Sztarij Oszkol
| Sztarij Oszkol (Старый Оскол) | |||
| Sztarij Oszkol központja. E hely közelében voltak a magyar tábori kórház halottai eltemetve. | |||
| |||
| egyéb neve(i): Oszkol | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Föderációs alany | Belgorodi terület | ||
| Járás | Sztarij Oszkol-i | ||
| Alapítás éve | 1593 | ||
| Polgármester | Pável Siskin | ||
| Irányítószám | 309500-309530 | ||
| Körzethívószám | +7 4725 | ||
| Autórendszám kódja | 31 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 215 937 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Sztarij Oszkol weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztarij Oszkol témájú médiaállományokat. | |||
Sztarij Oszkol (oroszul: Старый Оскол) város Oroszország Belgorodi területén, a Sztarij Oszkol-i járás központja. Oroszország egyik legfontosabb vaskohászati központja.
Lakossága: 221 085 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sztarij Oszkol az Oszkol folyó két partján, mellékfolyója, az Oszkolec torkolatánál terül el. 92 km-re a Dontól és 153 km-re Belgorodtól.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1571-ben Rettegett Iván parancsára építették fel az ublinszki cölöpvárat az orosz földek déli határának tatárok elleni védelmére. 1593-ban az őrhelyet állandó településsé alakították át, és nevét Oszkolra változtatták, utalva a folyóra, amelynek a partján felépült. A település feladata változatlanul a határvédelem volt, ezért lakosságának nagy részét a katonaság tette ki.
1655-ben átkeresztelték Sztarij (Ó) Oszkolra, miután a kb. 50 km-re található Carjev-Alekszejev település a Novij (Új) Oszkol nevet kapta.
1942 augusztusától a Magyar 2. hadsereg 105. és 116. tábori kórháza és 109. betegellátó állomása és két sebesültszállító gépkocsi oszlopa települt Sztarij Oszkolba. Az egészségügyi intézetek mellett, illetve azok közelében a városközpontban levő parkban létesített, a németekkel közös hősi temetőbe 1942. július 2-ától 1943. február 4-éig temették el a betegségükben, harctéri sebesülésükben elhunyt III., illetve IV. hadtestbeli és az 1. páncéloshadosztályba tartozó honvédeket és munkaszolgálatosokat. Megközelítően 700 főt.
1974-ben a város közelében található kurszki mágneses anomália néven ismert vasérctelepekre alapozva létrehozták az Oszkoli Elektrometallurgia Kombinátot (Оскольский электрометаллургический комбинат). Ez volt a Szovjetunió első kohó nélküli elektromos vaskohászati üzeme. A gyártási technológia kidolgozása és a szükséges felszerelések szállítása a német Siemens cég együttműködésével történt.
A kombinátot 1999-ben privatizálták, és ekkor NyRt.-vé alakították (ОАО «Оскольский электрометаллургический комбинат» – ОЭМК). A részvények többsége a Metalloinveszt Holding tulajdonában van.
Testvértelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mänttä, Finnország
Salzgitter, Németország (1987)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2025 года" (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. 2025. április 25.
- ↑ "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. szeptember 14.
