Porckopás
A porckopás, más néven artrózis (latinul: osteoarthritis vagy arthrosis), az ízületeket érintő, degeneratív jellegű mozgásszervi megbetegedés. A betegség kezdetén a porcban lévő sejtek kevésbé képesek felvenni a működésükhöz szükséges tápanyagokat. Ennek következtében a porc fokozatosan elvékonyodik, rugalmassága csökken, felszíne berepedezik, vagy akár le is töredezhet. A csontfelszínről leváló porcdarabkák gyulladást és fájdalmat okozhatnak, miközben olyan enzimek is felszabadulnak, amelyek tovább roncsolják a még ép porcot.[1] A folyamat előrehaladtával a porc teljesen felszívódhat, a csontvégek összeérnek, ami fokozott súrlódáshoz, csontkárosodáshoz és súlyos fájdalomhoz vezet.
Nem tévesztendő össze a reumatoid artritisz-szel, mert az artrózisban elsősorban a porcszövet kopása váltja ki az ízületi gyulladást, míg a reumatoid artritisz esetén a gyulladás a kiváltó ok, amely másodlagosan vezet a porc károsodásához.[2]
A porckopás a leggyakoribb ízületi betegség, világszerte több százmillió embert érint, és a WHO adatai szerint vezető oka az időskori mozgáskorlátozottságnak.[1]
Tünetei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- az ízület rugalmasságának csökkenése
- fájdalom mozgás közben, különösen a mozdulat kezdetekor (ún. indítási fájdalom)
- duzzanat az érintett ízületben
- fájdalom időjárás-változáskor
- csontos kinövések (osteophyták) az ízület környékén
- különböző fokú gyulladás
- nyomásérzékenység
- beszűkült mozgástartomány
- az ízületek recsegése, ropogása
A porckopás leggyakrabban a térdben, a csípőben, a gerinc kisízületeiben és a kéz kisízületeiben fordul elő. Ritkább a boka és a könyök érintettsége. Jellemző, hogy a panaszok terhelés során fokozódnak, nyugalomban enyhülnek.
Kórélettan
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése].jpg)
A betegség nem pusztán mechanikai kopás következménye. A porc anyagcseréje és a synovialis folyadék összetétele is megváltozik: csökken a víztartalom és a rugalmasságot biztosító proteoglikánok mennyisége. A felszabaduló gyulladásos mediátorok (pl. interleukin-1, TNF-α) fokozzák a porcszövet bontását.[3][4]
Diagnózisa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A diagnózis alapja a képalkotó diagnosztika.
- Röntgen: ízületi rés beszűkülése, csontkinövések (osteophyták), subchondralis sclerosis.
- MRI: a korai porc- és lágyrész-elváltozások kimutatására alkalmas.
- Ultrahang: az ízületi folyadék és lágyrész eltérések ábrázolására használható.
Laborvizsgálatokkal a gyulladásos eredetű betegségek (pl. reumatoid artritisz) zárhatók ki.[5]
Érintettek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A porckopás előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, de nem minden idős embernél alakul ki. A WHO szerint világszerte a 60 év feletti férfiak 9,6%-a, illetve a nők 18%-a szenved tünetes artrózisban.[1] Magyarországon a becslések szerint 1–1,5 millió ember érintett.[6][7]
Kockázati tényezők:
- életkor – 50 év felett gyakoribb
- nemi különbség – nőkben gyakrabban fordul elő
- túlsúly – növeli a terhelést a térd- és csípőízületen
- mozgásszervi rendellenességek (pl. X-láb, O-láb, csípőficam)
- sportsérülések, túlterhelés
- genetikai hajlam
Kezelése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kezelés célja a fájdalom csökkentése és az életminőség javítása.
- Gyógyszeres kezelés: fájdalomcsillapítók, nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek.
- Mozgásterápia: gyógytorna, úszás, kerékpározás, nordic walking.
- Életmód: testsúlycsökkentés, folyadékbevitel optimalizálása.
- Táplálékkiegészítők: kondroitin és glükózamin hatásossága vitatott, tudományos bizonyítékok ellentmondásosak.[8]
- Injekciós kezelés: hialuronsav, kortikoszteroid, újabban PRP (trombocita-gazdag plazma).
- Sebészi megoldások: arthroscopia, osteotomia, súlyos esetben ízületi protézis beültetése.[9]
Megelőzése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A megelőzés kulcsa az ízületek kímélése és erősítése:
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "Osteoarthritis". World Health Organization. Hozzáférés: 2025. szeptember 26.
- ↑ "Arthritis – What's the difference between osteoarthritis and rheumatoid arthritis?". Versus Arthritis. Hozzáférés: 2025. szeptember 26.
- ↑ Hunter DJ, Felson DT (2006). "Osteoarthritis: pathogenesis and clinical features". BMJ. 332: 639–642. doi:10.1136/bmj.332.7542.639.
- ↑ Poór Gyula (2018). Reumatológia mindenkinek. SpringMed Kiadó. ISBN 978-963-9456-98-9.
{{cite book}}: Check|isbn=value: checksum (súgó) - ↑ Varga János (2015). Ortopédia–Traumatológia. Medicina Könyvkiadó. ISBN 9789632266530.
{{cite book}}: Check|isbn=value: checksum (súgó) - ↑ "Artrózis (porckopás)". Webbeteg.hu. Hozzáférés: 2025. szeptember 26.
- ↑ Poór Gyula (2014). Reumatológia tankönyv. Semmelweis Kiadó. ISBN 9789633312823.
{{cite book}}: Check|isbn=value: checksum (súgó) - ↑ Robert H. Shmerling (2016. október 17.). "The latest on glucosamine/chondroitin supplements". Harvard Health Publishing, Harvard University Medical School. Hozzáférés: 2025. szeptember 26.
- ↑ Szendrői Miklós (2017). Ortopédia. Medicina Könyvkiadó. ISBN 9789632266189.
{{cite book}}: Check|isbn=value: checksum (súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
