Csiglen

Csiglen (Ciglean)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Karika
Rang	falu
Községközpont	Karika
Irányítószám	457094
SIRUTA-kód	140725
Népesség
Népesség	158 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	311 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 13′ 24″, k. h. 23° 14′ 40″47.223241, 23.244555
Sablon Wikidata Segítség

Csiglen falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy vármegyében, Zsibótól délre fekvő település.

Története

Csiglen nevét az oklevelek 1545-ben említették először Cheglyen néven, 1559-ben Csiglen, 1564-ben Cieglen-néven fordult elő.

1545-ben Kusalyi Jakcs Mihály-t iktatták be Csiglen birtokába. A falu ekkor Hadad várának tartozéka volt.

1564-ben Sulyok György volt a település földesura.

1570-ben Miksa császártól Jakcsi Boldizsár és Kusalyi Jakcs Mihály kapta új adományként.

1582-ben Kusalyi Jakcs Boldizsár utódnélküli halála miatt István lengyel király Wesselényi Ferencnek adta érdemei jutalmául Hadad vára többi tartozékával együtt.

1690-ben Wesselényi Pál itteni birtokát elzálogosította Szűcs Bálint és neje Varga Erzsébet zilahi lakosoknak.

A falu lakosságának a fő foglalkozása a mészégetés volt, s az volt még az 1900-as évek elején is.

Csiglennek 1750-ben tartott összeírás szerint 140 görögkatolikus lakosa volt.

1890-ben 354 lakosa volt a településnek, melyből magyar 2, német 1, oláh 351 fő. Római katolikus 2, görögkatolikus 349, református 1, izraelita 2 fő volt. A település házainak száma: 70.

Csiglen a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye zsibói járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus temploma – 1764-ben épült. Anyakönyvet 1858-tól vezettek.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 234–236. o. Online elérés