Ugrás a tartalomhoz

Sam Smith

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sam Smith
2025-ben
2025-ben
Életrajzi adatok
Születési névSamuel Frederick Smith
Született1992. május 19. (34 éves)
London, Anglia
ÉlettársChristian Cowan (2024. május – )
Iskolái
  • St Mary's Catholic School
  • Ed W. Clark High School
Pályafutás
Műfajok
Aktív évek2007–jelen
HangszerVokál
HangTenor
Tevékenység
  • Énekes
  • dalszerző
Kiadók
IPI-névazonosító00686735199
Sam Smith aláírása
Sam Smith aláírása
Sam Smith weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sam Smith témájú médiaállományokat.

Samuel Frederick Smith,[1] művésznevén Sam Smith (London, 1992. május 19. –) Oscar-, Golden Globe-, valamint ötszörös Grammy-díjas angol énekes-dalszerző. 2012-ben vált szélesebb körben ismertté, amikor közreműködött a Disclosure áttörést hozó Latch című kislemezén, amely a 11. helyig jutott a brit kislemezlistán. A következő évben Naughty Boy La La La című dalában működött közre, amely az Egyesült Királyságban listavezető sláger lett.

Smith debütáló stúdióalbuma, az In the Lonely Hour (2014) a Capitol Records UK gondozásában jelent meg, és rögtön az első helyen nyitott a brit albumlistán.[2] Az album első kislemeze, a Lay Me Down még a La La La előtt jelent meg. A második kislemez, a Money on My Mind Smith második brit listavezető dala lett.[3] A harmadik kislemez, a Stay with Me nemzetközi sikert aratott: az Egyesült Királyságban az első, az amerikai Billboard Hot 100 listán pedig a második helyig jutott. Az ezt követő I’m Not the Only One és Like I Can egyaránt bekerült a brit Top 10-be. Az album az 57. Grammy-gálán négy díjat nyert, köztük A legjobb popalbum, A legjobb új előadó, Az év felvétele és Az év dala kategóriákban, emellett jelölést kapott Az év albuma és A legjobb szóló popénekes teljesítmény kategóriákban is.

Smith Writing’s on the Wall című dala a Spectre – A Fantom visszatér (2015) című James Bond-film főcímdala volt, amellyel Golden Globe-, valamint Oscar-díjat nyert A legjobb eredeti dal kategóriában. Smith második stúdióalbuma, a The Thrill of It All (2017) egyaránt az első helyen debütált a brit és az amerikai albumlistán. Az album első kislemeze, a Too Good at Goodbyes az Egyesült Királyságban és Ausztráliában az első, az Egyesült Államokban pedig a negyedik helyig jutott. A 2018-as Promises című kislemez után – amely Calvin Harrisszel közösen készült, és az Egyesült Királyságban listavezető lett – Smith 2019-ben megjelentette a Normanival közös Dancing with a Stranger című dalt. A szám az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is bekerült a Top 10-be, és a 2020-as Brit Awardson Az év dala kategóriában is jelölték. Ezek a kislemezek, valamint a How Do You Sleep? előzték meg Smith harmadik stúdióalbumának, a Love Goes-nak (2020) a megjelenését.[4] 2022-ben Smith Kim Petrasszal közös Unholy című kislemeze az első amerikai listavezető dala lett, és elnyerte A legjobb popduó vagy -együttes teljesítményért járó Grammy-díjat. A dal Smith negyedik albumát, a Gloria-t (2023) vezette fel.[5]

Smith elismerései között szerepel öt Grammy-díj, három Brit Award, három Billboard Music Award és egy American Music Award, továbbá egy Golden Globe- és egy Oscar-díj is. A brit albumlistán az In the Lonely Hour a 2010-es évek legnagyobb példányszámban eladott debütáló albuma, valamint az évtized hatodik legkelendőbb albuma lett. Smith albumai összességében a negyedik legtöbb hetet töltötték az első helyen a 2010-es években, Ed Sheeran, Adele és Eminem mögött.[6][7] Smith az első nyíltan nembináris zenész, akinek dala egyaránt az első helyre került a Billboard Hot 100 listán, és aki Grammy-díjat is nyert.[5]

Gyermekkora

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Samuel Frederick Smith[8] 1992. május 19-én született Londonban[9] Frederick Smith és Kate Cassidy bróker gyermekeként.[9][10] Smith a cambridgeshire-i Great Chishill településen nőtt fel, ahol a Thomas More Primary Schoolba járt.[11] Lily Allen énekesnő harmad-unokatestvére.[12]

Gyermekkorában mellei miatt zaklatták, és 12 éves korában zsírleszíváson esett át.[13] A Youth Music Theatre UK tagjaként Smith szerepelt a társulat 2007-es Oh! Carol című produkciójában, amely Neil Sedaka zenéire épülő musical volt.[14] Mielőtt a zenés színház világába került, dzsesszegyüttesekben játszott.[15] Smith több éven át tanult éneklést és dalszerzést Joanna Eden dzsessz-zongoristától,[16] miközben a Bishop’s Stortfordban található St Mary’s Catholic School tanulója volt.[17] Emellett tagja volt a Bishop’s Stortford Junior Operatics társulatnak – amely ma Bishop’s Stortford Musical Theatre Society néven működik –, valamint a Cantate Youth Choir ifjúsági kórusnak.[18] Fiatal korában családtagjaival együtt a saffron waldeni anglikán St Mary the Virgin templomba járt.[19] Smith 2008-ban jelentette meg Bad Day All Week, 2009-ben pedig When It’s Alright című kislemezét.[20]

Pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012–2016: In the Lonely Hour

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Smith közreműködött a Disclosure Latch című dalában, amely 2012. október 8-án jelent meg, és a 11. helyig jutott a brit kislemezlistán. 2013 februárjában Smith kiadta debütáló albumának első kislemezét, a Lay Me Down-t, majd még ugyanabban az évben közreműködött Naughty Boy La La La című kislemezén. A dal 2013. május 19-én jelent meg, és az első helyig jutott a brit kislemezlistán. Smith első középlemeze, a Nirvana a következő évben jelent meg. Az EP első dala, a Safe with Me producere Two Inch Punch volt, és először 2013. július 24-én hangzott el MistaJam BBC Radio 1Xtra műsorában.[21] Az EP második dala a Nirvana, amelynek producerei Craze & Hoax, valamint Jonathan Creek voltak. A kiadványon helyet kapott továbbá Smith Latch című dalának akusztikus szólóváltozata, valamint az I’ve Told You Now élő felvétele is.[22] Smith 2013. november 25-én adta ki a Disclosure, Nile Rodgers és Jimmy Napes közreműködésével készült Together című dalt, amely a Settle: The Remixes egyetlen kislemezeként jelent meg. 2013 decemberében Smith-t jelölték a 2014-es Brit Critics’ Choice Awardra, valamint a BBC Sound of 2014 szavazásán is,[23][24] és végül mindkettőt megnyerte.[25][26]

Smith fellépés közben Glasgowban 2014-ben

Smith debütáló albumának második kislemeze, a Money on My Mind 2014. február 16-án jelent meg. December 16-án jelentették be, hogy Smith debütáló stúdióalbuma, az In the Lonely Hour 2014. május 26-án jelenik meg a Capitol Records gondozásában.[2] Smith az albumot úgy jellemezte, hogy az „teljes egészében a viszonzatlan szerelemről szól”, amely saját személyes élményeiből táplálkozott, mivel korábbi szerelmei közül egyik sem viszonozta az érzéseit.[27] Az album a brit albumlista első, a Billboard 200 második helyéig jutott, és november 5-re 2014 második legnagyobb példányszámban eladott albuma lett az Egyesült Államokban, csak Taylor Swift 1989 című albuma előzte meg.[28][29] 2015 januárjában az In the Lonely Hour-t 2014 második legkelendőbb albumának nevezték meg az Egyesült Királyságban, Ed Sheeran x című albuma mögött.[30]

Az albumon szereplő I’ve Told You Now élő változatát, amelyet a londoni St Pancras Old Churchben adtak elő, 2013. december 27-én ingyenesen letölthetővé tették egy Amazon.com-promóció részeként.[31] Az album Make It To Me című dalát, amelyet a Disclosure-ból ismert Howard és Jimmy Napes közösen írtak Smithszel, 2014. január 13-án szintén ingyenesen letölthetővé tették egy iTunes Store-promóció keretében.[32] Smith 2014 második negyedévében indult első amerikai önálló koncertturnéjára, amelynek műsora nagyrészt új dalokból állt.[27] 2014. január 20-án Smith először szerepelt amerikai televízióban, amikor a Disclosure társaságában előadta a Latch című dalt a Late Night with Jimmy Fallon műsorban. Március 29-én a Saturday Night Live-ban is fellépett, ahol előadta a gospelhatású Stay with Me-t, valamint a Lay Me Down akusztikus változatát.[33][34][35] A Stay with Me a brit kislemezlista első, az amerikai Billboard Hot 100 második helyéig jutott.[36][37] Az album negyedik kislemeze, az I’m Not the Only One az Egyesült Királyságban a harmadik, az Egyesült Államokban pedig az ötödik helyet érte el.[37] Smith 2014. augusztus 24-én élőben adta elő a Stay with Me című dalt az MTV Video Music Awards díjátadón, a kaliforniai Inglewoodban található The Forumban.[38] 2014. november 15-én más brit és ír popsztárokkal együtt csatlakozott a Band Aid 30 jótékonysági kezdeményezéshez, és a londoni Notting Hillben található Sarm West Studiosban felvették a Do They Know It’s Christmas? legújabb változatát, hogy pénzt gyűjtsenek a 2014-es nyugat-afrikai ebolajárvány elleni küzdelemre.[39]

Smith a Stay with Me előadása közben Berlinben 2015-ben

2015-ben nyilvánosságra került, hogy Tom Petty, aki hasonlóságokat vélt felfedezni a Stay with Me és 1989-es slágere, az I Won’t Back Down között, 2014 októberében peren kívüli megállapodást kötött Smithszel. Petty és szerzőtársa, Jeff Lynne a Stay with Me jogdíjainak 12,5 százalékára vált jogosulttá, és nevük James John Napier – művésznevén Jimmy Napes – mellett bekerült a dal ASCAP szerzői kreditjei közé.[40] A 2015. február 8-án, a Los Angeles-i Staples Centerben megrendezett 57. Grammy-gálán Smith előadta a Stay with Me című dalt, és négy Grammy-díjat is nyert: A legjobb új előadó, Az év felvétele és Az év dala kategóriában a Stay with Me-ért, valamint A legjobb popalbum díját az In the Lonely Hour-ért.[41] A 2015. február 25-én, a londoni The O2 Arenában megrendezett Brit Awardson Smith előadta a Lay Me Down című dalt, és elnyerte A legjobb új brit előadónak, valamint a globális sikerért járó díjat.[42] 2015 márciusában a Lay Me Down újra megjelent az album hatodik kislemezeként, és a Billboard Hot 100 nyolcadik helyéig jutott, ezzel Smith harmadik amerikai top 10-es kislemeze lett.[43] Ugyanebben a hónapban Smith John Legend közreműködésével elkészítette a dal egy újabb változatát a brit Comic Relief jótékonysági televíziós műsor számára; ez a verzió az Egyesült Királyságban az első helyig jutott.[44] A 2015. május 17-i Billboard Music Awardson Smith három díjat nyert: A legjobb férfi előadó, A legjobb új előadó és A legsikeresebb rádiós előadó kategóriában.[45] Később közreműködött a Disclosure Omen című kislemezén, amely 2015. július 27-én jelent meg.[46]

2015. szeptember 8-án Smith és Jimmy Napes megerősítették, hogy ők szerezték a Writing’s on the Wall című dalt, amely a 24. James Bond-film, a Spectre – A Fantom visszatér főcímdala lett.[47] A dal 2015. szeptember 25-én jelent meg, és ez lett az első James Bond-főcímdal, amely az első helyig jutott a brit kislemezlistán.[48] Október 19-én Smith két Guinness-világrekordot is kapott: az egyiket azért, mert ő adta ki az első olyan James Bond-főcímdalt, amely listavezető lett az Egyesült Királyságban, a másikat pedig azért, mert az In the Lonely Hour minden korábbi debütáló albumnál több egymást követő hetet töltött a brit Top 10-ben.[48]

A 2016. január 10-én megrendezett 73. Golden Globe-gálán Smith elnyerte A legjobb eredeti dalnak járó díjat a Writing’s on the Wall című szerzeményért.[49] Január 14-én a dal Smith számára Oscar-jelölést is hozott A legjobb eredeti dal kategóriában.[50] Ugyanezen a napon hozták nyilvánosságra a 2016-os Brit Awards jelöltjeit is, ahol a dal A legjobb brit videóklip kategóriában kapott jelölést.[51] Smith február 28-án az Oscar-gálán is előadta a Writing’s on the Wall című dalt, majd Jimmy Napesszel együtt átvette A legjobb eredeti dalnak járó díjat.[52] Köszönőbeszédében Smith hivatkozott Ian McKellen egy, a díjátadó előtt megjelent cikkére, amely szerint korábban egyetlen nyíltan meleg férfi sem nyert Oscar-díjat A legjobb férfi főszereplő kategóriában; Smith azonban tévesen úgy idézte McKellent, mintha azt állította volna, hogy általában véve még egyetlen meleg férfi sem nyert Oscar-díjat. Ezt az állítást rövidesen cáfolta a nyíltan meleg Oscar-díjas Dustin Lance Black,[53] McKellen ugyanakkor megjegyezte, hogy a tévedés „nem von le” Smith teljesítményének értékéből.[54]

2017–2021: The Thrill of It All és Love Goes

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Smith a minnesotai Xcel Energy Center színpadán 2018-ban

2017. szeptember 8-án Smith megjelentette Too Good at Goodbyes című új kislemezét, amely az Egyesült Királyságban az első, az amerikai Billboard Hot 100 listán pedig az ötödik helyen debütált.[55] Második stúdióalbuma, a The Thrill of It All egyaránt az első helyen nyitott a brit albumlistán és az amerikai Billboard 200-on, ezzel Smith első amerikai listavezető albuma lett.[56][57] 2018. március 20-án Smith elindította The Thrill of It All Tour című turnéját, amely 2019-ig Európát, Észak-Amerikát, Ázsiát, Új-Zélandot, Ausztráliát és Dél-Afrikát is érintette. Március 27-én kiadta a Pray című dalt, amelyben az amerikai rapper Logic működött közre. 2018. augusztus 17-én Smith vezető énekesként közreműködött Calvin Harris Promises című új dalában.[58] A szám Smith hetedik brit listavezető slágere lett, és egyben az első olyan dala, amely az első helyig jutott a Billboard Dance/Mix Show Airplay listáján.[59] Smith emellett megjelentette a Fire on Fire című dalt is, amely a Gesztenye, a honalapító (Watership Down) filmzenéjén kapott helyet.

2019 januárjában Smith Normanival közösen megjelentette a Dancing with a Stranger című kislemezt, amely az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és több más országban is bekerült a Top 10-be. Februárban Smith Calvin Harris, Rag’n’Bone Man és Dua Lipa társaságában egy dalválogatást adott elő a 2019-es Brit Awardson, amelyet a londoni O2 Arenában rendeztek meg. A How Do You Sleep? 2019. július 19-én jelent meg.[60] 2019 decemberében az Official Charts Company az In the Lonely Hour-t a 2010-es évek legnagyobb példányszámban eladott debütáló albumának, valamint az évtized hatodik legkelendőbb albumának nevezte az Egyesült Királyságban. Smith albumai összesen tíz hetet töltöttek a brit albumlista első helyén a 2010-es években, ami az évtized negyedik legjobb eredményének számított Ed Sheeran, Adele és Eminem mögött.[6][7]

2020. február 13-án Smith bejelentette, hogy harmadik stúdióalbuma, amely akkor még a To Die For címet viselte, május 1-jén jelenik meg.[61] Március 30-án azonban közölte, hogy a Covid19-világjárvány hatásai miatt elhalasztja az album megjelenését, továbbá több változtatást is végrehajt a számlistán és az album címén, miközben tovább dolgozik a lemezen. Ugyanakkor azt is megerősítette, hogy az album még 2020 folyamán meg fog jelenni.[62]

A Demi Lovato amerikai énekesnővel közösen készített I’m Ready 2020. április 16-án jelent meg, és több ország slágerlistáján is bekerült a Top 40-be.[63] Július 6-án Smith kiadta a Coldplay Fix You című dalának feldolgozását. A számot eredetileg még májusban adta elő az iHeartRadio Living Room Series című műsorában.[62] Szeptember 17-én Smith megjelentette új kislemezét, a Diamonds-ot, majd bejelentette harmadik albumának új címét, a Love Goes-t, amely október 30-án jelent meg.[64] Szeptember 29-én azt is közölte, hogy október 30-án élő közvetítéses koncertet ad a londoni Abbey Road Studiosból; ez volt Smith egyetlen élő fellépése 2020-ban.[65] A koncerten vendégként közreműködött Jade Anouka brit színésznő a My Oasis című dalban, valamint Labrinth a Love Goes-ban. Smith előadta a Time After Time feldolgozását is, amelyet a dal eredeti előadója és társszerzője, Cyndi Lauper is méltatott.[66] A koncert felvételét később koncertalbumként is kiadták Love Goes: Live at Abbey Road Studios címmel, 2021. március 19-én.[67] Ugyanebben az évben Smith Summer Walkerrel közösen feldolgozta a You Will Be Found című dalt a Kedves Evan Hansen 2021-es filmadaptációjának filmzenealbumához. Az ő változatuk a film stáblistája alatt is elhangzik.[68]

2022–jelen: Gloria és Hazel Eyes

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Smith fellépés közben a Pinkpop Fesztiválon 2024 júniusában

2022. augusztus 25-én Smith bejelentette, hogy közös dalt készített Kim Petras német énekesnővel Unholy címmel; Petras úgy nyilatkozott róla, hogy ez „a legjobb dal”, amelyben valaha közreműködött.[69] A szám Smith negyedik stúdióalbumának, a Gloria-nak az első kislemezeként jelent meg, és az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban – ahol Smith első listavezető dala lett –, Ausztráliában és több más piacon is az első helyig jutott.[70][71] A dallal Smith lett az első nyíltan nembináris, Petras pedig az első nyíltan transznemű zenész, akinek dala a Billboard Hot 100 első helyére került.[5] November 18-án Smith kiadta a Night Before Christmas című kislemezt, amely felkerült The Holly & the Ivy című középlemezére.[72] A Gloria 2023. január 27-én jelent meg, és a kritikusok általánosságban kedvezően fogadták.[73][74][75]

2023 februárjában Smith és Petras elnyerte A legjobb popduó vagy -együttes teljesítményért járó Grammy-díjat az Unholy című dalért. Ezzel Smith lett az első nyíltan nembináris előadó, aki Grammy-díjat nyert, Petras pedig az első nyíltan transznemű előadó, aki a Grammy egyik fő kategóriájában diadalmaskodott.[5][76] Ugyanezen év áprilisában Smith elindította a Gloria World Tour című turnéját az album népszerűsítésére. A koncertkörút az év folyamán Európát, Észak-Amerikát, Ázsiát és Óceániát érintette. 2023 júliusában Smith másodszor dolgozott együtt Calvin Harris skót DJ-vel, és július 28-án a Sony Music gondozásában megjelentették Desire című közös dalukat.[77][78] A szám az amerikai Billboard Hot Dance/Electronic Songs lista ötödik helyéig jutott.[79] 2024 augusztusában Smith fellépett a BBC Proms koncertsorozat keretében a londoni Royal Albert Hallban.[80][81][82]

2026. augusztus 21-én jelenik meg Smith ötödik stúdióalbuma, a Hazel Eyes.[83]

Művészete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zenei stílus és hatások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Smith Adele-t (balra) és Amy Winehouse-t (jobbra) nevezte meg legfőbb zenei hatásaiként.

Zeneileg Smith munkássága a pop,[84][85] a soul,[86][87] a dance[88] és az R&B műfajait öleli fel.[89]

Smith Adele-t és Amy Winehouse-t nevezte meg legfőbb zenei hatásaiként.[90][91] Adele zenéjében különösen nagyra értékeli az „őszinteséget”, valamint azt, ahogyan az énekesnő a hírnevet kezeli; Smith elmondta, hogy szeretne hasonló nyilvános képet kialakítani magáról.[90] Winehouse debütáló albuma, a Frank volt az első album, amelyet Smith valaha megvásárolt.[92] Pályafutása kezdetén Mary J. Blige-tól és Chaka Khantól is kapott tanácsokat, akiknek zenéjét már fiatalkorában hallgatta; Smith elmondása szerint ez ösztönözte arra, hogy később ő maga is segítsen feltörekvő előadóknak.[92] Taylor Swiftet „példaképének” nevezte, és méltatta érzelmi mélységét, valamint „őszinteségét”.[92]

Smith elmondta, hogy Lady Gaga pályafutásának kezdetéről szóló történet ösztönözte arra, hogy Londonba költözzön és elindítsa saját karrierjét.[16][93] Azt is kiemelte, hogy Gaga segített neki abban, hogy nyíltan vállalja nembináris identitását.[94] Smith Robynt a Love Goes egyik legfontosabb zenei hatásának nevezte, és elmondta, hogy az album készítése közben „megállás nélkül” hallgatta a zenéjét, mert mellette „egyszerre lehetett táncolni, szomorúnak lenni és közben erőt érezni”.[95] Beyoncé-t és Christina Aguilerát szintén inspirációs és erőt adó példaképként említette.[93][95] A Rolling Stone-nak adott 2016. januári interjújában Smith Whitney Houstont és Mariah Carey-t nevezte minden idők legnagyobb R&B-énekhangjainak.[96][97] További zenei hatásai között Britney Spears[98] és Brandy is szerepel.[99]

Az Attitude magazinnak adott 2017. októberi interjújában Smith közeli barátja, Ed Sheeran sikerének hatásáról is beszélt: „Arra ösztönöz, hogy még többet hozz ki magadból. Hihetetlen volt látni, amit az elmúlt évben elért, de igen, természetesen engem is még elszántabbá tesz.”[100] Korábban, a GQ-nak adott 2015. januári interjújában pedig azt mondta, hogy „irigyli azt a versengést, amely például [Frank] Sinatra idejében az előadók között volt […] mert érezni lehetett, hogy egymás teljesítményéből merítettek ösztönzést”.[92]

Énekstílus

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A VH1 Smith énektanáráról, Joanna Edenről készült portréja szerint Smith hangterjedelme „a drámai hatás kedvéért a baritontól egészen a tenorig képes szárnyalni”.[101] Smith nagy hangsúlyt fektet a hangjára, és elmondása szerint arra törekedett, hogy az legyen debütáló albuma, az In the Lonely Hour központi eleme.[16] Az album megjelenését követően Smith énekhangját gyakran Adele-éhez hasonlították.[102][103] Jessica Robertson, a The Fader újságírója szerint Smith „a virtuóz énekes visszatérését képviseli a popzenében”, Whitney Houston és Luther Vandross hagyományát követve.[16] Jim Farber a New York Daily News-ban azt írta, hogy Smith „egyáltalán nem fél nőiesen hangzani”;[104] Mary J. Blige pedig, amikor először hallotta Smith hangját a Disclosure Latch című dalában, azt hitte, hogy egy fekete nő énekel.[93] Amikor 2014 januárjában hangjának „dívás jellegéről” kérdezték, Smith így válaszolt:

„Csak ilyesmit hallgattam. Igazából körülbelül két évvel ezelőttig egyáltalán nem hallgattam férfi énekeseket. Csak Whitney Houstont és Chaka Khant hallgattam. Hatalmas hangok.”[105]

Magánélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014 májusában Smith nyilvánosan is vállalta, hogy meleg, és elmondta, hogy korábban rövid ideig kapcsolatban állt Jonathan Zeizel színész-modellel.[106][107] 2015-ben, az 57. Grammy-gálán, amikor a Stay with Me elnyerte Az év felvételének járó díjat, Smith így fogalmazott: „Szeretnék köszönetet mondani annak a férfinak, akiről ez a dal szól, és akibe tavaly beleszerettem. Nagyon köszönöm, hogy összetörted a szívemet, mert ennek köszönhetően négy Grammyt nyertem!”.[108] 2017 októberében Smith azt mondta, hogy The Thrill of It All című albuma „azt a meleg férfit mutatja meg, akivé váltam”.[109] 2017 szeptemberében Smith a The Ellen DeGeneres Show-ban adott interjúban beszélt Brandon Flynn színésszel való kapcsolatáról. 2018 júniusában bejelentették, hogy Smith és Flynn kilenc hónapnyi együttjárás után szakítottak.[110]

2017 októberében Smith nyilvánosan is nembinárisként határozta meg magát,[111] és úgy fogalmazott: „Ugyanannyira érzem magam nőnek, mint férfinak.”[109] Arról az időszakról is beszélt fiatalkorából, amikor egyetlen férfiruhája sem volt, és teljes sminkben járt iskolába.[112][113] 2019 szeptemberében angol nyelvű személyes névmásait (he/him) they/them-re változtatta, és ezt mondta: „Miután egész életemben harcban álltam a nemi identitásommal, úgy döntöttem, elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok, kívül-belül…”.[114][115]

Smith már a serdülőkor előtti évei óta küzd a testképével kapcsolatos problémákkal, és erről interjúkban is nyíltan beszélt.[13] Feministának vallja magát.[116] Smith közeli barátja és alkotótársa, Jimmy Napes fiának keresztszülője.[117]

2024 májusában Smith a The New York Timesnak erősítette meg, hogy hosszú távú kapcsolatban él Christian Cowan divattervezővel.[118] A pár jegyben jár.[119]

Diszkográfia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turnék

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "BMI | Repertoire Search". repertoire.bmi.com. Hozzáférés: 2016. március 15.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  2. 1 2 "Sam Smith announces debut album In the Lonely Hour, shares tour dates". Fact. 2013. december 16. 2016. április 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. december 19.
  3. ↑ "'Money on My Mind' – EP by Sam Smith". iTunes (UK). 2013. január. 2014. november 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. december 19.
  4. ↑ "Sam Smith's new album 'Love Goes' will arrive October 30; listen to "Diamonds" now – Music News – ABC News Radio". abcnewsradioonline.com (angol nyelven). 2020. szeptember 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. szeptember 18.
  5. 1 2 3 4 McEvoy, Colin (2023. február 6.). "Beyoncé Made History at the 2023 Grammy Awards. She Wasn't the Only One". Biography. 2023. február 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. február 11.
  6. 1 2 "Ed Sheeran named 'artist of the decade'". BBC News. 2019. december 11. 2019. december 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. november 29.
  7. 1 2 "The UK's Official Top 100 biggest albums of the decade 2010 - 2019". Official Charts Company. Hozzáférés: 2023. november 29.
  8. ↑ "Songwriter/Composer: Smith, Samuel Frederick". Broadcast Music, Inc. Hozzáférés: 2014. május 17.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  9. 1 2 Wilkinson, James. "Artist Biography". AllMusic. 2014. június 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. május 28.
  10. ↑ "Banker claims she was sacked for promoting son's pop career". The Daily Telegraph. 2009. február 3. 2022. január 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. február 13.
  11. ↑ "Saffron Walden's Sam Smith wins Oscar". 2016. február 29. 2021. április 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. április 25.
  12. ↑ Stevens, Jenny (2014. január 10.). "Nick Grimshaw and BBC Sound of winner Sam Smith joke about Lily Allen's 'big mouth'". NME. 2026. február 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 17.
  13. 1 2 Wong, Curtis M. (2019. március 15.). "Sam Smith Opens Up About Gender Identity, Body Image in Candid Interview". HuffPost. 2019. március 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. március 17.
  14. ↑ "Alumni Youth Music Theatre UK". 2013. december 17. 2014. április 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. december 17.
  15. ↑ "Sam Smith: "Every day I think about how insane this is"". The Line Of Best Fit. 2014. február 14. 2014. november 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. november 24.
  16. 1 2 3 4 Robertson, Jessica (2014. május 28.). "Cover Story: Sam Smith Opens up About Life and Love". The Fader. 2016. április 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. május 28.
  17. ↑ "Former Stortford schoolboy Sam Smith gears up for tonight's Brit awards". 2014. február 19. 2014. május 31. dátummal az eredeti címről archiválva.
  18. ↑ "Home". Cantate.co.uk. 2014. december 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. február 13.
  19. ↑ Roden, Ally (2023. január 21.). "Sam Smith Shares Self-Penned "Queer Love Hymn," "Gloria"". Music Mayhem Magazine. 2023. február 6. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. február 6.
  20. ↑ Joe Allan (2015). Sam Smith - The Biography. John Blake Publishing Limited. ISBN 978-1-78418-772-9.
  21. ↑ "New: Sam Smith – Safe With Me". Crack in the Road. 2013. július 24. 2014. október 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 24.
  22. ↑ "iTunes Music – Nirvana – EP by Sam Smith". iTunes Store. 2014. október 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. szeptember 17.
  23. ↑ "Brits announce Critics' Choice 2014 shortlist". BBC. 2013. december 5. 2013. december 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. december 19.
  24. ↑ "Sound of 2014 Profile: Sam Smith". BBC. 2014. február 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. január 10.
  25. ↑ "Brits Critics' Choice Award 2014: Sam Smith announced as winner". The Daily Telegraph. 2013. december 12. 2022. január 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. december 19.
  26. ↑ "BBC Sound of 2014: Sam Smith". BBC. 2014. január 10. 2014. január 10. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. január 10.
  27. 1 2 Ollman, Jonah (2014. március 28.). "The Angel of Cambridge: Sam Smith". Sound of Boston. 2016. március 30. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. március 29.
  28. ↑ Caulfield, Keith (2014. november 4.). "Official: Taylor Swift's '1989' Debuts With 1.287 Million Sold In First Week". 2021. január 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. november 4.
  29. ↑ "Sam Smith's debut album on track to knock Coldplay-off Number 1". Official Charts Company. 2014. május 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. november 6.
  30. ↑ "UK album chart for 2014 dominated by British artists" Archiválva 2018. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben.. BBC. Retrieved 1 January 2014.
  31. ↑ "I've Told You Now (Live at St Pancras Old Church, London): Sam Smith". Amazon UK. 2013. december 27. 2016. április 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. szeptember 11.
  32. ↑ "iTunes – Music – Make It To Me – Single by Sam Smith". iTunes Store. 2014. január 13. 2014. június 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. január 13.
  33. ↑ Montgomery, James (2014. március 27.). "Meet Sam Smith: The British Bartender Set To Take The 'Saturday Night Live' Stage". MTV. 2014. március 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. március 29.
  34. ↑ Exton, Emily (2014. március 28.). "Get To Know Sam Smith Before He Plays Saturday Night Live – Music News + Gossip – VH1 Music". VH1. 2015. május 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. március 29.
  35. ↑ Tharrett, Matthew (2014. március 27.). "Is Sam Smith The World's Next Great Male Diva? / Queerty". Queerty. 2016. március 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. március 29.
  36. ↑ "2014 Top 40 Official Singles Chart UK Archive (31 May 2014)" Archiválva 2015. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Official Charts Company. Retrieved 5 December 2014.
  37. 1 2 "Sam Smith Album & Single Chart History" Archiválva 2018. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Billboard. Retrieved 5 December 2014.
  38. ↑ "Sam Smith Is Performing at the 2014 VMAs And Tears Are Unavoidable". 2016. április 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. augusztus 20.
  39. ↑ Singh, Anita (2014. november 11.). "Band Aid 30: One Direction among celebrity line-up". The Daily Telegraph. 2022. január 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. december 6.
  40. ↑ "Update: Tom Petty awarded songwriting royalties for Sam Smith's "Stay With Me"". Consequence of Sound. 2015. január 29. 2015. december 18. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. augusztus 16.
  41. ↑ "Grammy Awards: Sam Smith wins four prizes" Archiválva 2015. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben.. BBC. Retrieved 26 February 2015.
  42. ↑ "Brit Awards 2015: Winners list" Archiválva 2018. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.. BBC. Retrieved 26 February 2015.
  43. ↑ Trust, Gary (2015. március 18.). "Mark Ronson, Bruno Mars Lead Hot 100; Sam Smith, Fetty Wap Hit Top 10". Billboard. 2015. március 21. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. március 20.
  44. ↑ "Sam Smith scores double number one in the UK charts" . BBC. Retrieved 20 March 2015
  45. ↑ "Billboard Music Awards 2015: See the Full Winners List". Billboard. 2015. május 17. 2020. november 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. augusztus 22.
  46. ↑ "Disclosure and Sam Smith Connect On "Omen"". Complex Networks. 2015. július 27. 2015. július 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. július 27.
  47. ↑ "Sam Smith records Bond's Spectre theme tune". BBC News. BBC. 2015. szeptember 8. 2015. szeptember 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. szeptember 8.
  48. 1 2 "Sam Smith's Stay With Me named song of the year". BBC. 2015. október 20. 2018. november 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. június 21.
  49. ↑ "Golden Globes 2016: The Revenant wins top three awards". BBC. 2015. január 11. 2018. november 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. június 21.
  50. ↑ Ford, Rebecca (2016. január 14.). "Oscar Nominations: The Complete List". The Hollywood Reporter. 2016. január 21. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. január 22.
  51. ↑ "Brit Awards 2016: The nominations". BBC News. 2016. január 14. 2016. január 17. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. január 22.
  52. ↑ Copsey, Rob (2016. február 29.). "Sam Smith wins Oscar for his James Bond Spectre theme song". Official Charts Company. 2016. március 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. március 6.
  53. ↑ "Sam Smith Gaffes at Oscars with Misinformed Acceptance Speech, Shaky Performance". Music Times. 2016. február 29. 2016. március 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. március 1.
  54. ↑ Joseph, Yonette (2016. február 29.). "Sam Smith, the Only Openly Gay Oscar Winner? Not Really". The New York Times. 2016. március 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. március 2.
  55. ↑ White, Jack (2017. szeptember 15.). "Sam Smith scoops his sixth UK Number 1 single with Too Good at Goodbyes". Official Charts Company. 2017. november 18. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. szeptember 15.
  56. ↑ "Sam Smith Hits No. 1 on Billboard Artist 100, Thanks to 'The Thrill of It All' Debut". Billboard. 2017. november 15. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. november 15.
  57. ↑ Rob Copsey (2017. november 10.). "Sam Smith's The Thrill Of It All debuts at Number 1 on the Official Albums Chart: "This is a dream come true"". Official Charts Company. 2017. november 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. november 10.
  58. ↑ "Calvin Harris & Sam Smith Debut "Promises"". thenocturnaltimes.com (amerikai angol nyelven). 2018. augusztus 17. 2018. augusztus 19. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. december 2.
  59. ↑ "Calvin Harris Ties Rihanna for Most Dance/Mix Show Airplay Chart No. 1s With 'Promises'". Billboard. 2018. október 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. december 2.
  60. ↑ "Sam Smith Dances His Feelings Away in 'How Do You Sleep?' Video". Rolling Stone. 2019. július 19. 2023. május 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. május 1.
  61. ↑ Trey Alston (2020. február 13.). "SAM SMITH TEASES NEW ALBUM WITH A (LITERALLY) GRABBY PHOTO". MTV. 2020. február 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. február 13.
  62. 1 2 Kaufamn, Gil (2020. július 6.). "Sam Smith Finally Released Their Emotional Cover of Coldplay's 'Fix You'". Billboard. 2020. július 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. július 9.
  63. ↑ Peters, Mitchell (2020. április 12.). "Sam Smith & Demi Lovato Announce New Collaboration". Billboard. 2020. április 17. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. április 13.
  64. ↑ Spanos, Brittany (2020. szeptember 17.). "Sam Smith Dances Solo in Electrifying 'Diamonds' Video". Rolling Stone (amerikai angol nyelven). 2021. január 28. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. február 13.
  65. ↑ Brooks, Dave (2020. szeptember 29.). "Sam Smith Announces Virtual Concert From Abbey Road Studios". Billboard. 2021. április 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. április 14.
  66. ↑ Blistein, Jon (2021. március 19.). "Watch Sam Smith Cover Cyndi Lauper's 'Time After Time' at Abbey Road Studios". Rolling Stone. 2021. április 10. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. április 14.
  67. ↑ "Sam Smith Set To Release Abbey Road Livestream As Album". abbeyroad.com. 2021. március 9. 2021. március 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. március 18.
  68. ↑ "Dear Evan Hansen (Original Motion Picture Soundtrack) by Ben Platt, SZA, Sam Smith & Benj Pasek & Justin Paul". 2021. szeptember 24. 2021. augusztus 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 31.
  69. ↑ Daw, Stephen (2022. augusztus 25.). "Sam Smith Teases Their 'Unholy' Collab With Kim Petras Is 'Coming Soon'". Billboard. 2022. augusztus 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. augusztus 26.
  70. ↑ "Sam Smith and Kim Petras set for fourth consecutive week at Number 1 with Unholy". Official Charts Company. 2022. október 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. október 25.
  71. ↑ Trust, Gary (2022. október 25.). "Sam Smith & Kim Petras' 'Unholy' Hits No. 1 on Billboard Hot 100". Billboard. 2022. október 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. október 25.
  72. ↑ Iahn, Buddy (2022. november 18.). "Sam Smith shares 'Night Before Christmas'". The Music Universe. 2022. november 18. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. november 18.
  73. ↑ Madden, Emma (2023. január 27.). "Gloria by Sam Smith review: Entire album feels slipshod and confused". Metro. 2023. január 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. január 27.
  74. ↑ Levine, Nick (2023. január 27.). "Sam Smith – 'Gloria' review: the most vital work of their career". NME. 2023. március 17. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. január 27.
  75. ↑ Smyth, David (2023. január 27.). "Sam Smith: Gloria album review – well crafted but oh so sensible". Evening Standard. 2023. január 30. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. január 27.
  76. ↑ Nicholson, Jessica (2023. február 5.). "Kim Petras Makes History As First Openly Trans Woman to Win a Grammy". Billboard. 2023. február 6. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. február 6.
  77. ↑ "Calvin Harris & Sam Smith Team Up for New Song "Desire"". pm studio world wide news (japán nyelven). 2023. szeptember 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. augusztus 27.
  78. ↑ "Calvin Harris Teases New Sam Smith Collaboration [Listen] - That Grape Juice". thatgrapejuice.net. 2023. június 25. 2023. szeptember 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. augusztus 27.
  79. ↑ "Calvin Harris". Billboard (amerikai angol nyelven). 2022. január 30. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. augusztus 27.
  80. ↑ Harrison, Phil; Duggins, Alexi; Wardell, Simon; Vassell, Nicole (2024. augusztus 24.). "TV tonight: an evening of belting pop hits at the Proms with Sam Smith". The Guardian (brit angol nyelven). ISSN 0261-3077. Hozzáférés: 2024. szeptember 13.
  81. ↑ "Prom 18: Sam Smith". royalalberthall.com. Hozzáférés: 2024. szeptember 13.
  82. ↑ BBC Proms - 2024: Sam Smith at the Proms (brit angol nyelven). BBC. Hozzáférés: 2024. szeptember 13.
  83. ↑ Pilley, Max (2026. július 24.). "Sam Smith announces new album 'Hazel Eyes' with romantic single 'My Guy'". NME. Hozzáférés: 2026. július 16.
  84. ↑ Kellman, Andy. "Sam Smith Biography & History". AllMusic. 2020. március 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. április 12.
  85. ↑ Brodesser-Akner, Taffy (2017. november 1.). "The Tear-Stained Confessions of Sam Smith". The New York Times. 2020. március 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. április 12.
  86. ↑ Murray, Nick (2014. március 31.). "Who Is Sam Smith? A Quick Primer on the U.K. Soul Singer". Rolling Stone. 2020. június 19. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. április 12.
  87. ↑ "U.K. soul singer Sam Smith comes out". USA Today. 2014. május 29. 2020. április 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. április 12.
  88. ↑ Wahn, Megan (2023. szeptember 10.). "Calvin Harris & Sam Smith to reunite for first collaboration since 2018 desire". Red & Black. 2023. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. augusztus 23.
  89. ↑ Wahn, Megan (2017. november 12.). "Review: Sam Smith drops soulful songs". Red & Black. 2021. június 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. augusztus 23.
  90. 1 2 ""I Look Up To Her" – Sam Smith On Being Inspired By Adele". 2016. március 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. december 12.
  91. ↑ "This Week's Fresh Music" (17 May 2014). 4Music. Retrieved 28 July 2015
  92. 1 2 3 4 Wallace, Amy (2015. január 6.). "Sam Smith: The New Face of Soul". GQ. 2021. április 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. március 7.
  93. 1 2 3 Adams, Cameron (2015. április 15.). "Sam Smith on Lady Gaga, Tom Petty, Boy George ... and his next album". News Corporation Australia. 2018. február 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 11.
  94. ↑ Milton, Josh (2020. október 28.). "Sam Smith credits Lady Gaga as the reason they came out as non-binary: "She gave me permission to be proud of my queerness"". PinkNews. 2021. június 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. június 4.
  95. 1 2 Daw, Stephen (2020. október 26.). "Why 'Love Goes' Is Sam Smith's 'First Proper Heartbreak Album'". Billboard. 2020. november 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. június 4.
  96. ↑ "Sam Smith Breaks Down 10 Great R&B Voices". Rolling Stone. 2014. május 13. 2014. május 18. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. január 21.
  97. ↑ Schumann, Rebecka (2015. február 8.). "Sam Smith: 5 Fact Facts About The 2015 Grammy Winner". International Business Times. 2016. január 28. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. január 21.
  98. ↑ "Sam Smith Talks How Britney Spears Inspired their New Album, Love for Normani, & More [Watch]". That Grape Juice. 2019. szeptember 28. 2020. augusztus 10. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. augusztus 12.
  99. ↑ Morkel, Graye (2017. november 21.). "Brandy: I look forward to seeing SA through my daughter's eyes". News24. 2021. június 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. június 4.. Young artists like Rihanna, Sam Smith and Ariana Grande have credited her as an inspiration.
  100. ↑ "Sam Smith: Watching Ed Sheeran makes me push myself". Belfast Telegraph. 2017. szeptember 13. 2021. június 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. június 29.
  101. ↑ Smith, Benjamin (2015. február 5.). "Meet The Woman Who Taught Sam Smith How To Sing". VH1. 2015. október 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. június 29.
  102. ↑ Granz, Caryn (2014. június 17.). "In the Lonely Hour (Album Review)". Rolling Stone. 2021. május 15. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. június 29.
  103. ↑ Cinquemani, Sal (2014. június 18.). "Review: Sam Smith, In the Lonely Hour". Slant. 2021. augusztus 30. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. június 29.
  104. ↑ Farber, Jim (2014. június 17.). "Sam Smith's 'In the Lonely Hour' album review". The New York Daily News. 2015. október 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. június 29.
  105. ↑ Savage, Mark (2014. január 10.). "BBC Sound of 2014: Sam Smith". BBC News. 2021. november 30. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. június 29.
  106. ↑ Malec, Brett (2014. május 29.). "Sam Smith Opens Up About Being Gay, Reveals Album Is About a Guy Who Didn't Love Him Back". E!. 2015. december 18. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. május 28.
  107. ↑ "Sam Smith confirms break-up on stage in Toronto". BBC. 2015. január 22. 2015. január 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. január 22.
  108. ↑ Sam Smith's acceptance speeches Archiválva 2015. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Popsugar.com. Retrieved 9 February 2015.
  109. 1 2 "Sam Smith: 'I feel just as much a woman as I am man'". news.com.au. 2017. október 24. 2019. március 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. október 25.
  110. ↑ Glass, Jess (2018. június 28.). "Sam Smith and 13 Reasons Why star Brandon Flynn have split up after nine months". PinkNews. 2018. június 28. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. június 28.
  111. ↑ Towle, Andy (2017. október 23.). "Sam Smith Comes Out as Genderqueer: 'I Feel Just as Much Woman as I am Man'". Towleroad. 2019. június 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. április 8.
  112. ↑ Voss, Brandon (2017. október 22.). "Sam Smith Comes Out As Gender-Nonbinary". newnownext.com. Logo TV. 2019. június 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. június 8.
  113. ↑ Firer, Alex (2017. október 23.). "Sam Smith Comes Out As Gender Queer". What's Trending. 2019. szeptember 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. március 18.
  114. ↑ Hunte, Ben (2019. szeptember 14.). "Sam Smith changes pronouns to they/them". BBC News. 2019. szeptember 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. szeptember 14.
  115. ↑ Blackmom, Michael (2019. szeptember 13.). "Sam Smith Announced That Their Gender Pronouns Are They/Them". BuzzFeed News. 2019. szeptember 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. szeptember 14.
  116. ↑ Iannacci, Elio (2015. január 16.). "The Interview: Grammy winner Sam Smith". Maclean's. 2019. február 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. november 20.
  117. ↑ Smith, Sam (2015. március 15.). "Instagram". 2016. április 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 15.
  118. ↑ Cherelus, Gina (2024. május 6.). "Christian Cowan and Sam Smith's Met Gala Debut as a Couple". The New York Times (amerikai angol nyelven). ISSN 0362-4331. Hozzáférés: 2025. február 22.
  119. ↑ "Exclusive | Sam Smith and Christian Cowan engaged after 3 years of dating" (amerikai angol nyelven). 2026. május 5. Hozzáférés: 2026. július 13.
  120. ↑ Molloy, Laura (2025. július 25.). "Sam Smith releases intimate new single 'To Be Free' and announces 12-night New York residency". NME. Hozzáférés: 2025. július 26.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sam Smith (singer) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sam_Smith&oldid=29296645”