsgálatok alapján kijelentették, hogy a légző orrkagylók valószínűleg nem voltak jelen a Nanotyrannus, az Ornithomimus vagy a Hypacrosaurus esetében, így nincs bizonyíték arra, hogy ezek az állatok meleg vérűek voltak.[22]
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Hypacrosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Habár a fajt több különböző nembe is átsorolták, a nem nevét a Lambeosaurus szinonimájának tartják, mivel a Procheneosaurus típusfaját ehhez a nemhez kapcsolták; Matthew csontváza, a Procheneosaurusként elnevezett példány azonban szokatlan módon mégsem a típuspéldány. További részletekért lásd a Lambeosaurus és a Procheneosaurus szócikkeket.
- 1 2 Brown, Barnum (1913). "A new trachodont dinosaur, Hypacrosaurus, from the Edmonton Cretaceous of Alberta". Bulletin of the American Museum of Natural History. 32 (20): 395–406. Hozzáférés: 2009. június 4.
{{cite journal}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ Creisler, Benjamin S. (2007). "Deciphering duckbills". In Carpenter, Kenneth (ed.) (ed.). Horns and Beaks: Ceratopsian and Ornithopod Dinosaurs. Bloomington and Indianapolis: Indiana University Press. 185–210. o. ISBN 0-253-34817-X.
{{cite book}}:|editor=has generic name (súgó) - 1 2 3 Lull, Richard Swann (1942). Hadrosaurian Dinosaurs of North America. Geological Society of America Special Paper 40. Geological Society of America. 206–208. o.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Weishampel, David B. (1981). "The nasal cavity of lambeosaurine hadrosaurids (Reptilia:Ornithischia): comparative anatomy and homologies". Journal of Paleontology. 55 (5): 1046–1057.
- 1 2 3 4 5 6 7 Horner, John R. (2004). "Hadrosauridae". In Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka (eds.) (ed.). The Dinosauria (2nd ed.). Berkeley: University of California Press. 438–463. o. ISBN 0-520-24209-2.
{{cite book}}:|editor=has generic name (súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerkesztőfelsorolás (link) - 1 2 Glut, Donald F. (1997). "Hypacrosaurus". Dinosaurs: The Encyclopedia. Jefferson, North Carolina: McFarland & Co. 478–482. o. ISBN 0-89950-917-7.
- 1 2 3 4 5 Horner, John R. (1994). "Embryonic and neonatal morphology and ontogeny of a new species of Hypacrosaurus (Ornithischia, Lambeosauridae) from Montana and Alberta". In Carpenter, Kenneth; Hirsch, Karl F.; and Horner, John R. (eds.) (ed.). Dinosaur Eggs and Babies. Cambridge: Cambridge University Press. 312–336. o. ISBN 0521567238.
{{cite book}}:|editor=has generic name (súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerkesztőfelsorolás (link) - 1 2 Gilmore, Charles Whitney (1924). "On the genus Stephanosaurus, with a description of the type specimen of Lambeosaurus lambei, Parks". Canada Department of Mines Geological Survey Bulletin (Geological Series). 38 (43): 29–48.
- ↑ Brett-Surman, Michael K. (1989). A revision of the Hadrosauridae (Reptilia:Ornithischia) and their evolution during the Campanian and Maastrichtian. Ph.D. dissertation. Washington, D.C.: Graduate School of Arts and Sciences of The George Washington University. 1–272. o.
- 1 2 Suzuki, Daisuke (2004). "Nipponosaurus sachaliensis (Dinosauria; Ornithopoda): anatomy and systematic position within Hadrosauridae". Journal of Vertebrate Paleontology. 24 (1): 145–164. doi:10.1671/A1034-11.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - 1 2 Evans, David C. (2007). "Anatomy and relationships of Lambeosaurus magnicristatus, a crested hadrosaurid dinosaur (Ornithischia) from the Dinosaur Park Formation, Alberta". Journal of Vertebrate Paleontology. 27 (2): 373–393. doi:10.1671/0272-4634(2007)27[373:AAROLM]2.0.CO;2.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Lambe, Lawrence M. (1917). "On Cheneosaurus tolmanensis, a new genus and species of trachodont dinosaur from the Edmonton Cretaceous of Alberta". The Ottawa Naturalist. 30 (10): 117–123.
- ↑ Matthew, William Diller (1920). "Canadian dinosaurs". Natural History. 20 (5): 1–162.
- ↑ Dodson, Peter (1975). "Taxonomic implications of relative growth in lambeosaurine dinosaurs". Systematic Zoology. 24: 37–54. doi:10.2307/2412696.
- 1 2 Weishampel, David B. (2004). "Dinosaur distribution". In Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka (eds.) (ed.). The Dinosauria (2nd ed.). Berkeley: University of California Press. 517–606. o. ISBN 0-520-24209-2.
{{cite book}}:|editor=has generic name (súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerkesztőfelsorolás (link) - 1 2 Dodson, Peter (1996). The Horned Dinosaurs: A Natural History. Princeton: Princeton University Press. 14–15. o. ISBN 0-691-05900-4.
- ↑ Rogers, Raymond R. (1990). "Taphonomy of three dinosaur bone beds in the Upper Cretaceous Two Medicine Formation of northwestern Montana: evidence for drought-related mortality". Palaios. 5: 394–413. doi:10.2307/3514834.
- ↑ Cooper, Lisa N. (1999). "Growth rate of Hypacrosaurus stebingeri as hypothesized from lines of arrested growth and whole femur circumference". Journal of Vertebrate Paleontology. 19 (3, Suppl.): p. 35A.
{{cite journal}}:|pages=has extra text (súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Cooper, Lisa N. (2008. november 22.). "Relative growth rates of predator and prey dinosaurs reflect effects of predation" (kivonat). Proceedings of the Royal Society B. 275 (1651): 2609–2615. doi:10.1098/rspb.2008.0912. Hozzáférés: 2009. június 4.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Chinsamy, Anusuya (2004). "Physiology of nonavian dinosaurs". The Dinosauria (2nd ed.): 643–659.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)- - ↑ Ruben, J. A. (1996). "The metabolic status of some Late Cretaceous dinosaurs". Science. 273 (5279): 1204–1207. doi:10.1126/science.273.5279.1204.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó); Unknown parameter|month=ignored (súgó)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Hypacrosaurus: Natural History Notebooks". Hozzáférés: 2009. június 4.
- "Hypacrosaurus in The Natural History Museum's Dino Directory". 2007. július 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. június 4.
