Isztriai-félsziget
| Isztriai-félsziget | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország Olaszország Szlovénia |
| Legnagyobb település | Póla |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Póla népessége | 52 220 fő (2021. aug. 31.)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Adriai-tenger |
| Terület | 2820 km² |
| Hosszúság | 80 km |
| Szélesség | 60 km |
| Legmagasabb pont | Vojak (1401 m) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Isztriai-félsziget
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 12′, k. h. 13° 54′45.200000°N 13.900000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′, k. h. 13° 54′45.200000°N 13.900000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Isztriai-félsziget témájú médiaállományokat. | |
Az Isztria-félsziget avagy Isztria (horvátul és szlovénül Istra, olaszul Istria) az Adriai-tenger egyik nagy félszigete, melynek területén jelenleg Szlovénia és Horvátország osztozik. Két földrajzilag elkülöníthető része a tengerpart és Belső-Isztria. Míg keleti partvonala a hegy tengerbe süllyedésével alakult ki, itt találhatók a magasabb hegyvidékek, addig nyugati partját főleg a külső erők alakították.
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Határai:
- Nyugaton: a Trieszti-öböl
- Keleten: a Kvarner-öböl
- Északon: a Ćićarija és az Učka
Kőzetformái:
- Északon: karsztos, fehér kövek.
- Belső-Isztriában: agyagos, szürke kőzetek.
- A tengerparton: vöröses, terra rossa kő és talaj.
Isztriai tengerpart
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Horvátországban: Isztria partja a horvát tengerpart legészakibb szakasza, az országban a területe 2820 km², nagyjából háromszög alakú. Savudrija (Salvore), Umag (Umago), Novigrad (Cittanova), Poreč (Parenzo), Vrsar (Orsera), Rovinj (Rovigno), Póla (Pola), Medulin (Medolino), Rabac (Portalbona) települések sorakoznak partján.
A szlovén partszakasz 46 km hosszú, melynek kedvelt üdülőhelyei és nagyobb települései Koper (Capodistria), Izola (Isola), Piran (Pirano), Portorož (Portorose).
Belső-Isztria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Belső-Isztria hegyes-dombos, karsztvidékjelegű táj, fennsíkjain lombos erdők találhatók. Itt található a világ legkisebb területű városa, Hum.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lakói:
- Észak-Isztria, Belső-Isztria: szlovénok, horvátok, olaszok lakta vidék
- Tengerpart: horvátok, olaszok lakják.
Előfordulnak még: magyarok,[2] isztrorománok.
Turizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tengerpart fontos idegenforgalmi centrum a két országban, évente 4-5 millió turistát fogad.
A félsziget a Lonely Planet által összeállított, 2011 legkívánatosabb úti céljait tartalmazó lista 2. helyére került.[3]
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ "Az eddigi legsikeresebb magyar hét Pulán" (magyar nyelven). Új Magyar Képes Újság. Horvátországi magyar hetilap. 20110615. Hozzáférés: 20160206.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=és|date=(súgó)[halott link] - ↑ "Hová utaznánk a legszívesebben jövőre?" (magyar nyelven). Index. 20101109. Hozzáférés: 20101109.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=és|date=(súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Horváth Tibor: Horvátország (Cartographia útikönyvek, Cartographia Kiadó, Bp., 2002. ) ISBN 963-353-179-9 CM
- Szarka Sándor: A horvát tengerpart (Panoráma mini útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp., 1998.) ISBN 963-243-842-6
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pula.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Rabac.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Rovinj.lap.hu – Linkgyűjtemény
