W. S. Gilbert
| W. S. Gilbert | |
 | |
| az Elliott & Fry fotóján, 1882 k. | |
| Született | William Schwenck Gilbert 1836. november 18.[1][2][3][4][5] London[6][7] |
| Elhunyt | 1911. május 29. (74 évesen)[1][2][3][4][5] Grim's Dyke |
| Állampolgársága | brit |
| Házastársa | Lucy Agnes Turner (1867. augusztus 6. – nem ismert)[8][9] |
| Szülei | Anne Mary Bye Morris William Gilbert |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Knight Bachelor |
| Halál oka | vízbe fúlás |
| Sírhelye | London |
 | |
| W. S. Gilbert aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz W. S. Gilbert témájú médiaállományokat. | |
William Schwenck Gilbert (London, 1836. november 18. – London, 1911. május 19.) brit író, Arthur Sullivan zeneszerző vígoperáinak szövegkönyvírója.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Apja, William Gilbert tengerészeti sebész volt, aki később regény- és novellaíró lett.[10] Gilbert azzal kezdte, hogy apja néhány történetét illusztrálta,[11] majd 1861-ben önállóan kezdett illusztrált történeteket, verseket és cikkeket írni, hogy növelje bevételeit. A Bab-balladák címmel megjelent verseket és a novellákat későbbi műveihez, köztük Gilbert és Sullivan műveihez is felhasználták.[12] A Bab-balladákban Gilbert egyedi stílust alakított ki, ahol a vígjáték egy nevetséges előfeltételezésből és a logikus konzekvenciák kidolgozásából jött létre, bármilyen abszurd is. Gilbert hetvenöt művének körülbelül felét 1871-től írta. Tom Robertson reformjait követően a rendezés művészetének megújítója is volt.
Amikor Gilbert írni kezdett, a színházak nagymértékben hanyatlóban voltak.[13] Ő segített megreformálni és növelni a színház tekintélyét, kezdve a German Reed Entertainments című művével.[14] A Frederic Clay által komponált Ages Ago 1869-es próbáján maga Clay mutatta be Gilbertet Arthur Sullivannek.[15] Két évvel később elkészítették első közös munkájukat.
A szabadkőművességben tagja volt az aberdeeni St Machar 54. számú páholynak.[16]
Művei (librettók)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ages Ago (Fred Clay-jel, 1869)
- Our Island Home (Thomas German Reeddel, 1870)
- Thespis (1871)
- Pygmalion and Galatea (1871)
- Trial by Jury (1875)
- The Sorcerer (1877)
- H.M.S. Pinafore (1878)
- The Pirates of Penzance (1879)
- Patience or Bunthorne’s Bride (1881)
- Iolanthe (1882)
- Princess Ida (1884)
- The Mikado (1885)
- Ruddigore (1887)
- The Yeomen of the Guard (1888)
- The Gondoliers (1889)
- Haste to the Wedding (Grossmith-szel, 1892)
- The Mountebanks (Alfred Cellierrel, 1892)
- Utopia Limited (1893)
- The Grand Duke (1896)
Mozi
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gilbert műveiből számos filmadaptáció született, amelyek nem csak operettjei képernyőváltozatai voltak. 1906-tól forgatókönyveivel közreműködött a Gaumont néhány kísérleti filmjében, amelyek a Chronophone-t hangrendszerként használták.
Filmográfia (részleges)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A mikádó kiemelt részei, rendező: Arthur Gilbert (1906)
- Here's a How-D'Ye-Do, rendező: Arthur Gilbert (1906)
- The Yeomen of the Guard kiemelt részei, rendező: John Morland (1907)
- Hope, rendezte: Rex Wilson (1919)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Internet Broadway Database". Internet Broadway Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Internet Broadway Database". Internet Broadway Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Archivio Storico Ricordi". Hozzáférés: 2020. december 3.
- ↑ "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 18.
- ↑ p41676.htm#i416758, 2020. augusztus 7.
- ↑ az események időrendjéből következtetve, befejezés legkésőbbi ideje
- ↑ Crowther, Andrew, La vita di W. S. Gilbert Archiválva 2008. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ name=CrowtherLife
- ↑ Stedman (1996), pp. 26-29, 123-4, és a Foggerty's Fairy and Other Tales részletei
- ↑ Bond, Jessie, Introduzione. Archiválva 2006. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Bond alakította a mezzoszopránt Gilbert és Sullivan legtöbb darabjában, és leírja, hogyan reformálta Gilbert a régi, viktoriánus színházat.
- ↑ Stedman (1996) pp 62-68; Bond, Jessie, Introduzione. Archiválva 2006. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben., etc.
- ↑ Crowther, Andrew, Analisi di Ages Ago Archiválva 2006. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ "J.S.Donaldson Famous Scottish Freemasons". 2020. augusztus 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. december 26.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a William Schwenck Gilbert című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Bibliográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gilbert and Sullivan – A Dual Biography (angol nyelven). Oxford: Oxford University Press
- Contradiction Contradicted – The Plays of W. S. Gilbert (angol nyelven). Associated University Presses. ISBN 0-8386-3839-2
- The Lost Stories of W.S. Gilbert (angol nyelven). London(?): Robson Books. ISBN 0-88186-735-X (USA) / (Britain) 0-86051-337-8
(Sok történetet tartalmaz Foggerty tündéréből és más mesékből)
- (angolul)Gilbert, W. S., The Realm of Joy, ed. Terence Rees, 1969, self-published, Nightingale Square, London. ISBN 0-9500108-1-2
- Arthur Sullivan – A Victorian Musican, Second Edition (angol nyelven), Portland, OR: Amadeus Press
- W. S. Gilbert, A Classic Victorian & His Theatre (angol nyelven). Oxford University Press. ISBN 0-19-816174-3
