Béreg
| Béreg (Бачки Брег / Bački Breg) | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Nyugat-bácskai |
| Község | Zombor |
| Rang | falu |
| Polgármester | Zvonko Benić |
| Irányítószám | 25275 |
| Körzethívószám | +381 25 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1140 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 92 m |
| Terület | 31,8 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 55′, k. h. 18° 56′45.916667°N 18.933333°EKoordináták: é. sz. 45° 55′, k. h. 18° 56′45.916667°N 18.933333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Béreg témájú médiaállományokat. | |
Béreg (szerbül Бачки Брег / Bački Breg, horvátul Bereg) falu Szerbiában, a Vajdaság Nyugat-bácskai körzetében, Zombor községben, közel a magyar és a horvát határhoz. Magyarország felé határátkelővel rendelkezik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu Vajdaság északnyugati csücskében fekszik. Nyugatról a Dunához kapcsolódó mesterséges csatornarendszer, keletről pedig a Kígyós-ér határolja. Ez utóbbi környékén a faluhoz kiterjedt mocsárvidékek tartoznak.
A falu északi részén található a magyarországi Hercegszántóra vezető határátkelőhely, ami miatt a településnek erős átmenő forgalma van.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település neve az ószláv bereg ('part') szóból származik. Első említése 1319-ből való. Ekkor Becsei Imre birtoka volt. A török hódítás után elnéptelenedett falut 1620-ban a horvátországi Klissza vidékéről származó katolikusokkal telepítették be. Az ő utódaik sokácoknak hívják magukat.
1708-ban és 1737-ben kolera- illetve pestisjárvány támadta meg a falut.
A 18. században érkező magyar és német telepesek beköltözésével megkezdődött a mocsarak nagy részének lecsapolása, amivel a település mezőgazdasága fordulópontot vett.
Jelentős szerepet játszik a falu életében az 1967 -ben megnyílt határátkelő Magyarország felé
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Demográfiai változások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2244 | 2218 | 2045 | 2006 | 1770 | 1585 | 1388[2] | 1140[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiség | Szám | % |
| Horvátok | 738 | 53,17 |
| Szerbek | 344 | 24,78 |
| Jugoszlávok | 67 | 4,82 |
| Magyarok | 34 | 2,44 |
| Németek | 8 | 0,57 |
| Bunyevácok | 4 | 0,28 |
| Montenegróiak | 3 | 0,21 |
| Szlovének | 1 | 0,07 |
| Szlovákok | 1 | 0,07 |
| Oroszok | 1 | 0,07 |
| Macedónok | 1 | 0,07 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Gazdasága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu összterülete 3290 ha, amelynek 85%-a megművelt terület. A település alaprajza megközelítőleg egyenlő szárú háromszög. A régebbi házak többsége tipikusan a sokácokra jellemző építési módot követi.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu labdarúgócsapata a Dinamo ,1923 -ban alakult.
A helyi sakkcsapat 1990 - ben alakult. Jelenleg 34 tagja van, Josip Dekić FIDE-mester vezetésével.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- SOinfo.org (szerbül)
