Mathias Énard
| Mathias Énard | |
 | |
| Született | 1972. január 11. (54 éves) Niort, Új-Aquitania, Franciaország |
| Állampolgársága | francia |
| Nemzetisége | francia  |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Kitüntetései | Lista
|
 | |
| Mathias Énard aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mathias Énard témájú médiaállományokat. | |
Mathias Énard (Niort, 1972. január 11.[8][9][10][11] –) francia regényíró. Perzsa és arab nyelvet tanult, és hosszú időt töltött a Közel-Keleten. Mintegy tizenöt éve Barcelonában él, 2013-ban megszakítva egy berlini írói rezidenciával. A Zone című regényéért számos díjat nyert, köztük a Prix du Livre Intert és a Prix Décembre-t. A Rue des Voleurs (Tolvajok utcája) című regényéért elnyerte a Prix Goncourt/Le Choix de l'Orient, a Prix littéraire de la Porte Dorée és a Prix du Roman-News díját. A 2015-ös Prix Goncourt-díjat a Boussole (Iránytű) című művéért nyerte el. 2020-ban a berni egyetem Friedrich Dürrenmatt világirodalmi vendégprofesszora volt.[12]
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- La Perfection du tir, Actes Sud, 2003 ; rééd. Babel, Actes Sud, n°903, 2008[13]
– Prix des cinq continents de la francophonie 2004[14] – Prix Edmée-de-La-Rochefoucauld 2004
- Remonter l’Orénoque, Actes Sud, 2005 ; rééd. Babel, Actes Sud, n°1373, 2016
- Bréviaire des artificiers (ill. Pierre Marquès), Éditions Verticales / Gallimard, 2007
- Zone, Actes Sud, 2008 ; rééd. Babel, Actes Sud, n° 1020, 2010[13]
– Prix Décembre 2008 – Prix du Livre Inter 2009 – Prix Candide 2008 – Bourse Thyde-Monnier SGDL 2008 – Prix Cadmous 2008 – Prix Initiales 2009[14]
- Parle-leur de batailles, de rois et d'éléphants, Actes Sud, 2010 ; rééd. Babel, Actes Sud, n° 1153, 2013[13]
– Prix Goncourt des lycéens 2010 – Prix du livre en Poitou-Charentes & Prix La Voix des lecteurs 201213
- L'Alcool et la Nostalgie, Paris, Éditions Inculte, 2011, 86 p. (ISBN 978-2-916940-48-9) ; rééd. Babel, Actes Sud, n° 1111, 2012
- Rue des voleurs : roman, Arles, Actes Sud, 2012, 251 p. (ISBN 978-2-330-01267-0)
– Prix Roman-News 2013[15] – Prix de l'Académie littéraire de Bretagne et des Pays de la Loire 2013 – Prix Liste Goncourt/Le Choix de l’Orient 2012 décerné à Beyrouth sous les auspices de l'Institut français du Liban et de l'Agence universitaire de la Francophonie
- Tout sera oublié (ill. Pierre Marquès), Arles, Actes Sud, 2013, 137 p. (ISBN 978-2-330-01808-5)
- Boussole, Actes Sud, 2015, 400 p. (ISBN 978-2-330-05312-3)
– Prix Goncourt 2015[16] – Prix des libraires de Nancy – Le Point 2015 – Prix Goncourt : le choix serbe 2016 – Prix littéraire de Leipzig pour la compréhension européenne (de) 2017
- Dernière communication à la société proustienne de Barcelone, Inculte/Dernière marge, 2016 (ISBN 9791095086345)
- Désir pour désir, RMN, collection Cartels, 2018 (ISBN 978-2711870981)
- Prendre refuge, coécriture et dessins de Zeina Abirached, Casterman, 2018 – bande dessinée
- J'y mets ma langue à couper, Bayard Éditions, 2020 (ISBN 978-2-2274-9866-2)
- Le Banquet annuel de la confrérie des fossoyeurs, Actes Sud, 2020, 432 p. (ISBN 9782330135508)
- Déserter, Actes Sud, 2023, 256 p. (ISBN 978-2330181611)
Magyarul megjelent
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Zóna (Zone) – Libri, Budapest, 2017 · ISBN 9789633105993 · fordította: Takács József
- Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról (Parle-leur de batailles, de rois et d'éléphants) – Jelenkor, Budapest, 2018 · ISBN 9789636766436 · fordította: Takács M. József
- Iránytű. Regény (Boussole) – Magvető, Budapest, 2018 · ISBN 9789631436082 · fordította: Tótfalusi Ágnes
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.babelio.com/prix/52/Decembre". Hozzáférés: 2025. március 30.
- ↑ "archive.wikiwix.com/cache/index2.php?url=http%3A%2F%2Fwww.literarischer-verein-minden.de%2Fliterarischer_verein_minden_literaturpreise.html#federation=archive.wikiwix.com&tab=url".
- ↑ "Le Goncourt des lycéens a été attribué à Mathias Enard" (francia nyelven). Le Monde. 2010. november 9. Hozzáférés: 2024. október 26.
- ↑ "www.histoire-immigration.fr/les-prix-de-la-porte-doree/le-prix-litteraire-de-la-porte-doree". Hozzáférés: 2025. november 26.
- ↑ "www.culture.gouv.fr/Nous-connaitre/Organisation/Conseil-de-l-Ordre-des-Arts-et-des-Lettres/Arretes-de-Nominations-dans-l-ordre-des-Arts-et-des-Lettres/Nomination-dans-l-ordre-des-Arts-et-des-Lettres-janvier-2016". Hozzáférés: 2019. április 9.
- ↑ "www.lascam.fr/lessentiel/prix-et-etoiles/prix-litteraires/prix-joseph-kessel/". Hozzáférés: 2026. május 19.
- ↑ "www.livreshebdo.fr/article/mathias-enard-recoit-le-spycher-literaturpreis-leuk-2026".
- ↑ "Discogs". Discogs. Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
- ↑ "Babelio" (francia nyelven).
- ↑ "Munzinger Personen" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Mathias Énard". Walter Benjamin Kolleg. 2020. január 16. 2020. szeptember 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. augusztus 3.
- 1 2 3 Back cover of La Perfection du tir, éditions Actes Sud, 2003.
- 1 2 "Zone". Actes Sud. 2015. szeptember 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. november 3.
- ↑ Victor De Sepausy (2013. június 20.). "Mathias Énard, lauréat du Prix Roman-News 2013". actualitte.com. Hozzáférés: 2015. november 3.
- ↑ Ken Willsher (2015. november 3.). "France's top literary prize awarded to Mathias Énard". The Guardian. Hozzáférés: 2015. november 3.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mathias Énard című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
