Tömjén

A tömjén a fűszerszagúak rendjébe, a balzsamfafélék családjába tartozó, Északkelet-Afrikában és Délnyugati Ázsiában honos egyes tömjénfafajok (Boswellia spp.), a Boswellia sacra és (szinonim neve vagy külön faj) B. carteri^[1] kérgéből kivont – főként templomokban – füstölőszerül használt mézgás gyanta.^[2]^[3]^[4]

Jellemzői

Elsősorban gyantát, mézgát és 4,5-7%-ban illóolajat tartalmaz. Színe halványsárga, néha vöröses, felszíne lisztes, illata enyhén balzsamos, íze zamatos, kissé kesernyés, hevítve fűszeres illatot fejleszt.^[3]^[4]

Használata

Lásd még: Tömjénfüstölő

A fák kérgének több ponton történő bemetszésekor előcsorduló tömjén a napsütés hatására megkeményedik és így lekaparható. A fák ilyenszerű csapolása négy hónapon át is tart, ezalatt egy-egy fa akár 10 kg gyantát is adhat.^[4]^[5]

Füstölőszerként már az ókori egyiptomi, a japán sintoista, a hindu és más vallási szertartások kelléke,^[6] bár az újabb kutatások ezt a füstöt benzol-, butadién- és benzpiréntartalma miatt ártalmasnak tartják.^[7] A mirhával együtt ismert lehet az Újszövetségből, többek közt Máté evangéliumából, pontosabban a gyermekségtörténetből, melyben a napkeleti bölcsek aranyat, tömjént és mirhát visznek ajándékul az újszülött Jézusnak.^[8]

A tömjén a magyar népi hiedelemvilágban elterjedt rontáselhárító.^[9]

Egyéb

Kerüli, mint ördög a tömjénfüstöt. – Kifejezés, melynek az a hiedelem az alapja, hogy az ördög nem bírja elviselni a tömjénfüstöt.
A pejoratív értelmű tömjénez ige azt fejezi ki, mikor valakit érdemtelenül, hízelegve magasztalnak.^[2]

Jegyzetek

↑ Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 184. o. ISBN 963 446 204 9
1 2 Magyar értelmező kéziszótár, Bp., Akadémiai Kiadó, 2004 ISBN 9630578743
1 2 "Kislexikon". Hozzáférés: 2009. november 24. ^{[Tiltott forrás?]}
1 2 3 Biológiai lexikon IV. (S–Z). Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1978. 328. o. ISBN 963-05-0533-9
↑ "Nyitrai Angelika: Mirha és tömjén, baratno.com". 2012. március 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 24.
↑ "Terebess Ázsia Lexikon". Hozzáférés: 2009. november 24.
↑ Ártalmas a tömjénfüst az egészségre (Index, 2011. március 11.)
↑ "WikiKönyvek: Párhuzamos Biblia - Máté evangéliuma". 2009. március 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 24.
↑ Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 333. o. ISBN 963-05-2443-0

Források

Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 333. o. ISBN 963-05-2443-0

Kapcsolódó szócikkek

[1] Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 184. o. ISBN 963 446 204 9

[auto1-2] 1 2 Magyar értelmező kéziszótár, Bp., Akadémiai Kiadó, 2004 ISBN 9630578743

[auto2-3] 1 2 "Kislexikon". Hozzáférés: 2009. november 24. ^{[Tiltott forrás?]}

[auto3-4] 1 2 3 Biológiai lexikon IV. (S–Z). Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1978. 328. o. ISBN 963-05-0533-9

[auto5-5] "Nyitrai Angelika: Mirha és tömjén, baratno.com". 2012. március 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 24.

[auto6-6] "Terebess Ázsia Lexikon". Hozzáférés: 2009. november 24.

[7] Ártalmas a tömjénfüst az egészségre (Index, 2011. március 11.)

[auto4-8] "WikiKönyvek: Párhuzamos Biblia - Máté evangéliuma". 2009. március 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 24.

[auto7-9] Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 333. o. ISBN 963-05-2443-0

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]