Alsólegénd
| Alsólegénd (Dolné Mladonice) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Korponai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Adam Alakša | ||
| Irányítószám | 962 41 (pošta Bzovík) | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | KA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 126 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 400 m | ||
| Terület | 6,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 20′ 17″, k. h. 19° 07′ 40″48.338056°N 19.127778°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 17″, k. h. 19° 07′ 40″48.338056°N 19.127778°E | |||
| Alsólegénd weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólegénd témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsólegénd (1891-ig Alsó-Mladonya, szlovákul: Dolné Mladonice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Korponától 8 km-re, délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1391-ben "Legyend" alakban említik először. A falut a Hontpázmány nemzetségből származó Lampert comes telepítette szász telepesekkel, később a bozóki premontrei apátság birtoka lett. Ezután a Balassa és a Fáncsy családoké. 1439-ben Mladonya néven említik. Neve a szlovák mlad (= legény) főnévből származik. 1715-ben 15 háztartása volt. 1828-ban 34 házában 203 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Mladonya. Két tót falu Hont Várm. földes Urok a’ Tudományi Kintstár, a Bozóki Uradalomban, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik az Alsó, Bozókhoz közel, a’ Felső pedig Szenográdnak szomszédságában, és annak filiája, födgyeik közép termékenységűek, legelőjök elég, fájok van mind a’ két féle."[2]
Fényes Elek szerint "Mladonya (Alsó- és Felső-), 2 egymásmellett levő tót falu, Hont vmegyében, a bozóki uradalomban. Az első: 215; a második 304 kath., és 5 evang. lak. Ut. p. Selmecz."[3]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott. A második világháború idején lakói közül többen részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 159 | 139 | 130 | 126 |
| Különbség | -12,57 % | -6,47 % | -3,07 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 127 | 126 |
| Eltérés | -0,78 % |
1910-ben 217, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 152 szlovák lakosa volt.
2011-ben 119 szlovák lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A faluban számos 19. századi, jellegzetes népi építésű lakóház található.
- Egykor híres volt csipkeverőiről is.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
A Korponai járás települései | ||
|---|---|---|
Korpona (Krupina) | ||
|  | |
 |
Ez a szlovákiai Besztercebányai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
