Mira (csillag)
| Mira | |
(cropped).jpg) | |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Cet csillagkép |
| Távolság | 299 fé |
| Színképtípusa | M5-9IIIe+DA[1] |
| Pályaadatok | |
| Évi parallaxis | 10,91 milliívmásodperc |
| Radiális sebesség | 63,5 km/s |
| Sajátmozgás | |
| rektaszcenzióban | 9,33 mas/év |
| deklinációban | -237,36 mas/év |
| Fizikai adatok | |
| Tömeg | 2,4×1030 kg, 1,2 M☉ |
A Mira (/ˈmaɪrə/, Omicron Ceti, ο Ceti, ο Cet) egy vörös óriás csillag, távolsága 200–400 fényév, a Cet csillagképben található. A Mira egy kettőscsillag. A Mira A önmagában is változócsillag, ez volt az elsőnek felfedezett nem szupernóva változócsillag. A Mira a legfényesebb periodikus változócsillag, ami szabad szemmel még éppen nem látható. Távolságának értéke kissé bizonytalan, a Hipparcos műhold előtti mérések szerint távolsága 220 fényév;[2] a Hipparcos 2007-es adatai szerint 299 fényévre található; a mérés hibaszázaléka 11%.[3]
Megfigyelésének története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Mira változócsillag volta ismert lehetett az ókori Kína, Babilónia és Görögország tudósai számára.[4] Az első feljegyzések David Fabricius csillagásztól származnak 1596. augusztus 3-án, aki akkoriban a Merkúr bolygó megfigyelésével foglalkozott. Augusztus 21-ig a fényessége egy magnitúdóval növekedett, majd októberig elhalványult a megfigyelés elől. Fabricius ezért azt gondolta, hogy ez egy nova, de újból megpillantotta 1609. február 16-án.[5]
1638-ban Johannes Holwarda meghatározta a csillag feltűnési periódusát, ami tizenegy hónapra adódott. Gyakran őt tekintik a Mira változócsillag volta felfedezőjének. Johannes Hevelius is megfigyelte nagyjából ebben az időszakban, ő adta neki a "Mira" nevet (a latin "csodálatos", "meglepő" szóból) a Historiola Mirae Stellae (1662) című művében, mivel nem úgy viselkedett, ahogyan a többi ismert csillag. Ismail Bouillaud a fényességi periódusát 333 napban adta meg, ez a modern kori értéknél, ami 332 nap, egy nappal több. Ez olyan szempontból is figyelemre méltó, hogy a Mira fényességváltozásának periódusa is változó. Élettartamát jelenleg 6 milliárd évre becsülik.
Lehetséges, hogy a Mira változócsillag volta már Fabricius előtt is ismert volt. Karl Manitius, Hipparkhosz Kommentárjainak (Τῶν Ἀράτου καὶ Εὐδόξου φαινομένων ἐξήγησις) modern kommentátora szerint a második századból származó szöveg egyes adatai a Mirára vonatkoznak. A távcsöves megfigyelések előtti időszakból Klaudiosz Ptolemaiosz, al-Sufi, Ulugbek, és Tycho Brahe csillagkatalógusai nem említik még normál csillagként sem. Három említése történik kínai és koreai forrásokban 1070-ben és 1596-ban.
A csillagrendszer
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Mira egy kettőscsillag, ami egy vörös óriásból (Mira A) és egy magas hőmérsékletű fehér törpéből (Mira B) áll. A Chandra röntgenmegfigyelő műhold adatai szerint tömegáramlás történik a két csillag között a fehér törpe felé. A két csillag nagyjából 70 csillagászati egység távolságra van egymástól.[6]
Mira A
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Mira A jelenleg az óriáságban van (AGB) .[7][8][9]
Változócsillag volta
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Mira A egy jól ismert példája a változócsillagoknak, amiket a csillag után Mira típusú változócsillagnak neveznek. Nagyjából 6–7000 ismert csillag van ebben az osztályban.[10] Ezek mind vörös óriások.
A Mira fényessége 3,5 magnitúdóval változik, ezzel a Cet csillagkép legfényesebb csillagai közé tartozik. Érdekesség, hogy a Mira a sugárzásának nagyobb részét az infravörös tartományban adja le, de ott a fényességváltozása csak két magnitúdó.[11]
Mira B
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kísérőcsillagot csak 1995-ben fedezte fel a Hubble űrtávcső. Ekkor 70 csillagászati egységre volt a párjától. A HST ultraviola képei és a Chandra űrtávcső röntgenfelvételei spirális gázáramlást mutatnak a Mira B irányába. A Mira B keringési periódusa a Mira A körül nagyjából 400 év.
Mira
A Mira UV és látható fényben
Mira
Mira A&B.
.jpg){kind=small}
Megfigyelése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Mira nem látható március és június között, mivel akkor túl közel kerül a Naphoz.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Skiff B. A. (2014). "General Catalogue of Stellar Spectral Classifications (Version 2013-Jul)". VizieR Online Data Catalog. 1. VizieR: 2023.
- ↑ Burnham, Jr., Robert (1980). "Burnham's Celestial Handbook". 1. New York: Dover Publications Inc.: 634Sablon:Inconsistent citations
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó)CS1 karbantartás: postscript (link) - ↑ http://simbad.u-strasbg.fr/simbad/sim-basic?
- ↑ Wilk, Stephen R (1996). "Mythological Evidence for Ancient Observations of Variable Stars". The Journal of the American Association of Variable Star Observers. 24 (2): 129–133. Bibcode:1996JAVSO..24..129W.
- ↑ Hoffleit, Dorrit. "History of Mira's Discovery". 2007. április 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. augusztus 16.
- ↑ Karovska, Margarita (2006. augusztus). "Future Prospects for Ultra-High Resolution Imaging of Binary Systems at UV and X-rat Wavelengths". Astrophysics and Space Science. 304. 304 (1–4): 379–382. Bibcode:2006Ap&SS.304..379K. doi:10.1007/s10509-006-9146-4.
- ↑ Pogge, Richard (2006. január 21.). "Lecture 16: The Evolution of Low-Mass Stars". Ohio State University. Hozzáférés: 2007. december 11.
- ↑ Lopez, B. (1999). "AGB and post-AGB stars at high angular resolution". Proceedings IAU Symposium #191: Asymptotic Giant Branch Stars. 409. o. Bibcode:1999IAUS..191..409L.
{{cite conference}}: Unknown parameter|booktitle=ignored (|book-title=suggested) (súgó) - ↑ De Loore, C. W. H.. Structure and Evolution of Single and Binary Stars. Springer (1992. október 5.). ISBN 0-7923-1768-8
- ↑ GCVS: vartype.txt from the GCVS catalogue (statistics at the end of the file indicate 6,006 mirae and 1,237 probable mirae)
- ↑ Braune, Werner. "Bundesdeutsche Arbeitsgemeinschaft für Veränderliche Sterne". 2007. augusztus 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. augusztus 16.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- van Leeuwen, F. (2007. november). "Validation of the new Hipparcos reduction". Astronomy and Astrophysics. 474 (2): 653–664. arXiv:0708.1752. Bibcode:2007A&A...474..653V. doi:10.1051/0004-6361:20078357Sablon:Inconsistent citations
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: postscript (link) - Evans, D. S. (June 20–24, 1966). Batten, Alan Henry; Heard, John Frederick (eds.). "The Revision of the General Catalogue of Radial Velocities". Determination of Radial Velocities and their Applications. 30. University of Toronto: International Astronomical Union: 57. Bibcode:1967IAUS...30...57ESablon:Inconsistent citations
{{cite journal}}: Unknown parameter|booktitle=ignored (súgó)CS1 karbantartás: postscript (link) - Nicolet, B. (1978). "Photoelectric photometric Catalogue of homogeneous measurements in the UBV System". Astronomy and Astrophysics Supplement Series. 34: 1–49. Bibcode:1978A&AS...34....1N.
- Kukarkin, B. V.; et al. (1971). "The third edition containing information on 20437 variable stars discovered and designated till 1968". General Catalogue of Variable Stars (3rd ed.). Bibcode:1971GCVS3.C......0K.
- "V* omi Cet -- Variable Star of Mira Cet type". SIMBAD. Centre de Données astronomiques de Strasbourg. Hozzáférés: 2006. augusztus 10.
- Castelaz, Michael W.; Luttermoser, Donald G. (1997). "Spectroscopy of Mira Variables at Different Phases". The Astronomical Journal. 114: 1584–1591. Bibcode:1997AJ....114.1584C. doi:10.1086/118589.
- Celis S., L. (1982). "Red variable stars. I — UBVRI photometry and photometric properties". Astronomical Journal. 87: 1791–1802. Bibcode:1982AJ.....87.1791C. doi:10.1086/113268.
- Wyatt, S. P.; Cahn, J. H. (1983). "Kinematics and ages of Mira variables in the greater solar neighborhood". Astrophysical Journal, Part 1. 275: 225–239. Bibcode:1983ApJ...275..225W. doi:10.1086/161527.
- Woodruff, H. C.; Eberhardt, M.; Driebe, T.; Hofmann, K.-H.; et al. (2004). "Interferometric observations of the Mira star o Ceti with the VLTI/VINCI instrument in the near-infrared" (PDF). Astronomy & Astrophysics. 421 (2): 703–714. arXiv:astro-ph/0404248. Bibcode:2004A&A...421..703W. doi:10.1051/0004-6361:20035826. 2018. május 12. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2007. december 7.
- Allen, Richard H. (1963). Star Names: Their Lore and Meaning. New York: Dover Publications. ISBN 0-486-21079-0.
{{cite book}}: ISBN / Date incompatibility (súgó)
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mira – Bizarre Star at NASA Archiválva 2009. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- History of Mira's Discovery Archiválva 2004. január 14-i dátummal a Wayback Machine-ben at AAVSO
- Mira has tail nearly 13 light years in length (BBC)
- Speeding Bullet Star Leaves Enormous Streak Across Sky at Caltech
- Astronomy Picture of the Day:
1998-10-11, 2001-01-21, 2006-07-22, 2007-02-21, 2007-08-17 - "Mira (Omicron Ceti)". The Encyclopedia of Astrobiology, Astronomy, and Spaceflight. Hozzáférés: 2006. június 22.
- "Interferometric observations of the Mira star o Ceti with the VLTI/VINCI instrument in the near-infrared" (PDF). 2018. május 12. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. december 20.
- Robert Burnham Jr., Burnham's Celestial Handbook, Vol. 1, (New York: Dover Publications, Inc., 1978), 634.
- James Kaler, The Hundred Greatest Stars, (New York: Copernicus Books, 2002), 121.
- SEDS article
- A recent lightcurve of Mira from the BAV.
- Universe Today, That's Not a Comet, that's a Star
- OMICRON CETI (Mira) Archiválva 2003. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Winter 2006: Omicron Ceti (Mira) Archiválva 2007. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
