Acidalia Planitia
| Acidalia Planitia | |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Acidalia Planitia témájú médiaállományokat. | |

Az Acidalia Planitia egy síkság a Mars bolygón. A vulkanikus Tharsis-régió és az Arabia Terra között fekszik, a hatalmas Valles Marineris ároktól északkeletre. Középpontjának koordinátái é. sz. 49,8°, k. h. 339,3°49.800000°N 339.300000°E.[1] A régió nagy része a Mare Acidalium négyszögben helyezkedik el, kisebb része az Ismenius Lacus négyszögben. Az Acidalia Planitia tartalmazza a híres Cydonia régiót, ami az erősen kráterezett felföldhöz kapcsolódik.
A síkság a nevét Giovanni Schiaparelli csillagásztól kapta. Az Acidalia Planitia korábbi, ma már nem használt neve: Mare Acidalium. Ezt a nevet most a Mare Acidalium négyszög viseli. Az Acidalia Planitia egyes helyein kúpszerű képződmények találhatók.
Vízmosások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A marsi vízmosások szűk, kacskaringós csatornák, főleg kráterek meredek oldalán találhatók. Első ízben a Mars Global Surveyor képein fedezték fel őket.[2] Geológia értelemben fiatal képződmények, mivel kevés becsapódási kráter található bennük.
- Bamberg-kráter. CTX kép a Mars Reconnaissance Orbiter felvételeiből
- Vízmosás és anyagelmozdulás a HiRISE felvételén (HiWish program). A vízmosások nagyítva vannak a következő két felvételen. Helyszín: Bamberg-kráter
- Egy vízmosás közelképe a HiRISE felvételén
- Egy vízmosás közelképe a HiRISE felvételén
- Egy vízmosás közelképe a HiRISE felvételén
- Vízmosás egy kráternél a HiRISE felvételén
A kultúrában
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A marsi című regényben (írója: Andy Weir), és a belőle készült Mentőexpedíció c. filmben ezen a területen száll le az Ares 3 űrhajó, és egy hatalmas homokviharban bekövetkezett baleset következtében a főhősnek a túlélésért kell küzdenie.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Acidalia Planitia". Gazetteer of Planetary Nomenclature. USGS Astrogeology Science Center. Hozzáférés: 2015. március 10.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ Malin, M., Edgett, K. 2000.
- ↑ Weir, Andy. A marsi. New York: Crown Publishers (2014). ISBN 978-0-8041-3902-1
