Ugrás a tartalomhoz

Kannabisz Magyarországon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kannabisz Magyarországon ősidők óta ismert és termesztett növény, napjainkban azonban rekreációs használata illegális.

Régészeti leletek szerint Nyugat-Magyarországon a kender termesztése a vaskor Hallstatt-korszakában (i. e. kb. 1200–450) vált intenzívebbé.[1] A kannabisznak Magyarországon hosszú gyógyszerészeti múltja van, hiszen jelen volt az első (1871),[2] a második (1888)[3] és a harmadik (1909)[4] hivatalos „Magyar Gyógyszerkönyv” kiadásában is.

Ma a kannabisz (kender) termesztése Magyarországon tiltott. Rekreációs használata minden esetben törvényellenes, de orvosi felhasználásra különleges körülmények között CBD (kannabidiol, nem pszichoaktív) formában engedélyezett, ha annak THC (tetrahidrokannabinol) határértéke kevesebb mint 0,2%.[5][6] Az Európai Bíróság ítélete szerint a CBD nem tekinthető kábítószernek.[6] Mindezek ellenére a tényleges hozzáférés a szerhez nehéz.[7]

Ugyan az európai közösség általánosságban a szabályok enyhítése felé mozdult (Németországban 2024-ben legalizálták a szert, Portugáliában már 2001-ben dekriminalizáltak minden drogot), Magyarország ez alól kivétel, 2025-ben a kormány tovább szigorította a kábítószer-használat büntetését, az Alaptörvénybe is bekerült a drogellenesség elve.[8][9][10]

Használat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A büntetések ellenére Magyarországon és Európában is a leggyakrabban használt illegális drog.[11] Használata Magyarországon a 2024-es European Drug Report szerint az egyik legalacsonyabb volt az Európai Unióban (3,4%) 18 és 34 évesek között (2019-es adat).[12][10] Ettől függetlenül a valaha drogot kipróbáló diákok aránya az országban meghaladja a 30%-ot (ez a szám minden kábítószert tartalmaz), a drogérintettség Budapesten a legmagasabb.[13] A leggyakoribb használók férfiak, míg a fogyasztás gyakorisága vagy 1–3 naponta vagy több, mint 20 nap elteltével a két használat között jellemző.[12]

Büntetések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok másik országgal ellentétben a magyar jog nem különíti el különböző kábítószerek használatát, mindegyik tulajdonlásáért azonos büntetések járnak:

  • Kábítószer-kereskedelemért és kábítószer birtoklásért határozott ideig tartó, fegyházban letöltendő szabadságvesztés jár, amely három hónaptól húsz évig terjed, többszörös visszaesőként ez 25 évre is emelkedhet.[14]
    • Visszaeső kábítószer-kereskedelem esetében nem bocsátható a személy feltételes szabadságra.[15]
  • A büntetés része bármilyen kábítószerrel kapcsolatos törvényszegésnek az elkobzás:
    • kábítószer termesztése vagy előállítása esetén a kábítószer tárolására, feldolgozására, elrejtésére, termesztésére vagy előállítására használt ingatlan,[16]
    • kábítószer-kereskedelem esetén a kábítószer szállításához, tárolásához használt jármű.[16]
    • Az elkobzás egyes esetekben a Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint mellőzhető lenne, de ezek közül kivételként ki van emelve a kábítószer-birtoklás, és -kereskedelem, illetve a kábítószer elkészítéséhez használt anyagokkal való visszaélés.[17]
  • Vagyonelkobzás is történik abban az esetben, ha az elkövető az adott vagyonra kábítószer forgalomba hozatalával, kereskedelmével, termesztésével, előállításával, közvetítői tevékenység végzésével és prekurzorok forgalomba hozatalával tett szert.[18][19]
  • A Btk. XVII. fejezete szabja ki a büntetéseket az egészséget veszélyeztető bűncselekményekre, többek között a kábítószer-kereskedelemre is.
    • A kábítószer felkínálása, átadása, forgalomba hozatala és az azzal történő kereskedelem kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel jár, amely különböző körülményektől (többek között a kereskedelem helyszíne, a kábítószer mennyisége) függően akár 20 évre is emelkedhet.[20]
    • Abban az esetben, ha a kábítószert 18. évét be nem töltött személynek adja át vagy használ kereskedelemre az elkövető, a büntetés 5–10 év szabadságvesztéssel büntethető. Ez akár 20 évre is emelkedhet különböző körülményektől függően.[21]
  • Ugyanezen fejezet írja le a kábítószer birtoklásával kapcsolatos büntetéseket is (ezek közé tartozik: termesztés, előállítás, megszerezés, tartás, az ország területére történő behozatal céljából való megrendelés, az ország területére behozatal, kivitel, vagy átszállítás):[22]
    • általános esetben 2–8 év szabadságvesztés,
    • 5–10 év szabadságvesztés, ha üzletszerűen, bűnszövetségben vagy hivatalos közfeladatot ellátó személyként szeg törvényt,
    • 5–15 év szabadságvesztés, ha a kábítószer mennyisége jelentős, illetve 5–20, ha mennyisége különösen jelentős.
    • 2 év szabadságvesztés, ha a kábítószer mennyisége csekély (a második pontban listázott esetekben 3 év).
    • A 18 év alatti személyekkel kapcsolatos büntetések megegyeznek a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos pontokkal.
  • A kis mennyiségű kábítószer fogyasztása 2 éves börtönbüntetéssel jár.[22]
  • Olyan esetben nem büntethető egy elkövető, ha saját használatra termesztett, szerzett be vagy rendelt meg csekély mennyiségű kábítószert, a bűncselekményt beismeri, feltárja az elkövetés körülményeit, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vett részt legalább hat hónapig.[23]
    • Ez a pont csak akkor érvényes, ha korábban még nem volt kábítószerekkel kapcsolatos büntetőjogi felelőssége megállapítva.
  • 18 évnél fiatalabb személyek, akik más 18 évnél fiatalabb személyeket próbálnak drogfogyasztásra rávenni, 2 év szabadságvesztéssel büntethetők.[24]
  • Kábítószer készítéséhez szükséges anyagok, berendezések, felszerelések gyártása 1–5 év szabadságvesztéssel büntethető. Komolyabb esetekben, ha más bűncselekményt is elkövet az illető, 2–8 évre növekedhet.[25]
  • Az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos bűncselekmények 3 év szabadságvesztéssel büntethetők.[26]
  • Ezek mellett több olyan bűncselekmény is létezik (többek között lopás, testi sértés), amelyek esetében a büntetés súlyosbodik, ha a törvénysértés kábítószer hatása alatt, vagy kábítószer beszerzése céljából történt meg.

Csekély és jelentős mennyiség definíciója:

  • A törvény a csekély mennyiséget 1 gramm hatóanyagban határozza meg, ami 12–100 g marihuánának felel meg 1–8% hatóanyag-tartalommal számolva. A jelentős mennyiség a csekély mennyiség hússzorosa.

Próbálkozások dekriminalizálásra

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kannabisszal kapcsolatos kutatások eredményeiből ismert, hogy a drog dekriminalizálása és az elkövetők segítése, rehabilitálása büntetés helyett, pozitív hatással van a társadalomra, hiszen sok esetben a legkisebb mennyiségű tulajdonlás is sok év szabadságvesztéssel járhat.[27][28][29] Ezek mellett általában a kevésbé jó gazdasági és oktatási helyzetben lévő személyeket büntetik, így aránytalanul a szegényebb lakosságot érinti a szabadságvesztés.[30]

Ennek következtében Magyarországon is volt több szervezet, többek között a Kendermag Egyesület és a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület, amelyek a szer legalább orvosi esetekben történő felhasználásáért, vagy dekriminalizálásáért dolgoznak.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Ofosu-Brakoh, Abigail A. (2025. április 5.). "Late Holocene hemp (Cannabis sativa) retting in NE Hungary and the Holocene spread of hemp cultivation in eastern-central Europe". Vegetation History and Archaeobotany (angol nyelven). doi:10.1007/s00334-025-01046-7. ISSN 1617-6278. Hozzáférés: 2025. október 16. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  2. ↑ Concilium Sanitatis Regni Hungariae. Magyar Gyógyszerkönyv = Pharmacopoea Hungarica. Magyar Királyi Állami Nyomda.
  3. ↑ Magyar Gyógyszerkönyv, Második Kiadás = Pharmacopoea Hungarica, Editio Secunda (PDF). R. Társ. Könyvnyomdaja.
  4. ↑ Magyar Gyógyszerkönyv, Harmadik Kiadás = Pharmacopoea Hungarica, Editio Tertia (PDF). Magyar Királyi Állami Nyomda. 1909.
  5. ↑ "Cannabis laws in Hungary". The Cannigma (amerikai angol nyelven). 2022. november 11. Hozzáférés: 2025. július 14.
  6. 1 2 tartalom, Szponzorált (2022. január 26.). "Legális a CBD-olaj Magyarországon? (x)". Világgazdaság. Hozzáférés: 2025. július 14.
  7. ↑ Bence, Horváth (2019. október 15.). "Legális az orvosi marihuána Magyarországon, csak nagyon nehéz hozzájutni". 444. Hozzáférés: 2025. július 14.
  8. ↑ "Szigorodó drogpolitika Magyarországon – merre tartunk Európához képest?". Drogkutató Intézet (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. július 14.
  9. ↑ "Az ember férfi vagy nő, a drog és a Pride pedig tilos – megszavazták az Alaptörvény 15. módosítását". telex. 2025. április 14. Hozzáférés: 2025. július 14.
  10. 1 2 "Cannabis – the current situation in Europe (European Drug Report 2024) | www.euda.europa.eu". www.euda.europa.eu. Hozzáférés: 2025. július 14.
  11. ↑ Index/MTI (2006. február 28.). "Egész Európában a fű a legnépszerűbb drog". index.hu. Hozzáférés: 2025. július 14.
  12. 1 2 "Cannabis use in the last year in Europe – young adults (15-34) | www.euda.europa.eu". www.euda.europa.eu. Hozzáférés: 2025. július 14.
  13. ↑ "A drogfogyasztás alakulása Magyarországon | Mindennapi Pszichológia". mipszi.hu. 2024. május 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. július 14.
  14. ↑ Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 37. § (3) c) pont
  15. ↑ Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 38. § (4) f) pont
  16. 1 2 Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 72. § (1) a–b) pont
  17. ↑ Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 73. § c) pont
  18. ↑ Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 74/A. § (1) b) pont
  19. ↑ Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 74/A. § (2) a) pont
  20. ↑ Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 176. § (1–6)
  21. ↑ Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 177. § (1–4)
  22. 1 2 Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 178. § (1–6)
  23. ↑ Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 180. § (1–3)
  24. ↑ Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 181. § (1)
  25. ↑ Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 182. § (1–3)
  26. ↑ Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 183. § (1)
  27. ↑ Chand, Kailash (2007. november 10.). "Should drugs be decriminalised? Yes". BMJ (angol nyelven). 335 (7627): 966–966. doi:10.1136/bmj.39360.489132.AD. ISSN 0959-8138. Hozzáférés: 2025. július 14.
  28. ↑ Greenwald, Glenn (2009). "Drug Decriminalization in Portugal: Lessons for Creating Fair and Successful Drug Policies". SSRN Electronic Journal. doi:10.2139/ssrn.1543991. ISSN 1556-5068. Hozzáférés: 2025. július 14.
  29. ↑ Bratberg, Jeffrey P. (2023. január 1.). "Support, don't punish: Drug decriminalization is harm reduction". Journal of the American Pharmacists Association (angol nyelven). 63 (1): 224–229. doi:10.1016/j.japh.2022.12.017. ISSN 1544-3191. PMID 36682855. Hozzáférés: 2025. július 14. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  30. ↑ "Infographic: clients entering treatment for cannabis in Europe | www.euda.europa.eu". www.euda.europa.eu. Hozzáférés: 2025. július 14.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kannabisz_Magyarországon&oldid=28954036”