Václav Havel
| Václav Havel | |
| Havel 1997-ben | |
| Született | 1936. október 5.[1][2][3][4][5] Prága[6][1][4][7][8] |
| Elhunyt | 2011. december 18. (75 évesen)[9][10][2][11][12] Hrádeček[1] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | |
| Gyermekei | gyermek |
| Szülei | Božena Havlová Václav M. Havel |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Lista
|
| Halál oka | légzési elégtelenség |
| Sírhelye | Vinohrady temető (2012. január 4. – )[47][48] |
| Václav Havel aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Václav Havel témájú médiaállományokat. | |
Václav Havel (Prága, 1936. október 5.[1][2][3][4][5] – Hrádeček, 2011. december 18.[9][10][2][11][12][49]) cseh író, politikus, előbb csehszlovák (1989–1992), majd cseh köztársasági elnök (1993–2003). A „Visegrádi Négyek” egyik alapítója és a világpolitikát is befolyásoló európai gondolkodó volt. 1986-ban Erasmus-díjjal tüntették ki.
Pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Václav Havel egy jómódú polgárcsaládban született Prágában. Az egyetemre nem nyert felvételt „burzsoá” származása miatt. Ezért egy laboratóriumban dolgozott segédként, valamint taxisofőr is volt, közben a Prágai Műszaki Egyetem esti tagozatát látogatta. 1960-tól egy színházban[50] dolgozott, 1963-ban mutatták be első darabját. Ebben az időben már nyíltan hirdette azt a véleményét, hogy vissza kellene térni a két világháború közötti liberális, demokratikus tradíciókhoz. Az 1968-as csehszlovákiai invázió után eltiltották a színháztól, ezután fizikai munkás lett. Mivel részt vett a Charta ’77 mozgalomban (mint szóvivő), öt és fél évre bebörtönözték. 1989-re ő lett az emberi jogok és a politikai liberalizáció fő szószólója. A csehszlovákiai „bársonyos forradalomban” vezető szerepet töltött be, 1989. december 29-én a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság elnökévé választotta meg a parlament Husák lemondása után.
Ő lett az 1990-es első szabad választások után Csehszlovákia első köztársasági elnöke is. Kiállt a csehek és szlovákok egy államban való maradása mellett. Kormányzása alatt saját minisztereivel került ellentétbe, mert a társadalmi igazságosság nevében nem értett egyet a gazdasági váltás ütemével, a kapitalizmus bevezetésének módjával. Amikor a szlovákok deklarálták függetlenségüket, lemondott. 1993-ban, az első csehországi elnökválasztáson ismét megválasztották, majd 1998-ban is. Továbbra is mint az ország erkölcsi és szociális lelkiismerete működött. Havel személyes presztízse nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Csehország iránt a nemzetközi szimpátia megerősödött, sokan tisztelték igyekezetét, amellyel próbálta elősegíteni a megbékélés folyamatát Csehország és szomszédai között. Nagy szerepe volt annak az újfajta Európai Unió-képnek megformálásában is, mely a cseheket és más közép- és kelet-európai országokat az európai kultúra fővonalába helyezett. Az alkotmány megtiltotta Havelnek, hogy újra elnökké válasszák; tisztségében Klaus követte.
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Drámái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Havel drámái a cseh neoavantgárd dráma abszurd irányzatába tartoznak.
- Kerti ünnepély (1963, fordította: Abody Béla)
- Leirat (1967, fordította Zádor András)
- Koldusopera[51] (1972)
- Audiencia (1975, fordította: Bojtár Endre)
- Verniszázs (1975, fordította: Bojtár Endre)
- Tiltakozás (1978, fordította: Varga György)
- Largo desolato (1984, fordította: Bojtár Endre)
- Kísértés (1985, fordította: Bojtár Endre)
- Területrendezés (1987, fordította: Varga György)
Egyéb írások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Jegyzőkönyvek (1966, kísérleti versek és tanulmányok, nincs magyar fordítása)
- A figyelem-összpontosítás csökkent lehetősége (1968, fordította: Zádor András)
- A kiszolgáltatottak hatalma (1990, Publicisztikai írások, esszék, fordította: Balla Kálmán)
- Levelek Olgának (1988)
- Távkihallgatás: Karel Hvízhd'ala beszélgetései Václav Havellel (1986, fordította: Varga György)
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kerti ünnepély. Játék; ford. Kosnar Sándor, Zsigó Károly; Színháztudományi Intézet, Bp., 1965 (Világszínház)
- Leirat. Színmű; ford. Bojtár Endre; Színháztudományi Intézet, Bp., 1967 (Világszínház)
- Audiencia; ford. Károly Ignác Ábrahám; ABC Független, Bp., 1983
- Audiencia / Lakásszentelő; ford. Károly Ignác Ábrahám; AB Független, Bp., 1983
- Largo desolato. Öt színmű / Kerti ünnepély / A leirat / Audiencia / Verniszázs; vál. V. Detre Zsuzsa, ford. Bojtár Endre, Zádor András, Varga György, V. Detre Zsuzsa, Bojtár Endre; Európa, Bp., 1989
- Audiencia; ford. Varga György; Madách Színház, Bp., 1989 Klasszis–Informatik, Bp., 1989 (Madách Színház műhelye)
- Távkihallgatás. Karel Hvízhd'ala beszélgetései Václav Havellel; ford., jegyz. Varga György; Interart, Bp., 1989
- Kísértés. Színmű 2 részben, 10 jelenetben / Területrendezés. Színmű öt felvonásban; ford. Bojtár Endre, Varga György; Interart, Bp., 1990
- A kiszolgáltatottak hatalma; vál. F. Kováts Piroska, Tőzsér Árpád, ford. Balla Kálmán et al., jegyz. Vilém Precan; Madách, Bratislava, 1991
- Kérem, röviden! Beszélgetés Karel Hvízd'alával, feljegyzések, dokumentumok; ford. Varga György, G. Kovács László; Ulpius-ház, Bp., 2007
- A szabadság igézete. Esszék, publicisztikai írások, beszédek; vál., szerk. G. Kovács László, ford. Beke Márton et al.; Kalligram, Pozsony, 2012
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 "www.vaclavhavel-library.org/". Hozzáférés: 2015. március 30.
- 1 2 3 4 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 3 "Národní autority České republiky". Hozzáférés: 2019. november 23.
- 1 2 "Encyklopedie dějin města Brna". Encyclopedia of Brno History (cseh nyelven).
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 10.
- ↑ "abART". Hozzáférés: 2021. április 1.
- 1 2 "Seznam vydaných osvědčení účastníků odboje a odporu proti komunismu". Védelmi Minisztérium. Hozzáférés: 2021. június 29.
- 1 2 "www.bbc.co.uk/news/world-europe-16236393".
- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
- 1 2 Itaú Cultural. "Enciclopédia Itaú Cultural" (portugál nyelven). Itaú Cultural. Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "archive.vaclavhavel-library.org/Archive/Event?eventYear=1964&page=2".
- ↑ "archive.vaclavhavel-library.org/Archive/Event?eventYear=1997&&&&page=10".
- ↑ "IHNed". HN.cz (cseh nyelven). Economia. 1997. január 6. Hozzáférés: 2021. január 28.
- ↑ "www.ordens.presidencia.pt/?idc=154".
- ↑ "www.masarykovohnuti.cz/userdata/cas/cas111.pdf" (PDF). Hozzáférés: 2021. április 4.
- ↑ "www.kunstkultur.bka.gv.at/staatspreis-fur-europaische-literatur" (német nyelven). Hozzáférés: 2009. május 8.
- ↑ "Le Monde". Le Monde (francia nyelven). Societe Editrice Du Monde. 1984. május 15.
- ↑ "www.vaclavhavel-library.org/cs/vaclav-havel/zivotopis/1977-1988".
- ↑ "erasmusprijs.org/prijswinnaars/vaclav-havel/". Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ "www.friedenspreis-des-deutschen-buchhandels.de/alle-preistraeger-seit-1950/1980-1989/vaclav-havel".
- ↑ "www.fourfreedoms.nl/en/laureaten/vaclav-havel-jacques-delors". Hozzáférés: 2026. augusztus 20.
- ↑ "cavavub.be/nl/eredoctoraten".
- ↑ "Čestné občanství města Plzně". Plzeň.
- ↑ "Václav Havel" (szlovák nyelven). Hozzáférés: 2024. december 7.
- ↑ "Der Karlspreisträger 1991 Václav Havel" (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 14.
- ↑ "Journal officiel de la République française" (francia nyelven).
- ↑ "Journal officiel de la République française" (francia nyelven).
- ↑ "www.theodor-heuss-stiftung.de/das-archiv/". Hozzáférés: 2018. június 16.
- ↑ "web.gencat.cat/ca/generalitat/premis/pic/".
- ↑ "www.wgtn.ac.nz/about/our-story/history/honorary-graduates".
- ↑ "www.muni.cz/o-univerzite/vyznamenani/cestne-doktoraty-udelene-mu?page=5".
- ↑ BOE-A-1995-16658
- ↑ "web.archive.org/web/20171201040249/http://www.leighrayment.com/knights/knightshon.htm".
- ↑ "president.ee/et/teenetemargid/teenetemarkide-kavalerid/11279-vaclav-havel". Hozzáférés: 2023. június 3.
- ↑ "www.fondation-del-duca.fr/prix-mondial". Hozzáférés: 2020. július 9.
- ↑ "www.udl.cat/ca/organs/secretaria/honoris/havel/".
- ↑ 47265
- ↑ "archiv.prezident.sk/schuster/index24b1.html?372" (szlovák nyelven). Hozzáférés: 2021. október 22.
- ↑ "archive.gg.ca/media/doc.asp?lang=f&DocID=4136".
- ↑ "crsreports.congress.gov/product/pdf/R/R47639".
- ↑ "acfk.cz/vyrocni-ceny-acfk/".
- ↑ "www.plzen.eu/obcan/o-meste/informace-o-meste/oceneni-mesta/chap_341/oceneni-mesta.aspx".
- ↑ "www.sciencespo.fr/fr/la-recherche/doctorats-honoris-causa/".
- ↑ "www.franzkafka-soc.cz/cena-franze-kafky/". Hozzáférés: 2015. március 30.
- ↑ "www.radio.cz/en/section/curraffrs/vaclav-havel-to-be-given-state-funeral-and-highest-military-honors". Hozzáférés: 2015. március 30.
- ↑ "BillionGraves" (angol nyelven).
- ↑ Elhunyt Václav Havel Archiválva 2013. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben InfoRádió, 2011. december 18.
- ↑ Divadlo Na zábradlí
- ↑ A művet az 1968-as cseh események, valamint a korábban már ezen a címen született művek ihlették.[forrás?]
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Horváth Jenő: Világpolitikai lexikon (1945-2005) (Osiris, 2005)
- Jan Palmowski: Oxford Dictionary of Contemporary World History (Oxford University Press, 2004)
- Világirodalmi lexikon, IV. kötet (Akadémiai, 1994)
- Fehér Renátó: A tisztesség otthonos nyüzsgése (kritika, kulter.hu, 2012. november 9.)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos honlap
- Havel Festival Archiválva 2015. január 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Michael Žantovský: Havel: egy élet; ford. Hegedűs Péter; HVG Könyvek, Bp., 2014
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1936-ban született személyek
- 2011-ben elhunyt személyek
- Csehországi politikusok
- Cseh drámaírók
- Bebörtönzött politikusok
- Csehszlovákia elnökei
- Antikommunisták
- A kommunizmus üldözöttjei
- Franz Kafka-díjasok
- Sonning-díjasok
- Budapest díszpolgárai
- Csehszlovák költők, írók
- A Charta ’77 aláírói
- Csehország államfői
- A Magyar Érdemrend nagykeresztje a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetettjei