Ugrás a tartalomhoz

NEC V60

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
NEC V60 / V70 / V80 / AFPP
NEC V60 mikroprocesszor lapkája, a „V60 D70616” elnevezés alul középen
NEC V60 mikroprocesszor lapkája, a „V60 D70616” elnevezés alul középen
GyártásV60: 1986
V70: 1987
V80: 1989
AFPP: 1989
GyártóNEC
Max CPU órajelV60: 16 MHz
V70: 20/25 MHz
V80: 25/33 MHz
AFPP: 20 MHz
Gyártás technológia méretV60: 1,5/1,2 μm
V70: 1,5/1,2 μm
V80: 0,8 μm
AFPP: 1,2 μm
UtasításkészletNEC V60–V80[1]
V80: atomi utasítások
MikroarchitektúraV60/V70, V80
Termék kód
  • μPD70616R-16
  • μPD70615GD-16
  • μPD70632R-20
  • μPD70632R-25
  • μPD70632GD-20
  • μPD70832R-25
  • μPD70832R-33
  • μPD72691R-20
L1 gyorsítótárV80: 1K/1K
Tokozás
  • V60: 68 tűs PGA
  • V60: 120 tűs QFP
  • V70: 132 tűs PGA
  • V70: 208 tűs QFP
  • V80: 280 tűs PGA
  • AFPP: 68 tűs PGA
Tranzisztorok számaV60: 375 e, V70: 385 e, V80: 980 e, AFPP: 433 e
Alkalmazásabeágyazott rendszerek,
miniszámítógépek,
játéktermi játékok
ElődV20–V50
UtódV800 sorozat
A Wikimédia Commons tartalmaz NEC V60 / V70 / V80 / AFPP témájú médiaállományokat.

A NEC V60[1][2] egy CISC mikroprocesszor amelyet a NEC gyártott 1986-tól. Több továbbfejlesztett változata jelent meg ugyanazzal az utasításkészlettel (ISA), a V70 1987-ben, a V80 és az AFPP 1989-ben. Ezeket követte[3] a V800 termékcsalád, amit jelenleg a Renesas Electronics gyárt.

A V60 család tartalmaz egy lebegőpontos egységet (FPU),[4] egy memóriakezelő egységet (MMU), valamint valós idejű operációs rendszer (RTOS) támogatást mind Unix-alapú felhasználó- és alkalmazásorientált rendszerekhez,[5] mind ITRON alapú hardvervezérlés- és irányítást célzó beágyazott rendszerekhez. Használhatók az FRM[a],[7] elnevezésű többprocesszoros lockstep hibatűrő mechanizmusban. A fejlesztőeszközök közé tartozik az Ada tanúsítvánnyal rendelkező MV-4000 rendszer és egy áramkörön belüli emulátor (ICE).

A V60/V70/V80 alkalmazásai széles területet fedtek le, a vonalkapcsolt telefonközpontoktól a miniszámítógépeken, repülés- és űrtechnológiai irányítórendszereken,[8] dokumentumszerkesztőkön, ipari számítógépeken át a különböző játéktermi játékokig.

Bevezetés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A NEC V60[1][2] egy CISC[9] processzor, amelyet a NEC gyártott 1986-tól kezdve.[10] Ez volt Japánban az első, kereskedelmi forgalomban kapható 32 bites általános célú mikroprocesszor.[11]

Az adott korszaknak megfelelő viszonylag hagyományos kialakításon alapuló V60[12][13][14][15][16] radikálisan különbözött a NEC korábbi, 16 bites V-sorozatú processzoraitól, a V20–V50-től,[17] amelyek az Intel 8086-os modelljén alapultak,[9] miközben a V60 képes emulálni a V20 / V30 processzorokat.[1]:§10

A NEC dokumentációja szerint erre az architekturális változásra a magas szintű programozási nyelvek megnövekedett igényei és azok sokfélesége miatt volt szükség. Ezek a trendek olyan processzorokat igényelnek, amelyek egyrészt megnövelt teljesítményt nyújtanak – ezt a busz szélességének megduplázásával, 32 bitre történő növelésével érték el –, és nagyobb rugalmassággal rendelkeznek, amit az általános célú regiszterek nagy száma támogat.[1][2] Ezek a RISC processzorok gyakori jellemzői voltak.[18] Abban az időben úgy tűnt, hogy a CISC-ről a RISC-re való átmenet nagy előnyt jelent a feltörekvő piacok számára.

Mára a RISC processzorok általánosan elterjedtek, és a CISC típusú kialakítások, mint az évtizedeken keresztül piacvezető Intel x86 és Intel 80486, mikroarchitektúráikban egyre inkább RISC jellemzőket kezdtek mutatni.[19][20] Pat Gelsinger, az Intel volt vezérigazgatójának véleménye szerint az örökölt / meglévő szoftverek bináris visszafelé kompatibilitása fontosabb, mint az ISA megváltoztatása.[21]

Áttekintés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utasításkészlet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A V60 (más néven μPD70616) megtartotta a CISC architektúrát.[22] A kézikönyve leírása szerint az architektúra rendelkezik „a felső kategóriás nagyszámítógépek és szuperszámítógépek jellemzőivel”, teljesen ortogonális utasításkészlettel, amely nem azonos hosszúságú utasításokat, memóriából-memóriába történő műveleteket, melyek között megtalálhatók stringkezelő utasítások is, és komplex operanduscímzési sémákat tartalmaz.[1][2][18]

Család

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A V60 belsőleg 32 bites processzorként működik, míg a külvilág felé 16 bites adatsínt és 24 bites címsínt biztosít. A V60 emellett 32 db 32 bites általános célú regiszterrel rendelkezik.[1]:§1 Alapvető architektúráját több változatban alkalmazták. Az 1987-ben kibocsátott V70 (μPD70632) 32 bites külső síneket biztosít. Az 1989-ben bemutatott V80 (μPD70832)[23] a sorozat csúcspontja: rendelkezik lapkára integrált gyorsítótárakkal, elágazásjósló logikát tartalmaz és kevésbé támaszkodik a mikrokódra a komplex műveletekben.[24]

Szoftver

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A V60-V80 sorozathoz kifejlesztett operációs rendszerek általában a valós idejű működésre irányulnak. Több operációs rendszert portoltak a sorozathoz, többek között a Unix és az ITRON valós idejű változatait.[25][26]

Mivel a V60/V70-et különböző Japán játéktermi játékokban is felhasználták, utasításkészlet-architektúrájukat beépítették a MAME CPU-szimulátorba, tehát az képes futtatni a V60/V70-re írt programokat.[27] Ennek legfrissebb nyílt forrású programkódja elérhető a GitHub repositoryból.[28]

FRM

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mind a három processzor rendelkezik az FRM (Functional Redundancy Monitoring) szinkron többszörös moduláris lockstep mechanizmussal, ami lehetővé teszi hibatűrő számítógépes rendszerek kialakítását. Használatához több azonos modellű processzorra van szükség, melyek közül az egyik ilyenkor „mester módban” működik, míg a többi eszköz „ellenőr (checker) módban” figyel a mester eszközre. Ha két vagy több eszköz egyidejűleg különböző eredményeket ad ki a „hibakimeneti” érintkezőin, akkor külső áramkörök segítségével többségi szavazási döntés hozható. Ezenkívül egy külső lábon keresztül kiválasztható az eltérő eredményt adó ill. rontott utasítások helyreállítási módszere, ami lehet „visszalépés ismétléssel” (roll-back by retry), vagy „folytatás kivétellel” (roll-forward by exception).[1]:§11[23][29][30][31][32]:§3–229, 266

Csatlakozás nevebemenet / kimenetfunkció
BMODE (FRM)bemenetnormál sín (mester) üzemmód vagy FRM (checker) működési üzemmód kiválasztása
BLOCK (MSMAT)kimeneta sín lezárását kérő mester kimenet, befagyasztja a busz működését,
ellenőr (checker) kimenet, amely jelzi, hogy eltérés jelentkezett
BFREZbemenetha beállított, a busz működésének befagyasztása
RT/EPbemenetfolytatási mód kiválasztása: „visszalépés ismétléssel” vagy „folytatás kivétellel”

A hiba kezelésére a processzorok megismételhetik az utasítást. Ebben az üzemmódban a processzorok újrapróbálják a sikertelen busz-ciklust, és folytatják a normál végrehajtást. Ennek az üzemmódnak az erőssége az, hogy az új mester nem feltétlenül ugyanaz, mint a régi mester, azaz újrakonfigurálás történhet. A másik alternatíva a busz-fagyasztási megszakítás, amely egy megszakítást okoz és a vezérlést átadja a rendszerszoftvernek további elemzésre.[1]:11–3

A V60

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A munka a V60 processzoron 1982-ben kezdődött körülbelül 250 mérnökkel, Janó Jóicsi (矢野 陽一; Hepburn: Yano Yōichi?) vezetésével,[33] és a processzor 1986 februárjában mutatkozott be.[34] Hat fokozatú futószalaggal, beépített memóriakezelő egységgel és lebegőpontos aritmetikával rendelkezett. Két rétegű alumínium CMOS technológiájú folyamattal gyártották 1,5 μm-os tervezési előírások szerint, amellyel 375 000 tranzisztort alakítottak ki egy 13,9 × 13,8 mm2-es lapkán.[10][35] Üzemi feszültsége 5 V és kezdetben 68 tűs PGA tokozással készült.[36] Az első verzió 16 MHz-en futott és elérte a 3,5 MIPS-es sebességet.[35] A minta árát az induláskor 100 000 ¥-ben (588,23 USD) határozták meg. A teljes körű sorozatgyártást 1986 augusztusában kezdték meg.[35]

Sega Model 1 alapú kétüléses Sega Virtua Racing[37]

A SEGA ezt a processzort alkalmazta legtöbb játéktermi gépében az 1990-es években; Mind a Sega System 32, mind a Sega Model 1 architektúrák V60-as processzort használtak főprocesszorként. (Az utóbbiba az alacsonyabb költségű μPD70615 változatot építették be,[38] amely nem valósítja meg a V20/V30 emulációt és az FRM-et.[39][40]) A V60 szolgált fő CPU-ként az SSV játéktermi architektúrában is, amelyet közösen fejlesztett a Seta, a Sammy és a Visco.[41] A Sega eredetileg egy 16 MHz-es V60-as processzorral kívánta megvalósítani a Sega Saturn konzolt, de miután arról értesültek, hogy a konkurens PlayStation egy 33,8 MHz-es MIPS R3000A processzort használ, inkább a két SH-2 processzoros kialakítást választotta a sorozatban gyártott modellhez.[42]

1988-ban a NEC kibocsátott egy PS98-145-HMW[43] nevű készletet a Unix-rajongók számára. A készlet tartalmazott egy V60 processzoros kártyát, amelyet a PC-9800 számítógép sorozat bizonyos modelljeihez lehetett csatlakoztatni, valamint egy portolt UNIX System V disztribúciót, a PC-UX/V Rel 2.0 (V60) változatot, 15 db 8 inches floppylemezen. A készlet javasolt kiskereskedelmi ára 450 000 jen volt.[43] A NEC csoport cégei maguk is intenzíven felhasználták a V60 processzort. Elektronikus telefonközpontjuk, amely az elsődleges célpontok egyike volt, V60-ast használt. 1991-ben kiterjesztették dokumentumszerkesztő termékvonalukat a Bungou Mini (japánul 文豪ミニ) 5SX, 7SX és 7SD sorozattal, amelyek szintén a V60-ast használták a gyors vektoros betűtípus-feldolgozáshoz, míg a főrendszer processzora egy 16 MHz-es NEC V33 volt.[44][45] Ezen kívül a V60 mikrokódolt változatait alkalmazták a NEC MS-4100 miniszámítógép-sorozatában, amely a leggyorsabb volt abban az időben Japánban.[46][47][48]

A V70

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
V70 (μPD70632GD-20) QFP tokozásban, egy Jaleco Mega System 32 játékgép alaplapján

A V70 (μPD70632) a V60 továbbfejlesztése, azáltal, hogy a külső síneket 32 bit szélességűre növelték, a belső sínekkel megegyező méretre. Szintén 1,5 μm-es csíkszélességű technológiával gyártották, két fémrétegű folyamattal. 14,35 × 14,24 mm2 méretű lapkája 385 000 tranzisztort tartalmaz, és 132 tűs kerámia PGA tokozással készült. MMU-ja támogatja az igény szerinti lapozást. Lebegőpontos egysége az IEEE 754 szabvánnyal kompatibilis.[31] A 20 MHz-es változat csúcsteljesítménye elérte a 6,6 MIPS-et, és megjelenésekor, 1987 augusztusában az ára 100 000 ¥ (719,42 USD) volt. A kezdeti gyártási kapacitás havi 20 000 egység volt.[49] Egy későbbi jelentés szerint 1,2 mikrométeres CMOS technológiával gyártották 12,23 × 12,32 mm2 méretű lapkán.[23] A V70 két ciklusos nem futószalagos (T1-T2) külső sínrendszerrel rendelkezik, miközben a V60 3 vagy 4 ciklussal (T1-T3/T4) működik.[2][23] A belső egységei futószalagosak.

A V70-et a SEGA a System Multi 32 rendszerében,[50] a Jaleco pedig a Mega System 32 rendszerében használta fel (lásd a képet az utóbbi rendszer nyomtatott áramköri lapjára szerelt V70-ről).[51]

A H-IIA 17-es járat fellövése, amelynek hasznos terhe az Akacuki (Venus Climate Orbiter) űrszonda volt

A Japán Űrügynökség (JAXA) a V70 egy változatát az ITRON RX616 operációs rendszerrel együtt beágyazta a H-IIA hordozórakéták fedélzeti vezérlő számítógépébe (Guidance Control Computer), az Akacuki műholdakba és a Nemzetközi Űrállomás Kibo moduljába.[8][52][53] A H-IIA hordozórakétákat belföldön, Japánban telepítették, bár ezekkel külföldi műholdakat is felbocsátottak. A JAXA „LSI (MPU/ASIC)” fejlesztési tervében ez a V70-es változat a „32bit MPU (H32/V70)” jelölést kapta, amelynek fejlesztése, valószínűleg a tesztelési (QT) fázist is beleértve, az 1980-as évek közepétől az 1990-es évek elejéig tartott.[54]:9[55]

Ezt a változatot 2013-ig használták, mikor felváltotta a HR5000 jelű, 64 bites, 25 MHz-es órajelű, a MIPS64-5Kf architektúrán alapuló[56] mikroprocesszor, amelynek a fejlesztése 2011 körül fejeződött be és a HIREC gyártotta.[57][58][59]

A V70 „űrkörnyezeti adatgyűjtése” a Kibo ISS kihelyezett létesítményben történt.

TételcikkszámSEE (Single Event Effect, su­gár­zás hatá­sára bekö­vet­kező egy­szeri ese­mény)
moni­toro­zott elem		 eredmény[60]
V70-MPUNASDA
38510/92101xz		egy­szeri hiba­ese­mény (Single Event Upset, SEU)
egy­szeri kiülés (Single Event Latch Up, SEL)		nem lépett fel
(–2010/9/30)

A V80

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A V80 (μPD70832)[23] 1989 tavaszán jelent meg. A csipre integrált gyorsítótárak és az elágazás-előrejelző (branch predictor) beépítésével a Computer Business Review a csipet a NEC 486-osának nyilvánította.[61][62] A V80 teljesítménye kétszerese–négyszerese a V70-nek, alkalmazástól függően. Például, a V70-nel összehasonlítva, a V80 egy 32 bites hardveres szorzóegységgel rendelkezik, ami 23-ról 9-re csökkentette az egész számú szorzás gépi utasítás végrehajtásához szükséges ciklusok számát. (A részletesebb különbségeket lásd a lenti hardverarchitektúra szakaszban.) A V80 0,8 mikrométeres CMOS folyamattal készült, lapkafelülete 14,49 × 15,47 mm2, tranzisztorszáma 980 000. Tokozása 280 tűs PGA, 25 és 33 MHz-es órajelen működik, állítólagos csúcsteljesítménye 12,5 és 16,5 MIPS, a két órajelnek megfelelően. A V80 külön 1 KiB lapkára integrált gyorsítótárakkal rendelkezik mind az utasítások, mind az adatok számára. Rendelkezik egy 64 bejegyzéses elágazás-előrejelzővel (branch predictor), amelynek 5%-os teljesítménynövekedést tulajdonítanak. A V80 árai indulásakor a 33 MHz-es modell esetén 1200 dollárnak, a 25 MHz-es modellnél pedig 960 dollárnak feleltek meg. Állítólag egy 45 MHz-es modell megjelenését tervezték 1990-re,[62] de az nem valósult meg.

A V80-at a μPD72691 lebegőpontos társprocesszorral (co-FPP) és μPD71101 egyszerű periféria csipekkel a RX-UX832 valós idejű UNIX operációs rendszert futtató ipari számítógépekben és X11-R4 alapú ablakkezelő rendszerhez alkalmazták.[63][64]

AFPP (co-FPP)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az AFPP az ‘Advanced Floating Point Processor’ rövidítése, ami „fejlett lebegőpontos processzort” jelent. A μPD72691 jelölésű AFPP egy lebegőpontos aritmetikai műveletek végzésére szolgáló társprocesszor.[65] A V60/V70/V80 processzorok önmagukban is képesek lebegőpontos aritmetikai/számtani műveleteket végrehajtani, de az nagyon lassú, mert hiányzik belőlük az ilyen műveletek számára dedikált hardver. 1989-ben a V60/V70/V80 meglehetősen gyenge lebegőpontos teljesítményének kompenzálására a NEC kibocsátotta ezt a 80 bites pontosságú lebegőpontos társprocesszort, amely 32 bites egyszeres pontosságú, 64 bites dupla pontosságú, és 80 bites kiterjesztett pontosságú műveleteket képes végezni az IEEE 754 specifikációknak megfelelően.[4][23] Ennek az egységnek a teljesítménye 6,7 MFLOPS, vektor-mátrixszorzást végezve 20 MHz-es órajelen. 1,2 mikrométeres két fémrétegű CMOS folyamattal gyártották, a lapkája 433 000 tranzisztort tartalmaz 11,6 × 14,9 mm2 felületen.[4] Tokozása 68 tűs PGA. Ez a társprocesszor egy dedikált sínen keresztül csatlakozik egy V80-as processzorhoz, a V60-hoz vagy V70-hez pedig egy megosztott fő sínen (buszon) keresztül képes csatlakozni, ami korlátozza az elérhető maximális teljesítményt.[23]

Hardverarchitektúra

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A V60 / V70 / V80 alapvető architektúrája megegyezik. Mindegyiknek harminckét 32 bites általános célú regisztere van, melyek közül az utolsó három általában a veremmutató, a hívási keretmutató, és az argumentum-mutató szerepét tölti be, ami jól illeszkedik a magas szintű nyelvek fordítóprogramjainak hívási konvencióihoz.[31][66] A V60- és V70-nek 119 gépi utasítása van,[31] a V80-nak valamivel több, 123 utasítása. Az utasítások nem azonos hosszúságúak, méretük 1 és 22 bájt között lehet,[1] és két operandust használnak, melyek közül mindkettő lehet a főmemóriába mutató memóriacím.[23] A V60 referencia-kézikönyvének tartalma alapján Paul Vixie (amerikai informatikus, számos RFC szerzője) úgy jellemezte, mint „egy nagyon VAX-szerű architektúra, V20 / V30 emulációs üzemmóddal (ami[...] azt jelenti, hogy képes futtatni az Intel 8086 / 8088 szoftvert)”.[67]

A V60–V80 beépített memóriakezelő egységgel (MMU) rendelkezik,[10][65] ami a 4 GiB-os virtuális címtartományt négy 1 MiB-os szelvényre osztja, minden szelvényt tovább oszt 1024 db 1 MiB-es területre, és mindegyik terület 256 db 4 KiB-os lapból áll. A V60-on és V70-en négy regiszter (az ATBR0 – ATBR3) tárolja a szelvénymutatókat, de a „területtábla-bejegyzések” (ATE) és a laptáblabejegyzések (PTE) lapkán kívüli RAM-on helyezkednek el. A V80 összevonta az ATE és ATBR regisztereket, amelyek mind lapkán belülre kerültek, és csak a PTE bejegyzéseket tárolja külső RAM-on, ami így lehetővé teszi a gyorsabb végrehajtást TLB tévesztések esetén, egy memóriaolvasás kiküszöbölésével.[23]

A címfordító gyorsítótárak (TLB-k) a V60-/V70-ben 16 bejegyzésű teljesen asszociatív tárak, melyekben a cserét mikrokód végzi. A V80 ezzel szemben egy 64 bejegyzéses 2 utas csoport-asszociatív TLB-vel rendelkezik, amelyben a csere hardveres úton történik. A TLB csereművelete 58 ciklust vesz igénybe a V70-ben és megtöri egyéb utasítások futószalagos végrehajtását. A V80-ban a csere csak 6 vagy 11 ciklust vesz igénybe, attól függően, hogy a lap ugyanazon a területen van-e; itt futószalag-megszakítás nem lép fel, a különálló TLB csere hardveregység miatt, ami a processzor többi részével párhuzamosan működik.[23]

Mind a három processzortípus ugyanazt a védelmi mechanizmust használja, 4 védelmi szint állítható be egy program-állapotregiszteren keresztül, a 0. szint (Ring 0) az a magas jogosultságú privilegizált szint, amely hozzáférhet a processzorok speciális regiszterkészletéhez.[23]

Mindhárom modell támogat egy háromszoros módú redundancia konfigurációt, három CPU-val, amelyeket egy bizánci hibatűrő sémában használnak, busz befagyasztás, utasítás-újraindítás, és csipcsere jelzésekkel.[23][30] A V80-ban paritásjeleket adtak hozzá az adat- és címsínekhez.[23]

A stringműveleteket a V60/V70-ben mikrokódban valósították meg; ezeket a V80-ban már egy teljes buszsebességen futó hardver adat-vezérlőegység segítette. A V80-ban a karakterlánc-műveletek sebessége ezzel körülbelül ötszörösére nőtt a V60/V70-hez képest.[23]

Az összes lebegőpontos művelet az egész processzorcsaládban nagyrészt mikrokódban van megvalósítva, ezért meglehetősen lassúak. A V60/V70-en a 32 bites lebegőpontos műveletek 120 / 116 / 137 ciklust vesznek igénybe az összeadás / szorzás / osztás műveletekhez, míg a megfelelő 64 bites lebegőpontos műveletek 178 / 270 / 590 ciklust. A V80 korlátozott hardveres támogatással rendelkezik a lebegőpontos műveletek fázisaihoz, például az előjelre, exponensre és mantisszára való felbontáshoz, így a lebegőpontos egysége akár háromszor olyan hatékony lehet, mint a V70-é, a 32 bites lebegőpontos műveletek ciklusideje 36 / 44 / 74, a 64 bites műveleteké 75 / 110 / 533 ciklus (összeadás / szorzás / osztás műveletekben).[23]

Operációs rendszerek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Unix (nem valós és valós idejű)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NEC a Unix operációs rendszer számos változatát portolta a V60/V70/V80 processzorokra a felhasználói alkalmazás-orientált rendszerek számára, beleértve a valós idejű rendszereket is. Az NEC UNIX System V portjának első változata a V60-hoz a ‘PC-UX/V Rel 2.0 (V60)’ elnevezésű rendszer volt.[68] (Lásd még a további információk képeit alább.) Az NEC kifejlesztett egy Unix-változatot, amely a valós idejű működésre összpontosít a V60/V70/V80 processzorokon. Ez a „Real-time UNIX RX-UX 832” nevű rendszer kétrétegű kernelstruktúrával rendelkezik, amelyben az összes taszk ütemezését a valós idejű kernel/rendszermag kezeli.[5] Kifejlesztették az RX-UX 832 egy multiprocesszoros verzióját is, MUSTARD (Multiprocessor Unix for Embedded Real-Time Systems) néven.[69] A MUSTARD-ral meghajtott számítógép-prototípus nyolc V70-es processzort használ. Használja az FRM funkciót, és kérésre konfigurálhatja és megváltoztathatja a mester és az ellenőr konfigurációját.[70][71]

ITRON (valós idejű)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NEC a hardver-vezérlés-orientált beágyazott rendszerek céljaira az ITRON-alapú, RX616 nevű valós idejű operációs rendszert implementálta az V60/V70 processzorokhoz.[25][29] A 32 bites RX616 a 16 bites RX116 (valós idejű operációs rendszer) egy folytatólagos leágazása volt, a V20–V50 típusokhoz.[26][49]

FlexOS (valós idejű)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1987-ben a Digital Research, Inc. bejelentette, hogy a FlexOS portolását tervezi a V60-hoz és V70-hez,[72] ami végül el is készült. A FlexOS a Concurrent DOS 286 újratervezett változata, utolsó kiadása az 1998-as 2.33-as verzió.[73]

CP/M és DOS (örökölt 16 bites)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A V60 CP/M és DOS programokat is képes futtatni, azokat a a V20–V50 sorozatból portolva, a V20/V30 emulációs mód használatával.[35] Az InfoWorld magazin 1991-es cikke szerint a Digital Research dolgozott a Concurrent DOS V60-hoz készülő változatán is, de ez nem lett kiadva, mivel a V60/V70 processzorokat nem importálták az Egyesült Államokba PC-klónokban való használatra.[74]

Fejlesztőeszközök

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

C/C++ keresztfordítók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fejlesztőeszköz készlet és integrált fejlesztői környezet (IDE) részeként a NEC saját C fordítóprogrammal rendelkezett, ez volt a PKG70616 „szoftvergeneráló eszközcsomag V60/V70-hez”.[75] Ezen felül a GHS (Green Hills Software) is elkészítette saját MULTI nevezetű natív módú C fordítóját, és a MetaWare, Inc. (jelenleg Synopsys, a ARC International-en keresztül) is készített egyet a V20/V30 (Intel 8086) emulációs üzemmódjához, High C/C++ néven.[20]:acknowledgement[76] A Cygnus Solutions (jelenleg Red Hat) szintén portolta a GCC-t egy továbbfejlesztett GNU fordítórendszer (EGCS) elágazásaként (fork),[77] de ez 1999-ben még nem volt nyilvános.[78][79]

2018-tól a Red Hat még mindig életben tartja a processzorspecifikus ‘necv70’ könyvtárat a newlib C nyelvű standard könyvtárakban (libc.a és libm.a).[80] A legutóbbi karbantartás a jelek szerint a Sourceware.org-on történik. A legújabb forráskód ennek git tárolójából elérhető.[81]

MV-4100 Ada 83 tanúsítvánnyal rendelkező rendszer

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ada 83 tanúsítvánnyal rendelkező „platformrendszert” MV-4000-nek nevezték el és „MV4000”-ként hitelesítették. A hitelesítést egy célrendszerrel végezték, amely a valós idejű UNIX RX-UX 832 operációs rendszert használta egy VMEbus (IEEE 1014)–alapú rendszeren, egy hozzá csatlakoztatott V70 processzorkártyával. A keresztfordító gazdagépe egy NEC Engineering Work Station EWS 4800 volt, amelyek hoszt operációs rendszere az EWS-US/V, szintén UNIX System V-alapú rendszer.[82][83][84][85]

A processzor megkapta az Ada-83 hitelesítést az AETECH, Inc.-től,[82] az Ada Compiler Validation Capability teszteket futtatva.[86]

Rendszer nevetanúsítvány számafordító típusahost géphost OScélgépcél OS
NEC Ada fordítórendszer EWS-UX/V – V70/RX-UX832, 1.0 verzióhoz910918S1.11217alapNEC EWS4800/60EWS-UX/V R8.1NEC MV4000RX-UX832 V1.6
NEC Ada fordítórendszer EWS-UX/V (Release 4.0) – V70/RX-UX832 4.1 verzió, (4.6.4) kiadás910918S1.11217származtatottEWS4800 Superstation RISC sorozatEWS-UX/V (R4.0) R6.2NEC MV4000RX-UX832 V1.63
MV-4000 Jellemzők[83]
Rendszersín: IEEE1014 „D1”.2/IEC821 Rev C.1 (8 bővítőhely)
Bővítősín: IEC822 Rev C vagy V70 gyorsítótár sín (6 bővítőhely)
Beépített 100 M bájtos (formázott) 3.5 inches SCSI merevlemez
Beépített 1 M bájtos 3,5 inches hajlékonylemez-meghajtó 1
Bővítő SCSI (1 csat.)
EMI értékelés: VCCI – 1. osztály/fajta[b]

Próbapanel-készletek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NEC kiadott néhány beépíthető (plug-in) értékelőpanel készletet az V60/V70-hez.

Cikkszámleírásmegjegyzés
EBIBM-7061UNXV60 koprocesszoros slave kártya Unix-szal PC-XT/AT-hezPC-UX/V Rel 2.0 (V60)
PS98-145-HMWV60 koprocesszoros slave kártya Unix-szal NEC PC-9801-hezPC-UX/V Rel 2.0 (V60)
EBIBM-70616SBCV60 egykártyás számítógép Multibus I-hez
Az MV-4000 részeV70 egykártyás számítógép VMEbus-hozAda 83 tanúsítvánnyal rendelkezik

Áramkörön belüli emulátor

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csipen belüli szoftveres hibakeresés támogatása az IE-V60-nal

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A NEC saját teljes (nem ROM és nem JTAG) szonda-alapú áramkör-emulátora, az IE-V60 a V60-as processzoron alapul, mivel a V60/V70 csipek maguk is rendelkeznek hardveres emulációs képességekkel. Az IE-V60 volt az első áramkörön belüli emulátor a V60-hoz, amelyet a NEC gyártott. Egy PROM programozó funkcióval is rendelkezik.[2](Section 9.4, p.205) A NEC „felhasználóbarát szoftveres hibakereső funkcióként” írta le. A csipek különböző csapdázó kivételekkel rendelkeznek, mint például adat olvasás (vagy írás) a felhasználó által kijelölt címre, és egyidejűleg 2 végrehajtási töréspontot kezel.[1](Section 9)

Külső sín állapotjelző érintkezők

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A külső sínrendszer 3 állapot-érintkezőn jelzi a sín állapotát, ami három bitet biztosít olyan feltételek jelzésére, mint az első utasításlehívás elágazás után, folyamatos utasításlehívás, TLB adathozzáférés, egyedi adathozzáférés, és szekvenciális adathozzáférés.[2](Section 6.1, p.114)

ST[2:0]leírás
111utasításlehívás
011utasításlehívás elágazás után
101TLB (címfordító gyorsítótár) adathozzáférés
100adathozzáférés a rendszer alap (megszakítás és kivételvektor) táblában
011egyetlen adathozzáférés
010adathozzáférés rövid elérési úttal (short-path, cím kihagyása írás utáni olvasás esetén)
001szekvenciális adathozzáférés

Hibakeresés a V80-nal

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek a szoftver- és hardveres hibakeresés funkciók a V80-ba is be voltak építve. A V80-ban azonban nem volt áramköri emulátor, feltehetőleg azért, mert az olyan szoftverek jelenléte, mint a valós idejű UNIX RX-UX 832 és a valós idejű ITRON RX616 feleslegessé tette ezt a funkciót. A Unix bootolása után nincs szükség áramkörön belüli emulátorra, sem az eszközillesztők, sem az alkalmazási szoftver fejlesztéséhez. Amire szükség van, az egy C fordítóprogram, egy keresztfordító, és egy képernyős debugger, mint a GDB-Tk, ami képes együttműködni a céleszközzel.

HP 64758

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hewlett-Packard (jelenleg Keysight) kínált próbapont-alapú, beépített áramkörű emulációs hardvert a V70-hez, amely a HP 64700 sorozat rendszereire épült,[87][88] a HP 64000 sorozat utódjaként, specifikusan mint HP 64758.[87][89][90] Ez lehetővé teszi a nyomkövetési funkciót, mint egy logikai analizátor. Ez a tesztberendezés automatikusan megjeleníti a visszafejtett forráskódot, a nyomkövetési adatok megjelenítésével és objektumfájl nélkül,[87] és megjeleníti a magas szintű nyelv forráskódját, ha a forráskód és a tárgyfájlok rendelkezésre állnak és azokat DWARF formátumban fordították. A V60-hoz is szerepelt egy interfész a katalógusban (10339G),[90] de a hosszú mérőkábelhez „speciális minősítésű” eszközökre volt szükség, azaz a nagy sebességű V70-re.

HP 64758: főegységek, alegységek és hosztolt interfész

Termékleírás
64758AV70 20 MHz-es emulátor 512 KiB emulációs memóriával
64758AXegyszeri frissítés
64758BV70 20 MHz-es emulátor 1 MiB emulációs memóriával
64758GV70 20 MHz-es emulációs alrendszer, 512 KiB
64758HV70 20 MHz-es emulációs alrendszer, 1 MiB
64758SV70 (uPD70632)-hosztolt felhasználói felület

Szoftveres opciók

Termékleírás
64879LV70 assembler/linker, egyfelhasználós licenc
64879MV70 assembler/linker, média és kézikönyvek
64879UV70 assembler/linker többfelhasználós licenc

Hardveres opciók

Termékleírás
B3068BV70 hosztolt grafikus felhasználói felület
10339GNEC V60 Interfész
E2407ANEC V70 Interfész

Hibák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A V80 mikroarchitektúra stratégiai kudarca

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fejlesztési fázisában a V80-ra úgy tekintettek, mint ami az Intel 80486 teljesítményével rendelkezik,[91] de végül sok jellemzőjükben eltérnek egymástól. A V80 minden egyes utasításának belső végrehajtásához legalább két ciklus szükséges, míg az i486-nál egy. A V80 belső futószalagja pufferelt aszinkron működésű, míg az i486-é szinkron. Más szavakkal, a V80 belső mikroarchitektúrája CISC, az i486-é pedig RISC. Mindkét ISA megengedi a nem egységes hosszúságú CISC utasításokat, de az i486-nak egy szélesebb, 128 bites belső gyorsítótár-memória sínje van, míg a V80 hasonló sínje 32 bit szélességű. Ez a különbség látható a lapkák képein.[19][20][23][24] A kialakítás végzetes volt va teljesítmény szempontjából, de a NEC változtatott rajta. A NEC képes lett volna áttervezni a fizikai kialakítást, ugyanazzal a regiszterátviteli szinttel (RTL), de nem tette.

A kereskedelmi siker hiánya

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A V60–V80 architektúra nem aratott nagy kereskedelmi sikert.[34]

A V60, V70, és V80 a NEC 1989-es és 1990-es katalógusaiban PGA tokozással szerepelt.[92][93] Egy 1995-ös NEC katalógusban még mindig szerepelt a V60 és V70 (nem csak a PGA verzióival, hanem még egy QFP tokozásban is, és szintén tartalmazta a V60 olcsó változatát, a μPD70615-öt is, amiből hiányzott a V20/V30 emuláció és az FRM funkció), a válogatott lapkakészletek mellett; de a V80-at nem kínálták ebben a katalógusban.[39] Ugyanennek a katalógusnak az 1999-es kiadása már nem tartalmazott V60–V80 termékeket.[94]

Utódai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A V800 sorozat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992-ben a NEC piacra dobott egy új modellt, a V800 sorozatú 32 bites mikrovezérlőt; de az nem rendelkezett egy memóriakezelő egységgel (MMU).[95] Architektúrája RISC alapú, amelyet az Intel i960 és a MIPS architektúra inspirált, valamint más RISC processzorutasítások, mint például a JARL (Jump and Register Link, ugrás és regiszterhivatkozás) és a betöltő-tároló (load/store) architektúra.

Ebben az időben a V60/V70 hatalmas szoftvervagyona, mint például a valós idejű Unix, elhagyatottá vált és soha vissza nem tért a leszármazottaiban; ezt a forgatókönyvet az Intel elkerülte.

A V800as sorozatnak 3 fő változata volt, a V810, V830, és V850 családok.[3][96][97]

A V820 (μPD70742) a V810 (μPD70732) egyszerűsített változata, különféle perifériákkal ellátva.

A V840 megnevezést a japán tetrafóbia miatt hagyhatták ki (lásd[39](58. oldal)). A „4” egyik japán kiejtése „halált” jelent, ezért kerülik az olyan neveket, amelyek ezt a szótagot tartalmazzák.

2005-től beköszöntött a V850-es kora, és a V850-es család nagyon sikeres lett.[98] 2018-tól Renesas V850 családnak és az RH850 családnak hívják, ezek V850/V850E1/V850E2 és V850E2/V850E3 processzormagokkal rendelkeznek. Ezek a CPU-magok kiterjesztették az eredeti V810 mag ISA-ját;[99] amelyet a V850 fordítóprogramja támogat.[100]

Modern szoftveres szimuláció

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MAME

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a V60/V70-et sok japán arcade játékban használták, a MAME (a „Multiple Arcade Machine Emulator” rövidítése), amely régi arcade játékokat emulál a rajongók számára, tartalmaz egy CPU szimulátort ezek utasításkészlet-architektúrájához.[27] Ez egyfajta utasításkészlet-szimulátor, nem fejlesztőknek, hanem felhasználóknak.

A MAME fejlesztőcsapata tartja karban.[101] A legújabb C++ nyelvű nyílt forráskódja elérhető a GitHub repositoryból.[102] Az ‘optable.hxx’ fájlban található műveleti kódok (opkódok)[103] pontosan megegyeznek a V60 opkódjaival.[1]

Megjegyzések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ FRM: Functional Redundancy Monitor, üzemmód, amelyben két CPU minden órajelciklusban ugyanazt a műveletet hajtja végre és a redundáns processzor az eredményt belsőleg összehasonlítja a mester processzor kimenetével, és ha az nem egyezik, akkor ‘hiba’ megszakítási jelet tesz a buszra, amit egy külső logikai áramkör kezel.[6]
  2. ↑ EMI értékelés: elektromágneses zavarvizsgálat, VCCI: Voluntary Control Council for Interference, A Zavarokkal Kapcsolatos Önkéntes Ellenőrző Tanács (Japán), 1. osztály: ipari zavarszint

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 NEC (1986. november). μPD70616 Programmer's Reference Manual (PRELIMINARY ed.). The Internet Archive, a 501(c)(3) non-profit. EPUB, KINDLE, PDF, PDF w/text, FULL TEXT, etc, are available
  2. 1 2 3 4 5 6 7 Kani, Dr. Kenji (1987. április). Vシリーズマイクロコンピュータ 2 [V-Series Microcomputer 2] (japán nyelven). Maruzen. ISBN 978-4621031575. 本書は日本電気(株)が、わが国ではじめて開発した32ビットマイクロプロセッサV60について解説したものである。[This book explains the V60, Japanese first developed 32-bit microprocessor by NEC.]
  3. 1 2 Suzuki, Hiroaki; Sakai, Toshichika; Harigai, Hisao; Yano, Yoichi (1995. április 25.). "A 0.9-V, 2.5 MHz CMOS 32-bit Microprocessor". IEICE Transactions on Electronics. E78-C (4): 389–393. ISSN 0916-8516. Hozzáférés: 2018. január 9.. Summary:
    A 32 bites RISC "V810" mikroprocesszor, amely 5 lépcsős futószalag struktúrával és 1 Kbyte-os, közvetlen leképezésű utasítás gyorsítótárral rendelkezik, 2,5 MHz-es működést valósít meg 0,9 V-on, 2,0 mW energiafogyasztás mellett. A tápfeszültség 0,75 V-ra csökkenthető. A szűk zajtartomány leküzdése érdekében minden jelet síntől sínig terjedő hintára állítunk be pszeudo-statikus áramköri technikával. A csipet 0,8 μm-es dupla fémrétegű CMOS-eljárási technológiával gyártják, 240 000 tranzisztort integrálva a 7,4 mm x 7,1 mm-es lapkán.     {{cite journal}}: no-break space character in |quote= at position 497 (súgó)
  4. 1 2 3 Nakayama, T.; Harigai, H.; Kojima, S.; Kaneko, H.; Igarashi, H.; Toba, T.; Yamagami, Y.; Yano, Y. (1989. október). "A 6.7-MFLOPS floating-point coprocessor with vector/matrix instructions". IEEE Journal of Solid-State Circuits. 24 (5): 1324–1330. Bibcode:1989IJSSC..24.1324N. doi:10.1109/JSSC.1989.572608. ISSN 1558-173X. Kivonat:
    Egy 80 bites lebegőpontos koprocesszor, amely 24 vektor/mátrix utasítást és 22 matematikai függvényt valósít meg. Ez a processzor képes a lebegőpontos összeadás/kerekítés és a csővezetékes szorzás egyidejű végrehajtására, horizontális típusú mikroutasítások vezérlése mellett. Az SRT osztási módszert és a CORDIC trigonometrikus algoritmust használják a kedvező költség/teljesítmény megvalósítás érdekében. A vektor-mátrix szorzásban 20 MHz-en 6,7 MFLOPS teljesítményt értek el a párhuzamos műveletek alkalmazásával. A vektor/mátrix utasítás körülbelül háromszor gyorsabb, mint a hagyományos összeadási és szorzási utasítások. A csipet 1,2 mu m-es, dupla fémrétegű CMOS-eljárásban gyártották, amely 433000 tranzisztort tartalmaz 11,6*14,9 mm/sup 2/ méretű lapkán.
  5. 1 2 Teramoto, Yukiko (1989. augusztus). "Real-time UNIX operating system: RX-UX 832". Microprocessing and Microprogramming. 27 (1–5): 533–538. doi:10.1016/0165-6074(89)90105-1. Kivonat:
    Ez a cikk a valós idejű UNIX operációs rendszerek követelményeit, a tervezési koncepciót és az RX-UX 832 valós idejű UNIX operációs rendszer megvalósítását írja le a v60/v70 mikroprocesszorokhoz, amelyek a NEC 32 bites mikroprocesszorai. Az RX-UX 832 megvalósítása építőelem-szerkezetet alkalmaz, amely három modulból áll: valós idejű kernelt, fájlszerver és Unix felügyelő. A valós idejű felelősség garantálása érdekében számos fejlesztést vezettek be, például a fix prioritású feladatütemező rendszert, a folytonos blokk fájlrendszert és a hibatűrő funkciókat. Így az RX-UX 832 lehetővé teszi a rendszertervezők számára, hogy a standard Unix-ot használják ember-gép interfészként a kifinomult működésű, hibatűrő rendszerek építéséhez, és kiváló minőségű szoftveralkalmazásokat biztosít a nagy teljesítményű mikrocsipeken.     {{cite journal}}: |first2= missing |last2= (súgó); More than one of |last1= és |last= specified (súgó)
  6. ↑ "μPD70616 Programmer's Reference Manual" (pdf, text) (angol nyelven). NEC Electronics Inc. 1986. 308. o. Hozzáférés: 2025. szeptember 30. {{cite web}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  7. ↑ ld. FRM
  8. 1 2 "Akatsuki: Dawn rises again at Venus" (angol nyelven). 2015. december 11. Hozzáférés: 2018. január 7.
  9. 1 2 Hardenbergh, Hal W (1988). "RISCs CISCs and Fabs". Programmer's Journal. 6 (2). Avant-Garde Creations: 15. Eddig nem említettünk két 32 bites CISC csipet, a NEC V60/70 és az AT&T WE32 családot. A NEC V20/25/30/50-től eltérően a V60/70 nem az Intel architektúrán alapul. A NEC a V60/70-et a beágyazott alkalmazásokat célozza meg, ..., Google Books
  10. 1 2 3 Yamahata, Hitoshi; Suzuki, Nariko; Koumoto, Yasuhiko; Shiiba, Tadaaki (1987. február 6.). "マイクロプロセッサV60のアーキテクチャ" [Architecture of the microprocessor V60] (PDF). SIG Technical Reports; Microcomputer 43-2 (japán nyelven). 1987 (8(1986-ARC-043)). Information Processing Society of Japan: 1–8. AN10096105. Ez a jelentés egy egycsipes 32 bites CMOS VLSI V60 mikroprocesszort ír le. A megvalósítás során egy 1,5 um-os tervezési szabállyal rendelkező, kettős fémrétegű CMOS-eljárási technológiát alkalmaztak 375 000 tranzisztor integrálásához. Integrálja a virtuális memóriakezelő egységet az igény szerinti lapozáshoz és az IEEE-754 lebegőpontos szabványnak megfelelő lebegőpontos műveleteket. A V20/V30 emulációs üzemmód használatával közvetlenül képes a 16 bites CPU (V30) objektumprogramjainak végrehajtására. Az utasításformátumok megfelelnek a fordítóprogramok kódgenerálási fázisának. A magas szintű nyelv és az operációs rendszer számára 237 utasítás áll rendelkezésre. 16 MHz-es üzemmódban, 16 bites adatbuszon 3,5 MIPS (Million Instructions per Second) végrehajtására képes.
  11. ↑ Sakamura, Ken (1988. április). "Recent Trends" (PDF). IEEE Micro. 8 (2): 10–11. ISSN 0272-1732. Hozzáférés: 2018. január 8.. A V60/V70, a NEC saját fejlesztésű CPU-ja az első kereskedelmi alapokon működő, általános célú, 32 bites mikroprocesszor Japánban.
  12. ↑ Rowen, C.; Przbylski, S.; Jouppi, N.; Gross, T.; Shott, J.; Hennessy, J. (1984). "A pipelined 32b NMOS microprocessor". 1984 IEEE International Solid-State Circuits Conference. Digest of Technical Papers. Vol. XXVII. 180–181. o. doi:10.1109/ISSCC.1984.1156607. S2CID 42147153. Stanford MIPS
  13. ↑ Sherburne, R. W.; Katevenis, M. G. H.; Patterson, D. A.; Sequin, C. H. (1984). "A 32-bit NMOS microprocessor with a large register file". IEEE Journal of Solid-State Circuits. 19 (5): 682–689. Bibcode:1984IJSSC..19..682S. doi:10.1109/JSSC.1984.1052208. ISSN 0018-9200. S2CID 23195124. UCB RISC-II
  14. ↑ Riordan, T.; Grewal, G. P.; Hsu, S.; Kinsel, J.; Libby, J.; March, R.; Mills, M.; Ries, P.; Scofield, R. (1988). "The MIPS M2000 system". Proceedings 1988 IEEE International Conference on Computer Design: VLSI. 366–369. o. doi:10.1109/ICCD.1988.25724. ISBN 0-8186-0872-2. S2CID 60801545. MIPS M2000 (R2000)
  15. ↑ Namjoo, M.; Agrawal, A.; Jackson, D. C.; Quach, L. (1988). "CMOS gate array implementation of the SPARC architecture". Digest of Papers. COMPCON Spring 88 Thirty-Third IEEE Computer Society International Conference. 10–13. o. doi:10.1109/CMPCON.1988.4818. ISBN 0-8186-0828-5. S2CID 21078114. SPARC, 1st Gen.
  16. ↑ Kohn, L.; Fu, S. W. (1989). "A 1,000,000 transistor microprocessor". IEEE International Solid-State Circuits Conference, 1989 ISSCC. Digest of Technical Papers. 54–55. o. doi:10.1109/ISSCC.1989.48231. S2CID 58413700. Intel 860
  17. ↑ NEC (1997. június). 16-BIT V SERIES; INSTRUCTIONS (5 ed.). The Internet Archive, a 501(c)(3) non-profit. EPUB, KINDLE, PDF, FULL TEXT, etc, are available.
  18. 1 2 Hennessy: Stanford University, John L; Patterson: University of California at Berkeley, David A. (2007). Computer Architecture: A Quantitative Approach (Fourth ed.). Morgan Kaufmann Publishers. ISBN 978-0-12-370490-0. Open Access: EPUB, KINDLE, PDF, FULL TEXT, etc, are available.
  19. 1 2 Fu, B.; Saini, A.; Gelsinger, P. P. (1989). "Performance and microarchitecture of the i486 processor". Proceedings 1989 IEEE International Conference on Computer Design: VLSI in Computers and Processors. 182–187. o. doi:10.1109/ICCD.1989.63352. ISBN 0-8186-1971-6. S2CID 62082864. Intel 80486
    Kivonat:
    Az i486-os mikroprocesszor gondosan hangolt, ötfokozatú futószalagot tartalmaz, integrált 8 kB-os gyorsítótárral. A korábban csak a RISC (csökkentett utasításkészletű számítógépek) processzoroknál alkalmazott különféle technikák segítségével az átlagos utasítás végrehajtása 1,8 órajel alatt történik. Ez 2,5x-os csökkenést jelent elődjéhez, a 386-os mikroprocesszorhoz képest. A futószalag és az órajelszám-összehasonlítások részletesen ismertetésre kerülnek. Ezen kívül egy csipen lévő lebegőpontos egységet is tartalmaz, ami a 387-es numerikus koprocesszorhoz képest 4x-es órajelszám-csökkenést eredményez. Az e cél eléréséhez használt mikroarchitektúra-fejlesztések és optimalizációk, amelyek többsége nem szilícium-intenzív, kerülnek megvitatásra. A 386-os mikroprocesszor és a 387-es numerikus koprocesszor minden utasítása teljesen kompatibilis módon van implementálva.
  20. 1 2 3 Crawford, J.H. (1990. február). "The i486 CPU: executing instructions in one clock cycle". IEEE Micro. 10 (1): 27–36. CiteSeerX 10.1.1.126.4216. doi:10.1109/40.46766. ISSN 0272-1732.
  21. ↑ "Despite its aging design, the x86 is still in charge". CNET (angol nyelven).
  22. ↑ Wade, James (1996. október 1.). "A Community-Level Analysis of Sources and Rates of Technological Variation in the Microprocessor Market". Academy of Management Journal (angol nyelven). 39 (5): 1218–1244. doi:10.2307/256997. ISSN 0001-4273. JSTOR 256997. A RISC technológiát nem használó szponzorok a NEC, az AT&T és a TRON szabvány követői voltak. Mindhárom mikroprocesszor olyan felhasználókra specializálódott, akik számára a teljesítmény volt a legfontosabb. A Hitachi mikroprocesszor a TRON szabványt követte, egy nagy teljesítményű CISC technológiát, amely a japán fejlesztők szerint életképes alternatívája lehet a RISC-nek. Az AT&T csipet úgy mutatták be, mint egy olyan csipet, amely alkalmas a csúcsminiszámítógépekhez hasonló, miniszámítógép-szerű számítástechnikai rendszerek építésére. Hasonlóképpen, a NEC V60 és V70 a NEC egyik 36 bites nagyszámítógépének mintájára készült.
  23. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Komoto, Yasuhiko; Saito, Tatsuya; Mine, Kazumasa (1990. augusztus 25.). "Overview of 32-bit V-Series Microprocessor" (pdf). Journal of Information Processing (angol nyelven). 13 (2): 110–122. ISSN 1882-6652. Hozzáférés: 2018. január 8.. Open Access
    Kivonat:
    A félvezetőgyártási technológia fejlődése lehetővé teszi a lebegőpontos egység és a memóriakezelő egység integrálását egyetlen mikroprocesszorcsipbe. A mikroprocesszor tervezői számára lehetővé teszik továbbá, hogy a nagyszámítógépek tervezésénél használt technikákat alkalmazzanak, különösen a futószalag-struktúrák tekintetében. A V60 V70 és V80 architektúráját ezek a fejlesztések tették lehetővé. A V60 és a V70 az NEC első 32 bites mikroprocesszorai, és egy csipben szinte minden olyan funkciót tartalmaznak, amelyet az alkalmazott rendszerek igényelnek. Az utasításkészlet magas szintű nyelvi orientált struktúrájú operációs rendszer támogató funkciókat és támogató funkciókat biztosít a rendkívül megbízható rendszerekhez. A V80 is ugyanazt az architektúrát alkalmazza, és a gyorsítótár-memóriák és az elágazás-előrejelzési mechanizmusok révén nagyobb teljesítményt ér el. A V80 a V70 teljesítményének kettő-négyszeresét érte el.
  24. 1 2 Kaneko, Hiraoki; Suzuki, Nariko; Wabuka, Hiroshi; Maemura, Koji (1990. március 1.). "Realizing the V80 and its system support functions". IEEE Micro. 10 (2). ACM: 56–69. doi:10.1109/40.52947. ISSN 0272-1732. S2CID 2634866. Kivonat:
    Áttekintést adunk a 11 egységből álló, 32-bites V80-as mikroprocesszor általános tervezési megfontolásainak architektúrájáról, amely két 1 kB-os gyorsítótárat és egy elágazás-előrejelzési mechanizmust tartalmaz, amely a mikroprocesszorok új jellemzője. A V80 futószalag-feldolgozását és a többprocesszoros és nagy megbízhatóságú rendszerekhez szükséges rendszertámogató funkciókat tárgyalja. A V80 támogató funkcióinak használatával többprocesszoros és nagy megbízhatóságú rendszereket valósítottak meg teljesítménycsökkenés nélkül. A futószalag-feldolgozás javítására gyorsítótár-memóriákat és elágazás-előrejelzési mechanizmust használtak. A nagy teljesítmény biztosítása érdekében a szokásos mikroprogramot különböző hardvereszközök helyettesítették.
  25. 1 2 Shimojima, Takehiko; Teramoto, Masanori (1987). "V60 real-time operating system". Microprocessing and Microprogramming. 21 (1–5): 197–204. doi:10.1016/0165-6074(87)90038-X. ISSN 0165-6074. Kivonat:
    Ez a dokumentum ismerteti a 32 bites mikroprocesszoros valós idejű operációs rendszerekkel szemben támasztott követelményeket, a tervezési célokat, valamint a V60/V70 valós idejű operációs rendszer (RTOS) megvalósítását és programozási támogatását.
  26. 1 2 Monden, Hiroshi; Teramoto, Takashi; Koga, Masanori (1986. március 14.). "V60用アルタイムOSの検討 －32ビットI-TRONに向けて－" [Feasibility study of real-time OS for the V60 - toward for the 32-bit I-TRON -] (PDF). SIG (ARC) Technical Reports (japán nyelven). 1986 (19(1985-ARC-061)). Information Processing Society of Japan: 1–8. AN10096105. Open Access
  27. 1 2 "MAME:/src/emu/cpu/v60/v60.c". Mamedev.org. 2014. február 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. február 15.
  28. ↑ "mamedev/mame". GitHub. Hozzáférés: 2020. május 17.
  29. 1 2 Kimura, S.; Komoto, Y.; Yano, Y. (1988. április). "Implementation of the V60/V70 and its FRM function". IEEE Micro. 8 (2): 22–36. doi:10.1109/40.527. S2CID 9507994. Kivonat:
    A V60/V70, az első kereskedelmi alapú, általános célú 32 bites mikroprocesszor leírása Japánban. Funkciói közé tartoznak a csipen végzett lebegőpontos műveletek, a magas szintű nyelvorientált architektúra, a szoftveres hibakeresés támogatása és a magas szintű rendszerbiztonságot elősegítő támogató funkciók. Mivel a magas megbízhatóság nagyon fontos, a V60/V70 tartalmaz funkcionális redundanciafigyelő (FRM) támogató funkciókat. A tárgyalás kiterjed az általános tervezési megfontolásokra, az architektúrára, a megvalósításra, a veszélyérzékelésre és -ellenőrzésre, valamint az FRM-funkciókra. A V60/V70 a TRON valós idejű operációs rendszer specifikációját használja.
  30. 1 2 Yano, Y.; Koumoto, Y.; Sato, Y. (Spring 1988). "V60/V70 microprocessor and its systems support functions". Digest of Papers. COMPCON Spring 88 Thirty-Third IEEE Computer Society International Conference. 36–42. o. doi:10.1109/CMPCON.1988.4824. ISBN 0-8186-0828-5. S2CID 9186701. Kivonat: Két fejlett 32 bites mikroprocesszor, a V60 és a V70 (mu PD70616 és mu PD70632), valamint az operációs rendszerek és a nagy megbízhatóságú rendszerek támogató funkciói kerülnek ismertetésre. Három operációs rendszerfunkciót, nevezetesen a virtuális memóriát támogató funkciókat, a kontextuskapcsoló funkciókat és az aszinkron trap funkciókat vizsgáljuk. A nagy megbízhatóságú rendszerek megvalósításának alapvető mechanizmusát, az FRM-et (funkcionális redundanciafigyelés) tárgyaljuk. Az FRM lehetővé teszi egy olyan rendszer kialakítását, amelyben több V60 (vagy V70) olyan konfigurációt alkot, amelyben a rendszer egyik processzora master, míg a többi monitorként működik. Bemutatásra kerül egy olyan FRM-kártya, amely három V60-as processzort használ a redundáns magban.{{cite conference}}: CS1 karbantartás: year (link)
  31. 1 2 3 4 Takahashi, Toshiya; Yano, Yoichi (1988. január 21.). "V60/V70アーキテクチャ" [The Architecture of V60/V70 Microprocessors] (PDF). SIG Technical Reports (japán nyelven). 1988 (4(1987-ARC-069)). Information Processing Society of Japan: 57–64. AN10096105. Ez a jelentés a V60/V70 32 bites mikroprocesszorok felépítését ismerteti. Az architektúra különböző funkciókat integrál egyetlen szilíciumlapkába, például az általános célú regiszterek gazdag készletét, a magas szintű nyelvi orientált utasításkészletet, a tudományos alkalmazásokhoz alkalmas lebegőpontos adatkezelést és a nagy megbízhatóságú rendszerkonfigurációt támogató FRM (Functionality Redundancy Monitoring) üzemmódot. Ezek a funkciók kerülnek bemutatásra.
  32. ↑ 1987 Microcomputer Data Book: Vol. 2 (PDF). NEC. 1986. augusztus. 3-229 – 3-232. o.
  33. ↑ Yano, Yoichi (2012. április). "32ビット・マイコン「V60」開発物語" [Development story of the 32-bit microcomputer V60] (PDF) (japán nyelven). Semiconductor History Museum of Japan. Hozzáférés: 2018. január 8. "Encore 2012 #75" (pdf). Bulletin "Encore" (japán nyelven). 75. Society of Semiconductor Industry Specialists: 17–20. 2012. április. Hozzáférés: 2018. január 8.
  34. 1 2 David T. Methé (1991). Technological Competition in Global Industries: Marketing and Planning Strategies for American Industry. Greenwood Publishing Group. 128. o. ISBN 978-0-89930-480-9.
  35. 1 2 3 4 Dataquest, "Japanese Semiconductor Industry Service", 1st Quarter 1986, p. 18 (pdf p. 44 in this multi-volume archive)
  36. ↑ Dataquest, "Japanese Semiconductor Industry Service", 1st Quarter 1987, p. 18 (pdf p. 182 in this multi-volume archive)
  37. ↑ VIRTUA RACING, Twin Sit-down Model
  38. ↑ "MAME:/src/mame/drivers/model1.c". Mamedev.org. 2014. április 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. február 15.
  39. 1 2 3 NEC (1995. október). "SEMICONDUCTOR SELECTION GUIDE" (PDF) (10th ed.). 2016. március 4. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
  40. ↑ "NEC Semiconductor Selection Guide Oct.1995" (PDF). Hozzáférés: 2024. január 25.
  41. ↑ "MAME:/src/mame/drivers/ssv.c". Mamedev.org. 2014. április 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. február 15.
  42. ↑ Richard Tan. "STS 145 Case Study Sega: The effect of corporate conflict on game design" (PDF). 2014. február 22. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. "The Saturn originally ran on a NEC V60 chip at 16MHz. Compare this to the PlayStation CPU (MIPS R3000A 32bit RISC chip) which runs are 33.8MHz, almost double the speed. According to one Sega staff member, when Nakayama first received design specifications for the PlayStation, he was 'the maddest I have ever seen him', calling up the entire R&D division to his office to shout at them. An effort was made to compensate by adding another CPU for dual operation; however, this solution made the system so hard to develop for that, according to Yu Suzuki himself, "only 1 out of 100 programmers could use the Saturn to its full potential."" (A Saturn eredetileg egy NEC V60 csipen futott 16MHz-en. Hasonlítsuk ezt össze a PlayStation CPU-val (MIPS R3000A 32 bites RISC csip), amely 33,8 MHz-en fut, ami majdnem kétszerese a sebességnek. A Sega egyik munkatársa szerint, amikor Nakayama először kapta meg a PlayStation tervezési specifikációit, "a legőrültebb volt, akit valaha láttam", és az egész K+F részleget behívta az irodájába, hogy kiabáljon velük. Ezt úgy próbálták kompenzálni, hogy egy másik CPU-t is beépítettek a kettős működéshez; ez a megoldás azonban annyira megnehezítette a rendszer fejlesztését, hogy maga Yu Suzuki szerint "100 programozóból csak 1 tudta a Saturn teljes potenciálját kihasználni".)
  43. 1 2 "Model Number: PS98-145-HMW, Item Name: PC-UX/V(Rel2.0)(V60)". NEC product sheet.
  44. ↑ Bungou Mini 5RX. YouTube "nagy sebességű körvonalas betűtípus simítás" TV CM
  45. ↑ "Bungo mini 5SX, Bungo mini 7SX, Bungo mini 7SD – Computer Museum". museum.ipsj.or.jp. Hozzáférés: 2017. április 22.
  46. ↑ Takeo, Sakurai; Osamu, Oizumi (1986). "The outline of NEC super minicomputer MS4100 Series, NEC Technical Journal". Nec技報 (japán nyelven). 39 (11). NEC Technical Journal, Vol.39 Iss.11 p.p.113-124, Nov. 1986: 113–124.
  47. ↑ "MS-4100 Series - Computer Museum". museum.ipsj.or.jp (angol nyelven). Hozzáférés: 2018. január 7.
  48. ↑ "MS4100 Series". dbnst.nii.ac.jp (japán nyelven). Hozzáférés: 2018. január 8.
  49. 1 2 Dataquest, "Japanese Semiconductor Industry Service", 2nd Quarter 1987, p. 21 (pdf p. 223 in this multi-volume archive)
  50. ↑ "MAME:/src/mame/drivers/segas32.c". Mamedev.org. 2014. április 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. február 15.
  51. ↑ "MAME:/src/mame/drivers/ms32.c". Mamedev.org. 2014. április 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. február 15.
  52. ↑ "Kibo HANDBOOK" (PDF). JAXA. 2007. szeptember. 101. o.
  53. ↑ "Space Environment Data Acquisition equipment-Attached Payload (SEDA/AP)". iss.jaxa.jp (angol nyelven). JAXA. 2007. március 30.
  54. ↑ "JAXA's LSI (MPU/ASIC) roadmap, p. 9; excl. front" (PDF). Development Status for JAXA Critical Parts, 2008. JAXA. 2017. augusztus 29. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2025. október 9.
  55. ↑ "Development Status of JAXA EEE Parts" (PDF). Development Status for JAXA Critical Parts, 2008. JAXA. 2018. január 18. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2025. október 9.
  56. ↑ MIPS64 5Kf Processor Core Datasheet (PDF) (angol nyelven) (01.04 ed.). MIPS Technologies Inc. 2005. január 31. 2018. február 20. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
  57. ↑ HAYASHI, N. Guidance Control Computer for Launch Vehicle, NEC Technical Journal, Vol. 6, No. 1/2001, pp. 145-148
  58. ↑ "Database of JAXA Qualified EEE Parts and Material: Critical Parts" (angol nyelven). JAXA. 2018. január 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. január 7.
  59. ↑ Voica, Alex (2015. július 29.). "Back to the future: 64-bit MIPS CPU explores the origins of the solar system – MIPS". mips.com (angol nyelven). MIPS. 2018. február 20. dátummal az eredeti címről archiválva.
  60. ↑ "国際宇宙ステーション「きぼう」船外プラットフォーム搭載 宇宙環境計測ミッション装置（SEDA－AP）" [Space Environment Data Acquisition Equipment – Attached Payload (SEDA-AP) on the ISS - "Kibo" Exposed Facility] (PDF) (japán nyelven). 52–53. o. 2018. január 26. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
  61. ↑ NEC LAUNCHES V80 ANSWER TO INTEL's 80486 - Computer Business Review, 1989-03-15 Balcklist:www.cbronline.com/news/nec_launches_v80_answer_to_intels_80486
  62. 1 2 NEC MAY HAVE THE EDGE WITH ITS 930,000 TRANSISTOR V80 ANSWER TO INTEL'S 80486 - Computer Business Review, 1989-04-06 Balcklist:www.cbronline.com/news/nec_may_have_the_edge_with_its_930000_transistor_v80_answer_to_intels_80486
  63. ↑ OSAMU, TSUJI; SATORU, KOMIYAMA; TOSHIYUKI, DOI; TETSUYA, IWAKI (1992. július). "情報機器 工業用コンピュータμPORT-III" [Information-processing equipment.Industrial computer .MU.PORT-III.]. 明電時報 [Meiden Jiho] (japán nyelven) (225): 24–32. ISSN 0386-1570.
  64. ↑ HISAO, SASAKI; AKIRA, SATO; TOSHIO, KARAKAMA (1993. május). "工業用コンピュータμPORT-IIIと適用事例" [Applications of industrial computer .MU.PORT-III.]. 明電時報 [Meiden Jiho] (japán nyelven) (230): 41–44. ISSN 0386-1570.
  65. 1 2 Majithi, Kenneth (1987). "The New Generation of Microprocessors". IEEE Micro. 7 (4): 4–5. doi:10.1109/MM.1987.304873. ISSN 0272-1732. A japánok ugyanilyen agresszívak voltak a nagy teljesítményű mikroprocesszorok új tervezésében. Az NEC V60 és V70 mikroprocesszorai olyan architektúrát használnak, amely nemcsak az MMU-t, hanem egy aritmetikai lebegőpontos egységet is tartalmaz a csipen. A Hitachi és a Fujitsu együttműködött a TRON operációs rendszerhez igazított mikroprocesszorcsalád előállításában. Ezek a processzorok utasításvezetési csővezetékeket, valamint utasítás- és verem gyorsítótárakat tartalmaznak. Az NEC-től eltérően azonban az FPU funkciójuk a csipen kívül van.
  66. ↑ "GNU Compiler Internals".
  67. ↑ "Google Groups – Some comments on the NEC V60/V70". Hozzáférés: 2017. április 22.
  68. ↑ 雅則, 寺本; 健治, 赤羽; 良彦, 和田; 由紀子, 水橋; 滋, 川又 (1986. október). "PORTING UNIX System V TO THE V60 SYSTEMS" (pdf). 全国大会講演論文集 (japán nyelven). 第33回 (アーキテクチャおよびハードウェア). Information Society of Japan: 163–164. Hozzáférés: 2018. január 7.
  69. ↑ Norihisa Suzuki (1992. január). Shared Memory Multiprocessing. MIT Press. 195. o. ISBN 978-0-262-19322-1.
  70. ↑ "The International Symposium on Shared Memory Multiprocessing (ISSMM)" (PDF). Scientific Information Bulletin. Vol. 16, no. 3. Office of Naval Research Asian Office. július–szeptember 1991. 2–3. o. 2021. március 1. dátummal az eredetiből archiválva (PDF).{{cite magazine}}: CS1 karbantartás: year (link)
  71. ↑ Suzuki, Norihisa, ed. (1992). Shared Memory Multiprocessing. MIT Press. 195ff. o. ISBN 978-026219322-1.
  72. ↑ "Digital Research launches FlexOS 286 Real-Time Manufacturing Operating System". Computer Business Review. 1987. január 15. Hozzáférés: 2018. szeptember 15.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  73. ↑ FlexOS, ArchiveOS, 2023. november 8.
  74. ↑ Brett Glass (1991. május 6.). "Answer Line". InfoWorld: 72. ISSN 0199-6649.
  75. ↑ NEC. "Microprocessors and Peripherals Data Book".
  76. ↑ "MetaWare High C/C++". EDM/2.
  77. ↑ Cygnus Solutions. "gcc/gcc-926/config.sub". Apple Inc. Hozzáférés: 2018. január 7.
  78. ↑ Cygnus Solutions (1999. február 25.). "Patch to replace CYGNUS LOCAL with EGCS LOCAL in config.sub". gcc-patches (Mailing list).
    Hi Guys,
    I would like to submit the following patch. It renames all occurrences of CYGNUS LOCAL to EGCS LOCAL, which seems slightly more accurate! :-)
    Cheers
    Nick
  79. ↑ Cygnus Solutions (1999. február 25.). "Re: Patch to replace CYGNUS LOCAL with EGCS LOCAL in config.sub". gcc-patches (Mailing list).
  80. ↑ "Embedding with GNU: Newlib". Embedded. 2001. december 28. Hozzáférés: 2023. október 2.
  81. ↑ "Newlib-cygwin.git / history". Sourceware.org. 2020. Hozzáférés: 2020. május 22.
  82. 1 2 "Ada 83 Certified Processor List". Archive.adaic.com. 1998. március 31. Hozzáférés: 2014. február 15.
  83. 1 2 "MV-4000". Chipcatalog.com. 2018. január 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. február 15.
  84. ↑ History-of-48series Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. (refers to the EWS 4800 NEC computers)
  85. ↑ Ratcliffe, Mark, ed. (1995). Ada Yearbook 1995. IOS Press. 198. o. ISBN 9789051992182. Hozzáférés: 2020. május 22.
  86. ↑ "Ada Compiler Validation Procedures – Version 5.0". Ada Resource Association. 1997. november 18. Hozzáférés: 2020. május 22.
  87. 1 2 3 "HP Emulators and Development Solutions for NEC V Series Microprocessors" (PDF) (angol nyelven). Keysight. 13. o. Hozzáférés: 2018. január 7.
  88. ↑ "HP Computer Museum" (angol nyelven). Hozzáférés: 2018. január 7.
  89. ↑ "64758G V70 20MHz emulation subsystem 512KB" (angol nyelven). Keysight. 2018. január 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. január 8.
  90. 1 2 "Agilent Test & Measurement Discontinued Products" (PDF). Keysight. 97. o. 2018. január 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. január 8.
  91. ↑ "NEC V80". groups.google.com. Google Groups.
  92. ↑ NEC (1989. június). Intelligent Peripheral Devices Data Book. The Internet Archive, a 501(c)(3) non-profit. 18. o.
  93. ↑ NEC (1990. május). Single-Chip Microcontroller Data Book. The Internet Archive, a 501(c)(3) non-profit. 30. o.
  94. ↑ NEC (1999. április). "SEMICONDUCTORS SELECTION GUIDE" (PDF) (17th ed.). 2018. január 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
  95. ↑ Harigai, Hisao; Kusuda, Masaori; Kojima, Shingo; Moriyama, Masatoshi; Ienaga, Takashi; Yano, Yoichi (1992. október 22.). "低消費電力・低電圧動作の32ビットマイクロプロセッサV810" [A low power consumption and low voltage operation 32-bit RISC Microprocessor]. SIG Technical Reports, Information Processing Society of Japan. 1992 (82 (1992-ARC-096)): 41–48. Kivonat:
    Egy fejlett 32 bites RISC mikroprocesszor beágyazott vezérléshez; a V810-et bemutatjuk ebben a cikkben. A V810 nagy teljesítményű és alkalmazásspecifikus funkciókkal rendelkezik. A V810 kevesebb energiát fogyaszt, mint bármelyik másik RISC csip. A V810 az első 32 bites RISC mikroprocesszor, amely 2,2 V-on működik. A V810 csip 0,8 μm CMOS kettős fémrétegű technológiával készül, amely 240 000 tranzisztort integrál egy 7,7×7,7 mm²-es lapkára.
  96. ↑ "NEC Wraps ARM into Gate Arrays". EDN. 2001. október 8. Hozzáférés: 2017. április 22.
  97. ↑ Suzuki, K.; Arai, T.; Nadehara, K.; Kuroda, I. (1998). "V830R/AV: embedded multimedia superscalar RISC processor". IEEE Micro. 18 (2): 36–47. doi:10.1109/40.671401. ISSN 0272-1732. Kivonat:
    A V830R/AV MPEG-2 video- és hangadatok valós idejű dekódolása lehetővé teszi a beágyazott processzor alapú multimédiás rendszerek gyakorlati alkalmazását.
  98. ↑ NEC (2005. május). "Microcontrollers and Development Tools Selection Guide" (PDF).
  99. ↑ "A newer GCC compiler. « Virtual Boy Development Board « Forum « Planet Virtual Boy". planetvb.com (angol nyelven). 2019. május 30. dátummal az eredeti címről archiválva.
  100. ↑ "V850 and RH850 Embedded Software Solutions". ghs.com. Green Hills Software.
  101. ↑ MAME development team
  102. ↑ "MAMEdev – V60". GitHub. Hozzáférés: 2020. május 26.
  103. ↑ optable.hxx

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a NEC V60 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További olvasmányok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Yano, Y; Iwasaki, J; Sato, Y; Iwata, T; Nakagawa, K; Ueda, M (1986. február). A 32b CMOS VLSI microprocessor with on-chip virtual memory management. Solid-State Circuits Conference. Digest of Technical Papers. 1986 IEEE International. Vol. XXIX. IEEE. 36–37. o. doi:10.1109/ISSCC.1986.1156924. S2CID 57668899. The execution unit (EXU) is a microprogrammed 32b data path processor which has thirty-two 32b general-purpose registers, sixteen 32b scratch-pad registers, a 64b barrel shifter, a 32b arithmetic logic unit (ALU); and a couple of control registers. Three data-buses that are running
  • Kaneko, H; Miki, Y; Koya, K; Araki, M (1986. november). "A 32-bit CMOS microprocessor with six-stage pipeline structure". Proceedings of 1986 ACM Fall Joint Computer Conference. IEEE Computer Society Press. 1000–1007. o. Kivonat: A 32 bites mikroprocesszorok olyan kulcsfontosságú eszközök, amelyek a korábbi általános célú számítógépes rendszerek és miniszámítógépes rendszerek által elért nagy adatfeldolgozási képességet hordozzák, sokkal alacsonyabb költséggel. A korábbi 32 bites mikroprocesszorok korlátozottan kiváló architektúrát és tervezést alkalmazhattak a megfelelő hardver felhasználásával az egy csipen gyártható eszközök számával. Az olyan összetett funkciók, mint a virtuális memóriakezelés és ...
  • Kurosawa, A.; Yamada, K.; Kishimoto, A.; Mori, K.; Nishiguchi, N. (1987. május). "A Practical CAD System Application for Full Custom VLSI Microcomputer Chips". IEEE Transactions on Computer-Aided Design of Integrated Circuits and Systems. 6 (3): 364–373. doi:10.1109/TCAD.1987.1270281. ISSN 1937-4151. S2CID 7394658. Kivonat: Ez a cikk egy gyakorlati CAD-rendszer alkalmazást mutat be az elrendezés és ellenőrzés területén, amelynek eredményeként gyártható, teljesen testreszabott VLSI mikrokomputer csipek készülnek. A CAD-rendszer három tervezési módszert támogat: szimbolikus elrendezés maszk szintű elrendezéssel kombinálva, tömörítés optimalizálóként és teljesen automatizált ellenőrzés. A területoptimalizáláshoz a szimbolikus elrendezés és a tömörítő alrendszer rugalmas leírást támogat az ortogonális elrendezési mintákról, tetszőleges méretekkel, laza elhelyezéssel. Az elrendezési minták tartalmaznak útvonaladatokat, sokszögadatokat és szimbolikus cellákat. Az energia- és késleltetés-optimalizáláshoz a tömörítő tömöríti az elrendezési adatokat, csökkentve mind a vezetékek, mind az ionbeültetett rétegek ellenállását és kapacitását. Ez a funkció úttörő a új generációs tömörítők között. Kiemelendő, hogy az elrendezési adatokat 10-15 százalékkal kisebb formátumra tudja tömöríteni, mint amennyit manuálisan lehetne elérni. A verifikációs alrendszer mindenféle hibát képes felismerni, több mint 30 tételt. Az elektromos szabályok ellenőrzésének újszerű tulajdonsága, hogy a CMOS áramkörök komplementer logikai hibáit is vizsgálja. E három tervezési módszertan szinergiája számos jelentős előnyt hozott. Az egyik a munkaerő több mint felére történő csökkentése a legbonyolultabb tervezési folyamatban, az egyedi véletlenszerű logikában. A másik az 1600 tranzisztoros tömörítési teljesítmény, amely 365 mil/sup 2/ kisebb, mint a kézzel tömörített. Az áramkör csipen történő megvalósítása több mint 15 MHz órajelen működik. A harmadik előny az első szilícium sikere. Ez egy több mint 100 000 tranzisztorból álló, teljes mértékben egyedi VLSI mikrokomputer csipben valósult meg.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=NEC_V60&oldid=29329691”