Várostervezés

A várostervezés olyan műszaki és politikai folyamat, amely a földhasználat, a városi területének infrastruktúrája, például a közlekedés, a kommunikáció és az elosztó hálózatok fejlesztésére vagy tervezésére irányul.^[1] Az elsődleges szempont a közjólét, amely magába foglalja a hatékonyságot, a higiéniát, a környezet védelmét és felhasználását, valamint a társadalmi és gazdasági tevékenységekre gyakorolt hatásokat.^[2] A várostervezés interdiszciplináris területnek tekinthető, amely magába foglalja a társadalommérnöki és a tervezési tudományokat. Néhány várostervező utcákat, parkokat, épületeket és más városi területeket is tervez.^[3]

Története

Bizonyítékok vannak a várostervezésre és a tervezett közösségekre, amelyek a mezopotámiai, az Indus-völgyi, a minószi és az egyiptomi civilizációkhoz nyúlnak vissza az i. e. 3. évezredben. Ezeken a területeken a városok romjait vizsgáló régészek aszfaltozott utcákat találtak, amelyek rácsos elrendezésben voltak.^[5] A tervezett városi terület gondolata tovább fejlődött, amikor a különböző civilizációkat elfoglalták. A 8. század elejétől kezdve a görög városállamok elsősorban rácsszerű tervekre összpontosítottak.^[6] A város tervezését a római világban a katonai védelem és a jó közérzet érdekében fejlesztették. A Római Birodalom terjedése tovább terjesztette a várostervezés ötletét. Hanyatlásával ezek az ötletek lassan eltűntek. A 15. századtól kezdve sokkal több a feljegyzés a várostervezésről és az érintettekről. Ebben az időszakban elkezdenek megjelenni az építészettel és a várostervezéssel kapcsolatos elméleti értekezések. A felvilágosodás ideje alatt számos európai uralkodó nagyratörően megpróbálta átalakítani a fővárosokat. A Második Francia Köztársaság idején Georges Eugène Haussmann báró III. Napóleon irányítása alatt hosszú, egyenes, széles körutakkal modernizálta Párizs városát.^[7]

A tervezés és az építészet a 20. század fordulóján paradigmaváltáson ment keresztül. A 19. század iparosodott városai óriási ütemben növekedtek. A munkások városi életének gondjai egyre nyilvánvalóbbá váltak a közvélemény szempontjából. A gazdaság kormányzati irányításának laissez-faire stílusa, a viktoriánus korszak nagy részében, az új liberalizmus felé fordult, amely a szegények és hátrányos helyzetűek beavatkozását támogatta. 1900 körül a várostervezési modelleket kezdtek kidolgozni az iparosodás negatív következményeinek enyhítésére, azáltal, hogy egészségesebb környezetet biztosítanak a polgároknak, különösen a gyári munkásoknak. A rendkívül szabályozott földhasználat új paradigmája a szegényebb városi osztályt nyomornegyedbe kényszerítette.

A 20. század elején a várostervezést szakmaként ismerték el. Az 1920-as években a modernizmus és az egységesség kezdett felszínre törni a várostervezésben, és az 1970-es évekig tartott. Sok tervező kezdte azt hinni, hogy a modernizmus ötletei a várostervezésben nagyobb arányban vezetnek bűncselekményekhez és társadalmi problémákhoz.^[2] ^[8] A várostervezők most inkább az individualizmusra és a városi központok sokféleségére koncentrálnak.

Jegyzetek

↑ "What is Urban Planning". School of Urban Planning, McGill University. 2008. január 8. dátummal az eredeti címről archiválva.
1 2 Midgley, James. Social Development: The Developmental Perspective in Social Welfare. Sage, 50. o. (1999). ISBN 978-0-8039-7773-0
↑ Van Assche, K., Beunen, R., Duineveld, M., & de Jong, H. (2013). Co-evolutions of planning and design: Risks and benefits of design perspectives in planning systems. Planning Theory, 12(2), 177-198.
↑ Hass-Klau, Carmen. "Motorization and Footpath Planning During the Third Reich." The Pedestrian and the City. Routledge, 2014.
↑ Davreu, Robert (1978). "Cities of Mystery: The Lost Empire of the Indus Valley". The World’s Last Mysteries. (second edition). Sydney: Readers’ Digest. pp. 121-129. ISBN 0-909486-61-1.
↑ Kolb, Frank (1984). Die Stadt im Altertum. München: Verlag C.H. Beck. pp. 51-141: Morris, A.E.J. (1972). History of Urban Form. Prehistory to the Renaissance. London. pp. 22-23.
↑ Jordan, David (1992). "Baron Haussmann and Modern Paris". American Scholar. 61 (1): 99.
↑ Morris, Eleanor Smith. British Town Planning and Urban Design: Principles and policies. Harlow, Essex, Enngland: Longman, 147–149. o. (1997). ISBN 978-0-582-23496-3

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Urban planning című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Perényi Imre: A szocialista városépítés. Várostervezésünk néhány kérdése; Népszava, Bp., 1952
Perényi Imre: A korszerű város. Gondolatok a várostervezés múltjáról és jövőjéről; Műszaki, Bp., 1967
Jankovich István: Városkörnyék és a városkörnyék tervezése; Felsőoktatási Jegyzetellátó soksz., Bp., 1955 (Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából)
Gregory J. Ashworth–Henk Voogd: A város értékesítése. Marketingszemlélet a közösségi célú várostervezésben; ford. Balogh Ákos; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1997
Nagy Béla: A település, az épített világ; B+V, Bp., 2005 (Geo könyvek)
Város, tervező, társadalom; tan. Csanádi Gábor et al.; Sík, Bp., 2010
Fenntartható fejlesztés. Várostervezési útmutató; szerk. Lukovich Tamás, Mogyorósi Katalin; Terc, Bp., 2013
Csinált városok a XXI. század elején; szerk. Szirmai Viktória; MTA TTK Szociológiai Intézet, Bp., 2013
Főutcák, üzletutcák. Megújulás és fejlesztés; szerk. Kocsis János Balázs; L'Harmattan, Bp., 2016
Városi fák és közművek kapcsolata. Tervezési útmutató; fel. szerk. Szakács Barnabás; Főpolgármesteri Hivatal, Bp., 2018 (Zöldinfrastruktúra füzetek)
Lovra Éva: Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában. Városszövet- és várostipológia, 1867–1918; Terc, Bp., 2019
Pablo Sendra–Richard Sennett: A rendezetlenség megtervezése. Kísérletek és zavarok a városban; ford. Lukács Tibor; Pallas Athéné, Bp., 2020
Körmendy Imre: Urbanisztikai reflexiók. Gondolatok az emberről, a városról és a világról; 2. jav. kiad.; Magyar Urbanisztikai Társaság, Bp., 2021
Szimmetria az építészetben. Fejezetek egy végtelen történethez; szerk. Katona Vilmos; Terc, Budapest, 2021

[WIUP-1] "What is Urban Planning". School of Urban Planning, McGill University. 2008. január 8. dátummal az eredeti címről archiválva.

[Midgley-2] 1 2 Midgley, James. Social Development: The Developmental Perspective in Social Welfare. Sage, 50. o. (1999). ISBN 978-0-8039-7773-0

[3] Van Assche, K., Beunen, R., Duineveld, M., & de Jong, H. (2013). Co-evolutions of planning and design: Risks and benefits of design perspectives in planning systems. Planning Theory, 12(2), 177-198.

[4] Hass-Klau, Carmen. "Motorization and Footpath Planning During the Third Reich." The Pedestrian and the City. Routledge, 2014.

[Davreu1-5] Davreu, Robert (1978). "Cities of Mystery: The Lost Empire of the Indus Valley". The World’s Last Mysteries. (second edition). Sydney: Readers’ Digest. pp. 121-129. ISBN 0-909486-61-1.

[6] Kolb, Frank (1984). Die Stadt im Altertum. München: Verlag C.H. Beck. pp. 51-141: Morris, A.E.J. (1972). History of Urban Form. Prehistory to the Renaissance. London. pp. 22-23.

[7] Jordan, David (1992). "Baron Haussmann and Modern Paris". American Scholar. 61 (1): 99.

[Morris-1997-8] Morris, Eleanor Smith. British Town Planning and Urban Design: Principles and policies. Harlow, Essex, Enngland: Longman, 147–149. o. (1997). ISBN 978-0-582-23496-3

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]