QGIS
| QGIS | |
 | |
 | |
| Fejlesztő | QGIS fejlesztői csapat |
| Legfrissebb stabil kiadás | 4.2.2 (stabil verzió, 2026. augusztus 28.)[1] |
| Programozási nyelv | |
| Operációs rendszer | |
| Platform | |
| Elérhető | |
| Kategória |
|
| Licenc | GNU General Public License, version 2.0 or later with library exception[2] |
| Kódtár | https://github.com/qgis/QGIS |
| A QGIS weboldala | |
A QGIS (korábban Quantum GIS) szabad és nyílt forráskódú térinformatikai (GIS) szoftver, amely vektoros és raszteres térbeli adatok megjelenítésére, szerkesztésére és elemzésére szolgál. Többplatformos alkalmazás, elérhető Windows, Linux és macOS operációs rendszerekre.
A QGIS a nyílt forráskódú geoinformatikai ökoszisztéma egyik alapvető eszköze, amely számos külső könyvtárra és rendszerre épül, például a GDAL/OGR, PROJ és GEOS komponensekre.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A QGIS fejlesztése 2002-ben indult Gary Sherman kezdeményezésére Quantum GIS néven. A fejlesztés kezdetben PostGIS adatok egyszerű megjelenítő eszközeként indult, amelyet a fejlesztő saját igényei hívtak életre.[3]
A projekt célja egy szabadon elérhető, könnyen használható térinformatikai szoftver létrehozása volt.
A szoftver alapvetően C++ nyelven íródott, míg a bővíthetőséget és automatizálást Python nyelvű interfész biztosítja. Ez a kettős felépítés lehetővé teszi a nagy teljesítményű működést és az egyszerű kiterjeszthetőséget.
A projekt 2007-ben bekerült az Open Source Geospatial Foundation (OSGeo) inkubációs programjába, majd hivatalos OSGeo-projektté vált.
A 2.x verzióktól kezdődően a „Quantum GIS” elnevezést fokozatosan felváltotta a rövidebb „QGIS” név, amely a későbbi verziókban vált általánosan használtá.
A 2018-ban megjelent 3.0-s verzió jelentős technológiai megújulást hozott, többek között a Python 3-ra való átállással és a belső architektúra modernizálásával.
A 4.0-s verzió a felhasználói felület szempontjából jelent mérföldkövet, mivel ekkortól a grafikus felület a Qt6 keretrendszerre épül, amely a korábbi Qt5-alapú megoldást váltja fel.[4]
Működése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A térinformatikai rendszerek egyik alapvető jellemzője a különböző forrásból származó térbeli adatok integrált kezelése és megjelenítése. A QGIS működése is erre az elvre épül, lehetővé téve eltérő típusú és eredetű adatok együttes feldolgozását és vizualizációját. A felhasználó egy projektben több adatforrást kombinálhat, miközben a szoftver egységes kezelőfelületet biztosít.
A rendszer kialakítása lehetővé teszi, hogy a megjelenítés, az adatkezelés és az elemzés egymással szoros kapcsolatban működjön, így a változtatások azonnal megjelennek a térképi nézetben.
Adatkezelés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A QGIS képes mind vektoros (pont, vonal, poligon), mind raszteres adatok kezelésére. A támogatott formátumok széles köre lehetővé teszi különböző forrásból származó adatok együttes használatát.
A szoftver közvetlen kapcsolatot biztosít téradatbázisokhoz, például PostGIS-hez vagy SpatiaLite-hez, ami lehetővé teszi nagy mennyiségű térbeli adat hatékony kezelését. Az adatok szerkesztése történhet fájlalapú vagy adatbázis-alapú környezetben.
Megjelenítés és kartográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A QGIS rétegalapú megjelenítési modellt alkalmaz, amelyben az egyes térképi elemek külön rétegeken jelennek meg. A rétegek sorrendje, megjelenítési stílusa és átlátszósága szabadon állítható.
A program fejlett szimbolizációs rendszert kínál, beleértve az osztályozott és szabályalapú megjelenítést, valamint a dinamikus címkézést. A térképek nyomtatási elrendezése külön modulban készíthető el.
A QGIS a hagyományos kétdimenziós térképi megjelenítés mellett háromdimenziós vizualizációs lehetőségeket is kínál. A 3D nézet elsősorban domborzati modellek és térbeli objektumok megjelenítésére szolgál, és az utóbbi években folyamatos fejlesztésen ment keresztül.[5]
Térbeli elemzés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A QGIS különböző térbeli elemzési eszközöket biztosít, amelyek segítségével geometriai és topológiai műveletek végezhetők, például bufferképzés, metszetképzés és unió.
Raszteres adatok esetében lehetőség van domborzati elemzésekre és interpolációra, valamint egyszerűbb hálózati vizsgálatok elvégzésére.
Architektúra és integráció
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A QGIS moduláris felépítésű rendszer, amely több alapvető nyílt forráskódú könyvtárra épül. Az adatok kezelését a GDAL/OGR, a vetületi számításokat a PROJ, a geometriai műveleteket pedig a GEOS biztosítja, míg a grafikus felhasználói felület a Qt keretrendszerre épül. Ez a felépítés lehetővé teszi a különböző komponensek egységes együttműködését.
A szoftver jellemzően kliensoldali alkalmazásként működik, amely különböző adatforrások és szolgáltatások elérését integrálja. A QGIS közvetlen kapcsolatot biztosít téradatbázisokhoz (például PostGIS vagy SpatiaLite), valamint szabványos webes térképszolgáltatások (WMS, WFS, WMTS) használatára is alkalmas. Emellett külső feldolgozó rendszerek, például a GRASS GIS és a SAGA GIS eszközei is elérhetők benne, egységes környezetben.
A QGIS-t gyakran más nyílt forráskódú térinformatikai eszközökkel együtt telepítik, amelyek szorosan kapcsolódnak a működéséhez. Windows környezetben a szoftver az OSGeo4W disztribúció részeként is elérhető, amely több geoinformatikai komponens együttes telepítését teszi lehetővé.
A QGIS-hez kapcsolódóan elérhető a QGIS Server komponens is, amely lehetővé teszi térképszolgáltatások (például WMS és WFS) szerveroldali biztosítását.[6]
A rendszer bővíthetőségét a Python alapú plugin architektúra biztosítja. A PyQGIS[7] API segítségével a felhasználók egyedi eszközöket fejleszthetnek, valamint automatizálhatják a feldolgozási folyamatokat.
A QGIS fejlesztése folyamatos, két fő kiadási ággal: a hosszú távon támogatott (LTR) verziókkal, valamint a legfrissebb fejlesztéseket tartalmazó kiadásokkal, amelyek eltérő stabilitási és fejlesztési célokat szolgálnak.
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Release 4.2.2". 2026. augusztus 28. Hozzáférés: 2026. augusztus 28.
- ↑ "github.com/qgis/QGIS/blob/master/COPYING".
- ↑ Cgeog (GIS), Nicholas Duggan FRGS (2018. szeptember 3.). "Founder of QGIS: Gary Sherman". xyHt. Hozzáférés: 2026. március 25.
- ↑ "Changelog for QGIS 4.0 · QGIS Web Site". www.qgis.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 25.
- ↑ Hain, Emma (2025. június 20.). "3D Globe View Now Available in QGIS". Cesium (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 25.
- ↑ Ltd, Gispo Finland (2025. június 5.). "Share your QGIS projects with QGIS Server". Medium (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 25.
- ↑ "PyQGIS Developer Cookbook — QGIS Documentation documentation". docs.qgis.org. Hozzáférés: 2026. március 25.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Graser, Anita (2025. július 11.). "The QGIS project: Spatial without compromise". Patterns (angol nyelven). 6 (7). doi:10.1016/j.patter.2025.101265. ISSN 2666-3899. PMID 40926971. Hozzáférés: 2026. március 25.
{{cite journal}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
Ajánlott irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sherman, Gary: Mastering QGIS: Go beyond the basics and unleash the full power of QGIS with practical, step-by-step examples, Packt Publishing, 2016, ISBN 9781786460370
- Menke, Kurt: Discover QGIS 3.x, Locate Press, 2022, ISBN 9780986805257
- Graser, Anita; Peterson, Gretchen N.: QGIS Map Design, Locate Press, 2018, ISBN 9780998547749
