Paula Wessely
| Paula Wessely | |
 | |
| Született | Paula Anna Maria Wessely 1907. január 20.[1][2][3][4][5] Bécs[6] |
| Elhunyt | 2000. május 11. (93 évesen)[1][2][4][5] Bécs[7] |
| Állampolgársága | osztrák |
| Nemzetisége | osztrák |
| Házastársa | Attila Hörbiger |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | hörghurut |
| Sírhelye | Grinzingi temető (6/3/3) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1924 – 1987 |
| Tevékenység | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paula Wessely témájú médiaállományokat. | |
Paula Wessely (Bécs, 1907. január 20.[1][2][3][4][5] – Bécs, 2000. május 11.[1][2][4][5]) osztrák színésznő. Attila Hörbiger osztrák–magyar színész (1896–1987) felesége, Elisabeth Hörbiger, Christiane Hörbiger és Maresa Hörbiger színésznők édesanyja volt.
Pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Wessely a bécsi mészárosmester, Carl Wessely és felesége, Anna, született Orth második lánya volt. Első nyilvános szereplése 1922. május 18-án volt, amikor Hermann Sudermann Fritzchen című darabjában Ágnest alakította egy iskolai rendezvényen. 1922-ben felvételt nyert az Állami Zene- és Előadóművészeti Akadémiára. A záróvizsga után 1924 és 1926 között tanult a bécsi Max Reinhardt Szemináriumban (Max Reinhardt-Seminar).
Először 1924-ben lépett fel a bécsi Volkstheaterben, ahol 1926-ig volt szerződve. 1926 őszén Leopold Kramer színházigazgató elvitte a prágai Deutsches Theaterbe. Egyéves szabadsága végén, 1927-ben visszatért a bécsi Volkstheaterhez. 1929-től Hörbiger Attilával együtt játszott a bécsi Theater in der Josefstadtban Max Reinhardt vezetésével. 1932-től a berlini Deutsches Theaterben is játszott, amely szintén a Reinhardt-Bühnenhez tartozott. 1935-ben megalapította saját produkciós cégét, a Vienna-Film Ges. m. b. H.-t. „Nem árja” partnerei miatt a vállalatnak Ausztria Anschluss-ja után meg kellett szüntetnie a cégét. 1935. november 23-án a bécsi városházán feleségül ment a nála tizenegy évvel idősebb Hörbiger Attila színésztársához.
1944 augusztusában, a második világháború utolsó szakaszában Adolf Hitler felvette őt az Isten Által leginkább tisztelt művészek listájára (Gottbegnadeten-Liste),[8] ami megmentette őt attól, hogy a háborúban szolgálnia kelljen, még a hazai fronton is. A háború után Bécsben az amerikaiak eltiltották a fellépéstől, de a francia zónában lévő Innsbruckban, a helyi állami színházban Minderbelastete-ként (Kontrollratsdirektive Nr. 38 Art. IV) ” gond nélkül felléphetett. 1946 márciusának végén Wessely újra felléphetett a Josefstadtban. 1946 őszén súlyos idegi válságot szenvedett. Felvették a Bécsi Általános Kórházba, és hét hónapig nem tudott fellépni. Hans Hoff pszichiáter Wesselyt elektrosokkokkal kezelte.[9] Ez szolgált Elfriede Jelineknek alapanyagul Burgtheater című darabjához. 1950-ben Otto Dürerrel együtt megalapította saját filmgyártó cégét, a Paula-Wessely-Filmproduktiont. 1953-ban a bécsi Burgtheater együttesének tagja lett.
1987 januárjában, 80. születésnapja alkalmából a bécsi Akademietheaterben tartott felolvasóesttel búcsúzott közönségétől. Írásos hagyatéka a Berlini Művészeti Akadémia archívumában található.
Filmjei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Magyar cím | Eredeti cím | Szerep | Megjegyzések |
|---|---|---|---|---|
| 1934 | Bécsi bál | Maskerade | Leopoldine Dur | |
| 1934 | Így végződött a szerelem | So endete eine Liebe | Marie Louise | |
| 1935 | Epizód | Episode | Valerie Gärtner | |
| 1936 | Aratás | Die Julika | Julika | (Ernte) |
| 1937 | Ketten az éjszakában | Die ganz großen Torheiten | Therese Brandl | |
| 1938 | Az élet tükre | Spiegel des Lebens | Johanna 'Hanna' Karfreit | |
| 1939 | 1848 – Mária Ilona | Maria Ilona | Maria Ilona von Wolkersdorf | |
| 1940 | Egy életen át | Ein Leben lang | Egy életen áta | |
| 1941 | Az ösi rög | Heimkehr | Maria Thomas | |
| 1943 | Érted... | Späte Liebe | Sophie von Angerspang | |
| 1943 | Die kluge Marianne | Marianne | ||
| 1944 | Das Herz muß schweigen | Maximiliane Frey | ||
| 1948 | Der Engel mit der Posaune | Henriette Stein | ||
| 1949 | Vagabunden | dr. Elisabeth Kamma | ||
| 1950 | Cordula | Cordula | gyártás is | |
| 1951 | Maria Theresia | Mária Terézia | gyártás is | |
| 1953 | Ich und meine Frau | Sophie Naglmüller | gyártás is | |
| 1954 | Das Licht der Liebe | Käthe Zeller | gyártás is | |
| 1954 | Weg in die Vergangenheit | Gabriele Gärtner | gyártás is | |
| 1955 | Die Wirtin zur Goldenen Krone | Pia Maria hercegnő / Maria Lindner | gyártás is | |
| 1956 | Liebe, die den Kopf verliert | gyártás | ||
| 1956 | Wo die Lerche singt | gyártás | ||
| 1956 | Maria Stuart | Stuart Mária | TV-film | |
| 1957 | Unter Achtzehn (dt. VT Noch minderjährig) | Luise Gottschalk | gyártás is | |
| 1957 | Anders als du und ich (§ 175) | Christa Teichmann | ||
| 1958 | Im Prater blüh’n wieder die Bäume | gyártás | ||
| 1959 | Die unvollkommene Ehe | dr. Winifred Lert | gyártás is | |
| 1960 | Das weite Land | Genia Hofreiter | TV-film | |
| 1961 | Der Bauer als Millionär | |||
| 1961 | Jedermann | |||
| 1961 | Anatol | Gabriele | TV-film | |
| 1962 | Überfahrt | Mrs. Midget | TV-film | |
| 1963 | Port Royal | Angelika | TV-film | |
| 1964 | Eine Frau ohne Bedeutung | Mrs. Arbuthnot | TV-film | |
| 1966 | Auf der Lesebühne der Literarischen Illustrierten | narrátor | sorozat, egy epizód | |
| 1968 | Fast ein Poet | Nora Melody | TV-film | |
| 1969 | Rumpelstilz | Gertud Leu | TV-film | |
| 1973 | Nichts als Erinnerung | Militza Raikow | TV-film | |
| 1975 | Die Dämmerung der Sehnsucht | TV-film | ||
| 1977 | Glückssachen | Anna | TV-film | |
| 1978 | Der große Karpfen Ferdinand und andere Weihnachtsgeschichten | Schuhmacherné | TV-film | |
| 1979 | Augenblicke – 4 Szenen mit Paula Wessely | TV-film | ||
| 1984 | Wie war das damals? | TV-film | ||
| 1985 | Aschermittwoch für Künstler | TV-film | ||
| 1986 | Der Unbestechliche | Báróné | TV-film | |
Színház
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Író | Színdarab | Rendező | Színház |
|---|---|---|---|---|
| 1930 | George Bernard Shaw | Szent Johanna (Johanna) | Heinz Hilpert | Deutsches Theater Berlin |
| 1937 | Franz Grillparzer | Hero und Leander | Heinz Hilpert | Deutsches Theater Berlin |
| 1938 | Gerhart Hauptmann | Dorothea Angermann | Heinz Hilpert | Deutsches Theater Berlin |
| 1939 | William Shakespeare | A makrancos hölgy | Bécs | |
| 1940 | Anton Csehov | Három nővér (Mása) | Hans Thimig | Theater in der Josefstadt Bécs |
| 1955 | Johann Wolfgang von Goethe | Faust első része | Paula Wessely | Deutsches Theater Berlin |
| 1955 | George Bernard Shaw | Candida | Josef Glücksmann | Akademietheater Bécs |
| 1956 | Friedrich Schiller | Stuart Mária | Leopold Lindtberg | Burgtheater Bécs |
| 1958 | Eugene O’Neill | Egy igazi úrral | Oscar Fritz Schuh | Theater am Kurfürstendamm Berlin |
| 1964 | Henrik Ibsen | John Gabriel Borkman | Fritz Kortner | Burgtheater Bécs |
| 1964 | William Shakespeare | A windsori víg nők | Rudolf Steinboeck | Burgtheater Bécs |
| 1969 | Henrik Ibsen | Kísértetek | August Everding | Thalia Theater Hamburg |
| 1971 | Molnár Ferenc | Olympia | Peter Loos | Thalia Theater Hamburg |
| 1983 | Bernhard Slade | Huldigung für Scottie | Adolph Spalinger | Theater unterwegs München |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
- 1 2 3 4 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 3 4 "Discogs". Discogs. Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 3 4 "filmportal.de". Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 11.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30.
- ↑ Ernst Klee: Das Kulturlexikon zum Dritten Reich. Wer war was vor und nach 1945. S. Fischer, Frankfurt am Main 2007, ISBN 978-3-10-039326-5, 660. oldal
- ↑ angelika.hager (2015. április 25.). "Die Memoiren des Burgtheater-Stars Elisabeth Orth" (német nyelven). Hozzáférés: 2025. május 17.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ulrich Döge: Wessely, Paula. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 27, Duncker & Humblot, Berlin 2020, ISBN 978-3-428-11208-1, 889–891. oldal (Digitalisat).
- Edda Fuhrich és Gisela Prossnitz (szerk.): Paula Wessely, Attila Hörbiger. Ihr Leben – ihr Spiel. Eine Dokumentation. Langen Müller, München 1985, ISBN 3-7844-2035-4
- Franz Horch: Paula Wessely. Weg einer Wienerin. Wilhelm Frick Verlag, Wien/Leipzig/Olten 1937.
- Hermann J. Huber: Langen Müller’s Schauspielerlexikon der Gegenwart. Deutschland. Österreich. Schweiz. Albert Langen/Georg Müller Verlag GmbH, München/Wien 1986, ISBN 3-7844-2058-3 1098. oldal
- Alfred Ibach: Die Wessely. Skizze ihres Werdens. Wilhelm Frick Verlag, Wien 1943.
- Armin Loacker (szerk.): Im Wechselspiel. Paula Wessely und der Film. Filmarchiv Austria, Wien 2007.
- Georg Markus: Die Hörbigers. Biografie einer Familie. Amalthea Verlag, Wien 2006, ISBN 3-85002-565-9
- André Müller: Entblößungen. Goldmann, München 1979, ISBN 3-442-03887-1
- Elisabeth Orth: Märchen ihres Lebens. Meine Eltern Paula Wessely und Attila Hörbiger. Verlag Fritz Molden, Wien/München/Zürich 1975, ISBN 3-217-05032-0
- Maria Steiner: Paula Wessely. Die verdrängten Jahre. Verlag für Gesellschaftskritik, Wien 1996, ISBN 3-85115-224-7
- C. Bernd Sucher (szerk.): Theaterlexikon. Autoren, Regisseure, Schauspieler, Dramaturgen, Bühnenbildner, Kritiker. Christine Dössel és Marietta Piekenbrock, Jean-Claude Kuner és C. Bernd Sucher közreműködésével. 2. kiadás. Deutscher Taschenbuch-Verlag, München 1999, ISBN 3-423-03322-3, 761.oldaltól
- Kay Weniger: Das große Personenlexikon des Films. Die Schauspieler, Regisseure, Kameraleute, Produzenten, Komponisten, Drehbuchautoren, Filmarchitekten, Ausstatter, Kostümbildner, Cutter, Tontechniker, Maskenbildner und Special Effects Designer des 20. Jahrhunderts. 8. kötet: T – Z. David Tomlinson – Theo Zwierski. Schwarzkopf & Schwarzkopf, Berlin 2001, ISBN 3-89602-340-3, 346. oldaltól
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Paula Wessely című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Paula Wessely a PORT.hu-n (magyarul)
- Paula Wessely az Internet Movie Database-ben (angolul)
