Felsőhutka
| Felsőhutka (Vyšná Hutka) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1293 | ||
| Polgármester | Agáta Nosaľová | ||
| Irányítószám | 040 18 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 570 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 121 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 197 m | ||
| Terület | 3,62 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 41′, k. h. 21° 21′48.683333°N 21.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 41′, k. h. 21° 21′48.683333°N 21.350000°E | |||
| Felsőhutka weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőhutka témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőhutka (szlovákul: Vyšná Hutka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község területe ősidők óta lakott, a bükki kultúra maradványait találták itt meg.
A falut 1293-ban „Felsewhwtka” néven említik először, neve személynévi (Hugka) eredetű. 1337-ben az abaszéplaki uradalomhoz tartozott. Több tulajdonos után 1427-ben az abaszéplaki apátság birtoka volt. Ekkor kilenc portát számláltak a faluban. A Fábián család birtoka, majd a 18. században a Bárczy családé. Szlovák lakossága fokozatosan elmagyarosodott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Hutka. Két tót falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Hernád vizéhez közel, majd minden javaik vagynak, és Kassa is szomszédságokban lévén, piatzok alkalmatos.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hutka (Felső), tót falu, Abauj vmegyében, 204 r. kath., 50 g. kath., 20 evang., 5 ref., 4 zsidó lak. F. u. a Bárczay nemzetség. Ut. p. Kassa.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsó-Hutka község 58 házában 364 magyar és tót lakik, Felső-Hutkán 52 házban 302 tót lakos. Mind a kettőnek postaállomása Széplak, táviróállomása Alsó-Mislye.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
A második világháború után magyar lakosságát kitelepítették, ma szinte csak szlovákok lakják.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 367 | 366 | 453 | 570 |
| Különbség | -0,27 % | +23,77 % | +25,82 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 549 | 570 |
| Eltérés | +3,82 % |
1910-ben 352-en, többségében magyar anyanyelvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 367 lakosából 362 szlovák volt.
2011-ben 437 lakosából 399 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Modern római katolikus temploma.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ "Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. 2011. május 30. Hozzáférés: 2018. április 18.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának weblapja
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kassa-környéki járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
