1-Hexakozanol
Megjelenés
Ellenőrzött
| 1-Hexakozanol | |||
| IUPAC-név | Hexakozán-1-ol | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 506-52-5 | ||
| PubChem | 68171 | ||
| ChemSpider | 61478 | ||
| EINECS-szám | 208-044-4 | ||
| KEGG | C08381 | ||
| MeSH | 1-hexacosanol | ||
| ChEBI | 28415 | ||
| SMILES | OCCCCCCCCCCCCCCCCCCCCCCCCCC | ||
| InChI | 1/C26H54O/c1-2-3-4-5-6-7-8-9-10-11-12-13-14- 15-16-17-18-19-20-21-22-23-24-25-26-27/h27H,2-26H2,1H3 | ||
| InChIKey | IRHTZOCLLONTOC-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 1783162 | ||
| UNII | M7SD300NNB | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C26H54O | ||
| Moláris tömeg | 382,71 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér, viaszos | ||
| Olvadáspont | 79-81 °C | ||
| Forráspont | 240 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az 1-hexakozanol egy telített, 26 szénatomos, primer zsíralkohol. Szobahőmérsékleten fehér viaszos anyag. Oldódik kloroformban, de vízben oldhatatlan. Előfordul a természetben az epikutikuláris viaszban számos növényfajnál.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Baker, EA (1982) Chemistry and morphology of plant epicuticular waxes. In: The Plant Cuticle(eds DJ Cutler, KL Alvin, and CE Price), Academic Press, London, pp. 139-165
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1-Hexacosanol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.