Ugrás a tartalomhoz

ChatGPT és Wikipédia

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ChatGPT

A ChatGPT és a Wikipédia két hatalmas, egyetemes, egymástól nem független tudásforrás. Egymásrautaltságukból adódó együttműködésük a ChatGPT megjelenését követően rövid időn belül, több területen is kialakult.[1]

Wikipédia

A ChatGPT betanításához létfontosságú, működéséhez, fejlesztéséhez elengedhetetlen volt és maradt a Wikipédia,[1] kifejlődött partnerségük, egyre szorosabbá és interaktívabbá vált kapcsolatuk.[2] Ugyanakkor a ChatGPT használatának lehetőségeit és korlátait a Wikipédia bővítésére, és a cikkek szerkesztésére nemzetközi szinten eddig nem határozták meg, még mindig vita tárgyát képezik a Wikipédia közösségében.[3]

A Wikipédia mint primer tréningforrás a generatív nyelvi modellekben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ChatGPT (Generative Pre-trained Transformer)[4] mesterséges intelligenciamodellként az emberéhez hasonló szöveget generál. A Harvard Business Review a ChatGPT színrelépését a mesterséges intelligencia (MI) új korszaka nyitányaként éltette.[5] Amikor a felhasználó beír egy kérdést, parancsot vagy megjegyzést a ChatGPT motorjának párbeszédpanelébe, a rendszer szinte azonnal szöveges választ ad ugyanazon a nyelven.[6][7]

Ennek titka az, hogy a ChatGPT egy olyan mesterséges intelligenciával működő chatbot, amely a fejlett természetes nyelvi feldolgozást (natural language processing, NLP) használja motorjaként, hogy valósághű beszélgetéseket folytasson az emberekkel.[8] Bevezetésekor az különböztette meg a többi chatbottól, hogy ultrarealisztikus társalgási készségekkel rendelkezett, beleértve a nyomon követő kérdések feltevésének, a hibák beismerésének és a témákkal kapcsolatos árnyalatok kiemelésének képességét. A nyelvtani és szintaktikai hibák ritkák voltak, az írásbeli szerkezetek pedig logikusak és érthetőek.[5]

A chatbotot kétféle, úgynevezett megerősítő tanulási módszerrel tanították be, az RLHF-fel (Reinforcement Learning from Human Feedback)[9][10] és a PPO-val (Proximal Policy Optimisation).[11][12] A szöveg beviteléhez (input) és kimenetéhez (output) a GPT-3.5 AI algoritmust használták (a GPT a Generative Pre-trained Transformer rövidítése, ez szerepel a chatbot nevében).[13] A GPT-3.5 a GPT-3 továbbfejlesztett változata volt, az OpenAI fejlesztése, mely a megerősítő tanulás mellett a felügyelt tanulás módszerét is alkalmazta.[5]

A modell betanításának alapját nagy mennyiségű, emberek által létrehozott szöveg képezte, többnyire internetes szövegtartalmak, melyek széles skáláját használták fel a betanításhoz.[14] Az NLP nem tud konkrétumokat arról, hogy mely dokumentumok, milyen súllyal szerepeltek a képzésében és nem ismeri az egyes adatforrások sajátosságait sem.[15]

A tréningek során a chatbotbetanítási fázisban vált egyértelművé a Wikipédia kitüntetett szerepe,[16] ugyanis a Wikipédia nyílt forráskódú online enciklopédiaként az emberi tudás különböző területeinek olyan átfogó gyűjteménye, mely majd minden nyelven, bárki számára szabadon hozzáférhető.[17] A tudását egyre gyarapító ChatGPT számára is. A Wikipédia által kínált tartalom mind mennyiségében, mind minőségében kulcsfontosságú szerepet játszott a mesterséges intelligenciamodell „intelligenciájának" megteremtésében.[18] A ChatGPT képzési és tanulási folyamata tehát nem fejeződött be a 2022 novemberi debütáláskor, azóta is folyamatos, s ez természetes, hisz például premierjekor a 2021-et követő eseményekről még csak elvétve tudott, tudhatott.[19]

Ahogy az adat (data) egyre inkább meghatározó hatalmi tényezővé (dataizmus, Big data) vált,[20][21] a Wikipédia egyre inkább a nagy platformok által prioritásként kezelt adattá alakított tények rangos forrásává lett. Az Apple Siri, a Microsoft Bing, a Google Search és Home, valamint az Amazon Alexa egyaránt így tekintettek rá. A Google 2012-ben olyan újítással jelentkezett, amely még inkább felértékelte a Wikipédiát, annak információit és rendezett adathalmazát.[22] A Knowledge graph, a Google agyközpontja, mely egy hatalmas, több milliárd adatot tartalmazó, főként a Wikipédiából kinyert adatbázist rejtett magába.[23]

A Wikipédia legfontosabb alapvetései egyike, hogy nem az első közlés helye, szócikkei csak másodlagos forrásokon alapulhatnak. Mivel nem tartja magát akadémikus forrásnak, a saját szócikkei készítéséhez sem fogadja el a Wikipédia-forrásokat forrásként szerkesztőitől.[24] Ezzel együtt a ChatGPT betanítása során a Wikipédia kiemelt, megkülönböztetett szerepét az indokolta, hogy összehasonlítva az egyéb, képzéséhez használt nyers szövegforrásokkal, azoknál tudományos szempontból meghatározóan strukturáltabb, ellenőrzöttebb, pontosabb és komplexebb információkat nyújtott, magasabb minőséget hordozott.[1] Ez magától értetődő, mert a Wikipédia szócikkei folyamatos és többszintű belső ellenőrzésen esnek át. Háromszázat meghaladó számú nyelven lehet hozzájuk férni;[25] tartalma sokszínű és egyedülállóan kiterjedt. Később is, mind a mai napig, a ChatGPT „naprakészsége" szempontjából stratégiai szerepet játszik, hogy Wikipédia-forrása időben folyamatosan, dinamikusan frissül; ideális platformot biztosít ahhoz, hogy nagy mennyiségű és sokrétű adatból képezze tovább magát.[26] A Wikipédia infoboxaiban megadott információknak kiemelt, meghatározó jelentősége van, ezeket input prioritásként kezeli a ChatGPT csakúgy, mint a Google, a Bing vagy a Yahoo a személyekről, cégekről, helyekről, eseményekről a tudástáblájában, vagy ténydobozában.[27][28]

A ChatGPT egyik legfontosabb erőforrásaként használja a Wikipédiát, vannak azonban korlátok, melyeket figyelembe kell vennie. A Wikipedia tényszerűsége magas szintet képvisel, de nem tökéletes.[29] A ChatGPT-nek ezért meg kell tanulnia kezelni a következetlenségeket, félinformációkat és elfogultságokat.[29] Mindazonáltal Wikipédiából „csak egy van”, ezért minden mesterséges intelligencia-eszköz megkerülhetetlenül csak a Wikipédiát prioritásként kezelő betanítási elvek mentén képezheti ki „magát", majd működhet.[30] Ez a tény idővel egyre továbberősíti és felértékeli a Wikipédia nyílt forráskódú, közösségvezérelt modelljének fontosságát és jelentőségét a ChatGPT-n túl a teljes MI univerzumban.[31]

A Wikipédia operatív integrációja a ChatGPT ismeretfrissítési rendszerébe

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Wikipedia ChatGPT plugin a Wikipédiát adja meg a ChatGPT által generált válaszok forrásaként

Az OpenAI a ChatGPT funkcionális továbbfejlesztését bővítmények, pluginok beiktatása segítségével oldja meg. A felhasználók számára ez a plugin-rendszer teszi lehetővé a mesterséges intelligencia személyre szabott funkcionális bővítését.[32]

Azon túl, hogy a ChatGPT kifejlesztésében a Wikipédiának a fentiek szerint stratégiai jelentősége volt , az OpenAI által létrehozott Wikipedia ChatGPT Plugin egy olyan bővítmény, amely operatív szinten teszi lehetővé a ChatGPT számára, hogy általános ismeretekre vonatkozó kérdésekre válaszolva, azok alapjaként keresse meg és foglalja össze a legfrissebb információkat a Wikipédiából.[33]

A Wikipedia ChatGPT Plugin a Wikipédiából származó naprakész információkkal bővíti a ChatGPT-vel való interakciókat, az információk gyors és hatékony elérésének eszközeként funkcionál, mintegy mini enciklopédiaként működve. A bővítmény a széles körű ChatGPT ökoszisztéma része, amely magában foglalja a fő ChatGPT szolgáltatást és annak prémium változatát, a ChatGPT Plus-t is. A bővítmény kiegészíti a ChatGPT tudásszolgáltatását, lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy közvetlenül a mesterséges intelligenciával rendelkező chatbottal folytatott beszélgetéseik során férjenek hozzá a Wikipédia tartalmakhoz.[34]

A Wikipedia ChatGPT Plugin a meglévő kereső API-t használja az információhoz kulcsfontosságú Wikipédia-cikkek megtalálásához. Ezt követően a 4 legfontosabb releváns cikkből idézi a 12 legfontosabb szövegrészletet. A plugin megadja a cikkekre mutató forráslinkeket és igazolja az információk felhasználásának jogtisztaságát is.[35]

ChatGPT okozta infrastruktúratúlterhelés a Wikipédián

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédiának 2025 elejére komoly technikai kihívásokkal kellett szembenéznie a ChatGPT és a többi MI által vezérelt chatbot megnövekedett forgalma miatt. Ezek a botok automatizált módon gyűjtötték be a nyíltan elérhető tartalmakat, hogy azokat MI-modellek, például nagy nyelvi modellek (LLM-ek) továbbtanítására használják fel. 2024 januárja óta, alig több mint egy év alatt a multimédiás tartalmak letöltéséhez szükséges sávszélesség 50 százalékkal nőtt, meghatározóan a ChatGPT tevékenysége miatt.[36] Bár ezekhez a bottevékenységekhez csupán az összes oldalmegtekintés 35 százaléka társult, mégis a legnagyobb erőforrás-igényű forgalom 65 százalékáért is ők feleltek. Ez a diszproporció abból adódott, hogy míg az emberi felhasználók gyakran a népszerűbb oldalakat látogatják,[37] amelyek gyorsítótárból (cache) kiszolgálhatóak, addig a ChatGPT és bottársai ritkábban látogatott oldalakat is lekérnek, amelyek kiszolgálása közvetlenül a központi adatközpontból történik, így nagyobb erőforrás-terhelést okoznak.[38]

A Wikipédia mederben akarta tartani a ChatGPT megjelenésével felgyorsult folyamatokat és mindent megtett a fenntartható fejlődés rövidtávú megteremtésért. Ezért 2025 elején egyrészt technikai lépéseket tett, ezekkel korlátozta a túlzott mennyiségű adatlekéréseket végző botokat, a legagresszívebb chatbotok forgalmát pedig blokkolta.[39] Az volt a céljuk ezekkel a lépésekkel, hogy megelőzzék a szolgáltatások lelassulását vagy elérhetetlenné válását az emberi felhasználók számára. Másrészt a fenntartható infrastruktúrahasználat mielőbbi kialakítását tűzték ki célul maguk elé célul. 2026-ra 20 százalékkal csökkentett chatbotok által generált lekérést és 30 százalékkal csökkentett botsávszélesség-felhasználást kívántak elérni.[40] Ennek érdekében ösztönözni kívánták a fejlesztőket és újrahasznosítókat, hogy a hivatalos, támogatott hozzáférési csatornákat használják, és felelősségteljesen használják fel az infrastruktúrát.[41]

A Wikipédia hangsúlyozta, hogy bár a tartalmaik szabadon hozzáférhetők, az infrastruktúra fenntartása jelentős költségekkel jár. Ezért elvárják, hogy a ChatGPT és a többi MI-fejlesztő felelősségteljesen használja a Wikipédia erőforrásait, és adott esetben járuljon hozzá azok fenntartásához. Ellenkező esetben korlátozásokat kell bevezetnie, amelyek csökkenthetik a nyílt hozzáférésű tudás elérhetőségét.[42]

A ChatGPT tartalmi hozzájárulása a Wikipédia fejlesztéséhez

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egymásrautaltság idővel egyre erősebbé válik,[21] a ChatGPT is hatalmas lehetőségeket kínál a Wikipédia fejlesztésére.[43] A mesterséges intelligencia olyan feladatokban segíthet, mint a vandalizmus felderítése, szerkesztési javaslatok, vagy akár a csonkcikkek kiegészítése. Ezek a példák is igazolják, hogy a kapcsolat idővel valóban egyre inkább szimbiózissá alakulhat.[27]

A ChatGPT a meglévő Wikipédia szócikkek alapján új tartalmak létrehozásában is segíthet, képes lehet összetett szócikkek egyszerűsített változatát létrehozni, hatékonyan növelve az információk hozzáférhetőségét és elérhetőségét.[44] Javíthatja a Wikipédia megbízhatóságát és pontosságát, használható az információk tényszerűségének ellenőrzésére, az elfogultságok azonosítására és korrigálására, valamint elősegítheti a szócikkek semleges nézőpontjának (NPOV) magvalósulását.[45] A tartalom minőségének javításával a ChatGPT hozzájárulhat a Wikipédia hitelességének és ezáltal jelentőségének növeléséhez.[30]

A ChatGPT növelheti a Wikipédia hozzáférhetőségét azáltal, hogy fordításokat kínál, összefoglalókat készít a gyors megértés érdekében, vagy hangos változatot kínál a szócikkekből.[46] Minél könnyebb a felhasználók számára a Wikipédia tartalmának elérése és megértése, annál fontosabbá és népszerűbbé válik általánosan a Wikipédia mint tudásforrás. A fentiek hozzájárulnak a Wikipédia népszerűsítéséhez.[47]

A Wikipédia szerkesztői közösségének vitái a ChatGPT alkalmazásáról

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ChatGPT megjelenése óta heves vita folyik a Wikipédia-közösségen belül arról, hogy a konkrét Wikipédia szerkesztés során lehessen-e, s ha igen, akkor miként lehessen használni a mesterséges intelligenciát.[48] Még nem dolgoztak ki olyan ajánlásokat, amelyek kifejezetten a ChatGPT-vel való szerkesztésre vonatkoznának, bár a plágiumot tiltó és ellenőrzést előíró belső irányelvek értelemszerűen tiltják az MI által generált információk és szövegek forráskritika nélküli szócikkbeillesztését.[49] Egyes wikipédisták szerint a ChatGPT használatát teljesen be kellene tiltani, még akkor is, ha az így szerkesztett cikkeket később hús-vér szerkesztők ellenőrzik.[50] Szerintük a mesterséges intelligencia túlságosan is képes hihető valótlanságokat állítani.[51] Az a veszély is fennáll, hogy a Wikipédia szerkesztői nehezebben tudják ellenőrizni a közzétett tartalmakat.[52]

Ugyanakkor már jóval korábban, 2002-ben egy Ram-Man néven szerkesztő wikipédista rambot névre keresztelt önműködő eszközével elkezdte automatikusan generálni az amerikai városok Wikipédia-szócikkeit az amerikai népszámlálási adatokra támaszkodva . Ezzel egy korábban teljesen szokatlan, új szerkesztési gyakorlatot honosított meg.[3] Az újítás praktikus előnyeit felismerve a Wikipédia-közösség még ugyanabban az évben elfogadta, hogy bizonyos esetekben lehessen használni chatbotokat szerkesztésre.[53] Így széles körben elfogadottá, és több mint két évtizede világszerte használttá váltak azok a botok, amelyek automatikusan felismerik a vandalizmust és kiszűrik a vulgáris szövegeket éppúgy, mint a káromkodásokat.[53]

Andrew Lih, a washingtoni Smithsonian Institution wikimédiás munkatársa, aki 2003 óta önkéntes Wikipédia-szerkesztő, azt állítja, hogy a ChatGPT-ben rejlő lehetőség egy wikipédista számára a kezdeti tehetetlenség leküzdésében és az „aktivációs energia" megtalálásában segíthet.[3] Úgy tekint a ChatGPT-re, mint a wiki szoftver készítőjéről és fejlesztőjéről, Ward Cunninghamről elnevezett Cunningham-törvény megvalósíthatóságának újszerű lehetőségére.[54] Cunningham törvénye szerint a legjobb módja annak, hogy helyes válaszhoz jussunk az interneten nem az, hogy felteszünk egy kérdést, hanem az, hogyha közzéteszünk egy rossz választ. Az analógia szerint mostantól a legegyszerűbb módja annak, hogy egy jó szócikk készüljön az, ha egy meglehetősen rossz, de nem teljesen rossz, ChatGPT által generált változatot tesznek közzé továbbszerkesztésre.[54]

A ChatGPT által generált első Wikipédia-szócikk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első ChatGPT közreműködésével készült Wikipédia szócikket 2022. december 6-án tette közzé az angol nyelvű Wikipédiában –máig megtekinthetően – Richard Knipel, egy régóta Pharos néven szerkesztő wikipédiás 'Artwork title' („A mű címe") címmel.[55] Szerkesztői összefoglalójában azt írta, hogy ez csak egy ChatGPT-vel készített vázlat, amelyet később módosít.[56] A ChatGPT egy átlagos, nyelvtanilag hibátlan verziót készített a tárgyban. A Knipelhez hasonló wikipédisták úgy vélik, hogy a ChatGPT-t eszközként lehet használni a Wikipédián belül anélkül, hogy az emberi szerep leértékelődne.[57] A chatbot által generált nyers szöveg hasznos kiindulópontként vagy vázlatként szolgálhat, amelyet aztán a szerkesztő ellenőrizhet és kidolgozhat.[54] Knipel kijelentette: „Mindig tökéletlen információkkal rendelkezünk, és aztán kijavítjuk őket. Ha azt mondják, hogy a ChatGPT használata eredendő bűn, nos akkor erre azt válaszolom, hogy én nem hiszek az eredendő bűnben".[3]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 Dwivedi, Yogesh K. (2023. augusztus 1.). "Opinion Paper: "So what if ChatGPT wrote it?" Multidisciplinary perspectives on opportunities, challenges and implications of generative conversational AI for research, practice and policy". International Journal of Information Management (angol nyelven). 71: 102642. doi:10.1016/j.ijinfomgt.2023.102642. ISSN 0268-4012. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  2. ↑ Naughton, John (2014. augusztus 10.). "Wikipedia isn't perfect, but as a model it's as good as it gets". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 30.
  3. 1 2 3 4 Harrison, Stephen (2023. január 12.). "Should ChatGPT Be Used to Write Wikipedia Articles?". Slate (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 24.
  4. ↑ Roose, Kevin (2022. december 5.). "The Brilliance and Weirdness of ChatGPT". The New York Times (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 24.
  5. 1 2 3 Greengard, Samuel (2022. december 29.). "ChatGPT: Understanding the ChatGPT AI Chatbot". eWEEK (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 24.
  6. ↑ Lock, Samantha (2022. december 5.). "What is AI chatbot phenomenon ChatGPT and could it replace humans?". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 27.
  7. ↑ News, A. B. C. "What is ChatGPT, the artificial intelligence text bot that went viral?". ABC News (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 27. {{cite web}}: |last= has generic name (súgó)
  8. ↑ McFadden, Christopher (2023. február 1.). "ChatGPT: 30 incredible ways to use the AI-powered chatbot". interestingengineering.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 27.
  9. ↑ "Learning from human preferences". openai.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 24.
  10. ↑ Christiano, Paul (2017. június 12.). "Deep reinforcement learning from human preferences". arXiv.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 24. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  11. ↑ "Proximal Policy Optimization". openai.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 24.
  12. ↑ Schulman, John (2017. július 20.). "Proximal Policy Optimization Algorithms". arXiv.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 24. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  13. ↑ "What is ChatGPT, DALL-E, and generative AI? | McKinsey". www.mckinsey.com. 2023. április 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. június 27.
  14. ↑ "How ChatGPT and similar AI will disrupt education" (amerikai angol nyelven). 2023. április 12. Hozzáférés: 2023. június 27.
  15. ↑ "Machine learning, explained | MIT Sloan". mitsloan.mit.edu (angol nyelven). 2023. június 20. Hozzáférés: 2023. június 24.
  16. ↑ "The inside story of ChatGPT: How OpenAI founder Sam Altman built the world's hottest technology with billions from Microsoft". Fortune (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 27.
  17. ↑ "An AI Helped Write This Play. It May Contain Racism". Time (angol nyelven). 2021. augusztus 23. Hozzáférés: 2023. június 27.
  18. ↑ Montti, Roger (2022. december 12.). "ChatGPT For Content and SEO?". Search Engine Journal (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 24.
  19. ↑ "Could a chatbot answer Prime Minister's Questions?". BBC News (brit angol nyelven). 2022. december 27. Hozzáférés: 2023. június 24.
  20. ↑ Adams, Tim (2016. szeptember 11.). "Homo Deus: A Brief History of Tomorrow by Yuval Noah Harari review – chilling". The Observer (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 27.
  21. 1 2 Harari, Yuval Noah (2016. augusztus 26.). "Yuval Noah Harari on big data, Google and the end of free will". Financial Times. Hozzáférés: 2023. június 27.
  22. ↑ entercomgroup.hu. "Google Knowledge Graph, Google Tudásgráf | EnterCom". Google Knowledge Graph, Google Tudásgráf | EnterCom. Hozzáférés: 2023. június 24.
  23. ↑ MEGKAPJA A GOOGLE KÉPKERESŐ IS A TUDÁS GRÁFOT iPon - 2020.07.10. 9:44 https://ipon.hu/magazin/cikk/megkapja-a-google-kepkereso-is-a-tudas-grafot
  24. ↑ "Wikipédia szövegírás, SEO Wikipédia készítés és tanácsadás". Tartalomkeszites.hu. Hozzáférés: 2023. június 24.
  25. ↑ Babbel.com. "Language On Wikipedia: How The Website Deals With The World's Many Languages". Babbel Magazine (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 30. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  26. ↑ Perez, Sarah (2023. január 18.). "Wikipedia gets its first makeover in over a decade... and it's fairly subtle". TechCrunch (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 27.
  27. 1 2 Ford, Heather. "Writing the Revolution: Wikipedia and the Survival of Facts in the Digital Age". Next Big Idea Club (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 24.
  28. ↑ Daily, Investor's Business (2023. február 6.). "ChatGPT Is Just The 'Tip Of The Iceberg' In Content-Creating AI". Investor's Business Daily (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 24. {{cite web}}: |first= has generic name (súgó)
  29. 1 2 "Wikipedia's 20, but how credible is it? – DW – 01/14/2021". dw.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 27.
  30. 1 2 Saad, Nichole (2023. január 19.). "For educators, is ChatGPT the new Wikipedia?". Medium (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 24.
  31. ↑ Naughton, John (2014. augusztus 10.). "Wikipedia isn't perfect, but as a model it's as good as it gets". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 27.
  32. ↑ "ChatGPT Plugin - Wikipedia". GPTStore.AI (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. március 13.
  33. ↑ Editor (2023. május 20.). "A quick guide to accessing and integrating plugins seamlessly into ChatGPT". chatgptguide.ai (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. március 13. {{cite web}}: |last= has generic name (súgó)
  34. ↑ Wikipedia ChatGPT plugin experiment summary https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/34/Wikipedia_ChatGPT_plugin_experiment_summary.pdf
  35. ↑ "Wikipedia & ChatGPT plugins for Web Content Access Like Wikipedia". www.whatplugin.ai (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. március 13.
  36. ↑ Edwards, Benj (2025. április 2.). "AI bots strain Wikimedia as bandwidth surges 50%". Ars Technica (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 30.
  37. ↑ Eenbergen, Coen van (2025. április 7.). "Wikimedia is dealing with a 50 percent increase in bandwidth due to AI crawlers". Techzine Global (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 30.
  38. ↑ Zrt, HVG Kiadó (2025. április 2.). "Rászabadult a mesterséges intelligencia a Wikipédiára, a hatása már érezhető". hvg.hu. Hozzáférés: 2025. április 30.
  39. ↑ "Wikimedia Drowning in AI Bot Traffic as Crawlers Consume 65% of Resources - Slashdot". news.slashdot.org (angol nyelven). 2025. április 4. Hozzáférés: 2025. április 30.
  40. ↑ Mueller, Birgit (2025. április 1.). "How crawlers impact the operations of the Wikimedia projects". Diff (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 30. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  41. ↑ Weatherbed, Jess (2025. április 17.). "Wikipedia is giving AI developers its data to fend off bot scrapers". The Verge (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 30.
  42. ↑ "Wikipedia is struggling with voracious AI bot crawlers". Engadget (amerikai angol nyelven). 2025. április 2. Hozzáférés: 2025. április 30.
  43. ↑ Jones, Eric. "Council Post: The Strategic Opportunities Of Advanced AI: A Focus On ChatGPT". Forbes (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 27.
  44. ↑ "9 Ways That ChatGPT Can Help Content Creators". MUO (angol nyelven). 2023. június 20. Hozzáférés: 2023. június 27.
  45. ↑ "What is ChatGPT? Everything you need to know about chatbot from OpenAI". Washington Post (angol nyelven). 2022. december 6. Hozzáférés: 2023. június 27.
  46. ↑ Croft, Lauren (2023. február 7.). "ChatGPT is 'no different to Wikipedia', lawyers warned". www.lawyersweekly.com.au (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 24.
  47. ↑ "ChatGPT use cases: 12 examples to use AI effectively". Dexerto (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 24.
  48. ↑ Saad, Nichole (2023. január 19.). "For educators, is ChatGPT the new Wikipedia?". Medium (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 27.
  49. ↑ "Wikipedia Uses iThenticate to Ensure Content Quality". www.turnitin.com (amerikai angol nyelven). 2019. május 14. Hozzáférés: 2023. június 27.
  50. ↑ "Wikipedia Uses iThenticate to Ensure Content Quality". www.turnitin.com (amerikai angol nyelven). 2019. május 14. Hozzáférés: 2023. június 30.
  51. ↑ Ford, Heather. "Writing the Revolution: Wikipedia and the Survival of Facts in the Digital Age". Next Big Idea Club (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 30.
  52. ↑ Saad, Nichole (2023. január 19.). "For educators, is ChatGPT the new Wikipedia?". Medium (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 30.
  53. 1 2 Vandalism Detection in Wikipedia: a Bag-of-Words Classifier Approach --- Amit Belani --- ab422@cornell.edu November 11, 2009 https://arxiv.org/ftp/arxiv/papers/1001/1001.0700.pdf
  54. 1 2 3 "What 'Cunningham's Law' Really Tells Us About How We Interact Online". Lifehacker (angol nyelven). 2022. április 1. Hozzáférés: 2023. június 27.
  55. ↑ Harrison, Stephen (2023. január 12.). "Should ChatGPT Be Used to Write Wikipedia Articles?". Slate (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 30.
  56. ↑ "Artwork title: Revision history - Wikipedia". en.wikipedia.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 30.
  57. ↑ "Cunningham's Law – Brian.Carnell.Com". brian.carnell.com. Hozzáférés: 2023. június 30.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=ChatGPT_és_Wikipédia&oldid=29101714”