Ugrás a tartalomhoz

Bodrogolaszi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Bodrogolaszi
Árpád-kori templom
Árpád-kori templom
Bodrogolaszi címere
Bodrogolaszi címere		 Bodrogolaszi zászlaja
Bodrogolaszi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállásközség
PolgármesterTölgyesi István (független)[1]
Irányítószám3943
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség824 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 08″, k. h. 21° 30′ 55″48.285461°N 21.515281°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 08″, k. h. 21° 30′ 55″48.285461°N 21.515281°E
Bodrogolaszi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bodrogolaszi
Bodrogolaszi
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Bodrogolaszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrogolaszi témájú médiaállományokat.

Bodrogolaszi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bodrog partján, Sárospatak délnyugati szomszédságában fekszik, a vármegyeszékhely Miskolctól mintegy 75 kilométerre keletre. Sárospatakon kívül három települési szomszédja van: délnyugat felől Sárazsadány, északnyugat felől pedig Tolcsva és Komlóska.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az ország távolabbi részei felől a 37-es főút, mely lakott területeitől pár száz méterre északra halad; a falu központja a 3801-es úton érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek itt egy megállási pontja van, Bodrogolaszi megállóhely, a 3801-es út vasúti keresztezése mellett.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést legrégebben említő írás 1244-ből maradt fenn, amikor IV. Béla olasz vincelléreket telepített a faluba, de temploma már egy 1201-ből fennmaradt írásban is szerepelt.

1404-ben a Perényi család birtokai közé tartozott, de 1444-ben rajtuk kívül a Pálócziaknak is volt itt birtokuk. 1504-ben Perényi Imre a maga birtokrészét a terebesi pálosoknak adományozta.

A középkorban különféle szabadalmakkal és vásártartási engedéllyel felruházott mezőváros volt.

A török hódoltság idején elpusztult, 1567-ben a törökök által elpusztított helységként vették adólajstromba. Később, de még a 16. században újra felépült. Előbb Nagy Balázst, majd 1581-ben Bárczy Pált, 1592-ben pedig Feőldy Pált iktatták be egyes részeibe. 1598-ban ismét a terebesi pálosok szerepeltek birtokosaiként.

1606-ban Bocskai István elfoglalta, de 1610-ben visszakapták a pálosok. 1651-ben a terebesi pálosok birtokait, köztük Olaszit is az újhelyi pálosok vették át.

Az 1739-es pestisjárványban a község 201 lakos meghalt.

1786 után a vallásalapé lett.

A 19. században a Lónyay család birtoka lett. 1808-ban Lónyay Gábor, az 1900-as évek elején pedig gróf Lónyay Elemér és neje Stefánia főhercegnő volt a birtokosa, akiknek itt szép kastélyuk volt, melyet Lónyai Elemér apja, Lónyay Ödön, az 1860-as években építtetett. A kastélyt díszes park vette körül. Miután a család kihalt, a Pannonhalmi apátság örökölte a kastélyt, és az azt övező területet. A 80-as években kollégium működött az épületben.

2007-ben a Pannonhalmi Főapátság hitéleti és lelkipásztori célokra a Magyar Katolikus Egyház belső jogi személyeként működő Chemin Neuf Közösségre bízta a területet.

A település határában lévő Csókfölde nevű dűlőhöz fűződő monda szerint a területet Báthory Zsófia, a pataki nagyasszony, egy csókért adományozta az újhelyi pálos atyáknak.

Egy Szarkakút nevű gyógyvizű forrás is volt a környéken, melynek vizét köszvény ellen használták.

A 20. század elején Zemplén vármegye Tokaji járásához tartozott a község. 1910-ben 1175 lakosából 1166 magyar volt, közülük 423 római katolikus, 273 görögkatolikus, 437 pedig református vallású.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Durbák József (független)[3]
  • 1994–1998: Durbák József (független)[4]
  • 1998–2002: Durbák József (független)[5]
  • 2002–2006: Tölgyesi István (független)[6]
  • 2006–2010: Kovács József (független)[7]
  • 2010–2014: Kovács József (független)[8]
  • 2014–2019: Kovács József (független)[9]
  • 2019–2024: Kovács József (független)[10]
  • 2024– : Tölgyesi István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
928
934
917
845
810
815
807
802
824
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,8%, református 21,2%, görögkatolikus 14,8%, felekezeten kívüli 3,1% (24,2% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és szlováknak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt római katolikus, 16,9% református, 16% görögkatolikus, 3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 4,6% felekezeten kívüli (34,7% nem válaszolt).[13]

Látnivalók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Bodrogolaszi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Bodrogolaszi települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Bodrogolaszi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
  5. ↑ "Bodrogolaszi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 3.
  6. ↑ "Bodrogolaszi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 3.
  7. ↑ "Bodrogolaszi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 3.
  8. ↑ "Bodrogolaszi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 6.
  9. ↑ "Bodrogolaszi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 3.
  10. ↑ "Bodrogolaszi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 14. Hozzáférés: 2024. július 25.
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  12. ↑ Bodrogolaszi Helységnévtár
  13. ↑ Bodrogolaszi Helységnévtár

Képek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bodrogolaszi&oldid=29411005”