Ugrás a tartalomhoz

Homonnarokitó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homonnarokító (Rokytov pri Humennom)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1379
PolgármesterJozef Drobňák
Irányítószám067 13
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség283 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság231 m
Terület25,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 53″, k. h. 21° 59′ 26″49.098056°N 21.990556°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 53″, k. h. 21° 59′ 26″49.098056°N 21.990556°E
Homonnarokító weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Homonnarokító témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Homonnarokitó (szlovákul: Rokytov pri Humennom, ukránul: Rokityiv kolo Humennoho) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. Homonnarokitó és Izbugyarokitó egyesülésével jött létre.

Homonnától 22 km-re északra, a Laborctól keletre fekszik.

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a késői kőkorszakban lakott volt.

A mai települést 1379-ben egy birtokvita kapcsán említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROKITO. Homonna Rokito. Orosz falu Zempl. Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, határja 2 nyomásbéli; Izbugya Rokitótól egy árok választya-el, földgye közép termékenységű.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rokitó, (Homonna), orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil., 350 g. kath. lak. Ut. p. Homonna.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Homonnarokitó, ruthén kisközség a Viravka völgyében, 74 házzal és 398 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Koskócz. A XVI. század óta a homonnai uradalomhoz tartozott és a Drugethek voltak az urai. Később aztán az Almásyaké lett, majd a báró Luzsénszkyaké, most pedig a késmárki takarékpénztárnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma a XVIII. század elején épült. Az egyház birtokában 1714-ből való ezüst-kehely és szentséghordó szelencze van, melyet Rokitóy Jakab ajándékozott az egyháznak.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Homonnarokitót és Izbugyarokitót 1970-ben egyesítették.

Népességi statisztikák (10 év)[5]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság351295295283
Különbség -15,95 % +0 % -4,06 %
Népességi statisztikák[5]
Év2024.2025.
Lakosság287283
Eltérés-1,39 %

1910-ben 426, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 339 lakosából 250 szlovák, 50 ruszin és 30 ukrán volt.

2011-ben 307 lakosából 180 szlovák és 106 ruszin.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.hu. 2018. június 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 27.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
  5. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.