Jarabó
| Jarabó (Jarabá) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Breznóbányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1540 | ||
| Polgármester | Juraj Pružinec | ||
| Irányítószám | 977 01 | ||
| Körzethívószám | 048 | ||
| Forgalmi rendszám | BR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 33 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 840 m | ||
| Terület | 15,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Jarabó weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jarabó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Jarabó (1899-ig Jaraba, szlovákul: Jarabá) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Breznóbányától 15 km-re északkeletre fekszik. A község egykor három részből, Alsó- Közép- és Felsőjarabóból állt.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jarabó régi bányász és fémfeldolgozó település gazdag bányászati tradíciókkal. A község határában már a középkortól élénk bányászati tevékenység folyt. A falut valószínűleg még a 14. század előtt alapították, mivel a breznóbányai plébánia egyik feljegyzésén 1271 és 1280 között már településként említi. 1487-ben a breznóbányai plébánia filiájaként szerepel. Már a 15. században három vasolvasztó működött a község területén, amit 1540-ben „Jaraba” néven találunk. A 16. és 19. század között a vasérc bányászata volt nagyon intenzív. 1546-ig magáncélokra folyt a vasérc termelés, ezután a bányák a kamarához kerültek. 1563-ban „Jeroba” néven említik. Az aranyat a 17. század közepéig, az ezüstöt a század végéig bányászták. A nagyszabású vasolvasztás a 18. század végén kezdődött.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JARABA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Bányászi K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Breznyó Bányához nem meszsze, és annak filiája, határja soványas.”[2]
A 19. század elején a vasat már a garami nagyolvasztóban dolgozták fel. A falu lakói a bányászat és kohászat mellett főként erdei munkákkal foglalkoztak. 1828-ban 16 házában 136 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jaraba bánya-telepen 115 ev., 50 kath. Van patakja, Jarabán 3 savanyuviz forrás. Gyömbér hegye különnemü füveiről ismeretes. A jarabai bányákban ezüst s arany, antimonium és vas ásatnak, érczuzó házzal. Van két temploma, két iskolája, malma, s nagy korcsmája. Birja Breznóbánya; az erdők egy része a kamaráé.”[3]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 36 | 50 | 41 | 33 |
| Különbség | +38,88 % | -18 % | -19,51 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 36 | 33 |
| Eltérés | -8,33 % |
1910-ben 165, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 43 lakosából 35 szlovák volt.
2011-ben 47 lakosából 31 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1765-ben épült barokk stílusban, 1897-ben megújították.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Jarabó Szlovákia térképén.
- E-obce.sk Archiválva 2009. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben

