Tömjén

A tömjén a fűszerszagúak rendjébe, a balzsamfafélék családjába tartozó, Északkelet-Afrikában és Délnyugati Ázsiában honos egyes tömjénfafajok (Boswellia spp.), a Boswellia sacra és (szinonim neve vagy külön faj) B. carteri[1] kérgéből kivont – főként templomokban – füstölőszerül használt mézgás gyanta.[2][3][4]
Jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elsősorban gyantát, mézgát és 4,5-7%-ban illóolajat tartalmaz. Színe halványsárga, néha vöröses, felszíne lisztes, illata enyhén balzsamos, íze zamatos, kissé kesernyés, hevítve fűszeres illatot fejleszt.[3][4]
Használata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fák kérgének több ponton történő bemetszésekor előcsorduló tömjén a napsütés hatására megkeményedik és így lekaparható. A fák ilyenszerű csapolása négy hónapon át is tart, ezalatt egy-egy fa akár 10 kg gyantát is adhat.[4][5]
Füstölőszerként már az ókori egyiptomi, a japán sintoista, a hindu és más vallási szertartások kelléke,[6] bár az újabb kutatások ezt a füstöt benzol-, butadién- és benzpiréntartalma miatt ártalmasnak tartják.[7] A mirhával együtt ismert lehet az Újszövetségből, többek közt Máté evangéliumából, pontosabban a gyermekségtörténetből, melyben a napkeleti bölcsek aranyat, tömjént és mirhát visznek ajándékul az újszülött Jézusnak.[8]
A tömjén a magyar népi hiedelemvilágban elterjedt rontáselhárító.[9]
Egyéb
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 184. o. ISBN 963 446 204 9
- 1 2 Magyar értelmező kéziszótár, Bp., Akadémiai Kiadó, 2004 ISBN 9630578743
- 1 2 "Kislexikon". Hozzáférés: 2009. november 24. [Tiltott forrás?]
- 1 2 3 Biológiai lexikon IV. (S–Z). Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1978. 328. o. ISBN 963-05-0533-9
- ↑ "Nyitrai Angelika: Mirha és tömjén, baratno.com". 2012. március 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 24.
- ↑ "Terebess Ázsia Lexikon". Hozzáférés: 2009. november 24.
- ↑ Ártalmas a tömjénfüst az egészségre (Index, 2011. március 11.)
- ↑ "WikiKönyvek: Párhuzamos Biblia - Máté evangéliuma". 2009. március 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 24.
- ↑ Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 333. o. ISBN 963-05-2443-0
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 333. o. ISBN 963-05-2443-0