Huelva (tartomány)

	Huelva tartomány
; Huelva tartomány címere	; Huelva tartomány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Andalúzia
Rang	Spanyolország közigazgatási beosztása
Székhely	Huelva
Irányítószám	21
	Népesség
Teljes népesség	533 448 fő (2024)
Népsűrűség	51,36 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	10 148 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 37° 40′, ny. h. 7° 00′37.666667°N 7.000000°WKoordináták: é. sz. 37° 40′, ny. h. 7° 00′37.666667°N 7.000000°W
	Huelva tartomány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Huelva tartomány témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Huelva (egyértelműsítő lap).

Huelva tartomány (spanyolul provincia de Huelva, IPA: [ˈwelβa] kiejtése^ⓘ) közigazgatási egység Spanyolország déli részén, Andalúzia autonóm közösségben. Székhelye Huelva. Több mint 520 000 (2012) lakosának bő 30%-a tartomány nevét adó székhelyen lakik, mely a Costa de la Luz középpontjánál, a Tinto és Odiel folyóknál terül el.

Földrajz

Huelva tartomány Andalúzia legnyugatibb tartománya. Területe 10 128 km². Északról Badajoz tartomány (Extremadura autonóm közösség), keletről Sevilla tartomány (Andalúzia), délről az Atlanti-óceán, nyugatról pedig Faro és Beja kerület (Portugália) határolja. Keleti határán a Guadiamar völgye fut, nyugatról, Portugália felől pedig az Ibériai-félsziget leghosszabb folyója a Guadiana a határfolyó.

A déli része, a Costa de la Luz és a part menti terület síkvidék, nyugatról, a Guadiana mögül azonban az Ibériai-középhegység Dél-Portugál Zónája, a Sierra Morena nyúlik át területére és veszi körbe El Picótól kezdve észak-északkelet felől. (E terület a Pulo do Lobo, és egy zuhatagról kapta a nevét.)

A Tinto és Odiel folyók összefolyásánál lévő torkolat páratlanul biztonságos és jó fekvéséről tanúskodik Kolumbusz emlékhelye, melytől keletre a Guadiamar folyóig tart az UNESCO világörökség Doñana Nemzeti Park, Európa egyik legfontosabb természeti rezervátuma.

Domborzati térkép
Folyók

Népesség

A népesség alakulása 2017 és 2024 között:

Lakosok száma	518 930	525 835	533 448
	2017	2021	2024

Adatok: Wikidata

Történet

A Gibraltári-szoros közelében lévő, röghegyi barlangokkal, folyókkal sűrűn ellátott tartomány ideális hely volt már az utolsó eljegesedési maximum előtt is az embernek, bár eddig főleg, mint az Ibériai-félsziget nagy részében az epi-gravetti korszak leletei kerültek elő. Az Odiel és Tinto közötti ősi közlekedőút minden településén láthatók azonban a megalitikus temetkezési helyek (dolmenek) és más epi-gravetti leletek, ez egészen a tartesszoszi kultúráig végigkövethető. A föníciaiak Baal erődjének hívták a székhelyet, innen alakult ki a melléknévként mai napig használt Onuba és Osonuba (ma a portugál Faro (am. világítótorony) név is. Ezen a néven Huelva város és Niebla a mór időkben is megőrizte jelentőségét.

Amerika felfedezése után azonnal bekövetkezett az arany és más fémek hatalmas importja a Cádizi-öbölbe, ám leáldozott a gyarmati időknek és miután Spanyolország kiesett a világ legfejlettebb gazdaságai köréből, ismét el kellett indulnia a belföldi iparosodás útján. A Riotinto és más cégekben megnyilvánuló angol befektetők alapvető részévé váltak a területnek. A spanyol polgárháborút követő több évtizedes diktatúra nem segítette a gazdaság versenyképes fejlődését, ezt is érinti az 1956-ban Nobel-díjat nyert Juan Ramón Jiménez költészete.

A gazdaság modernizálása például a vegyiparban vagy a mezőgazdaságban csak az 1960-as évek végén tudott lassan-lassan megindulni. A diktatúra után évtizedben lassan-lassan megindult Spanyolország európai integrációja és ez jót tett a külkereskedelemnek. A vízi forgalom mellett fontos, hogy a régiók közötti utak is folyamatosan fejlődnek például a Lisszabon-Sevilla-Mérida háromszögben új híd épült a Chanza folyón, és Zalamea la Real felől is pótlásra kerül az a gyorsforgalmi út, ami végső soron közvetlenebbül az E90-re köti a tartományt.

Az elmúlt években a Costa de la Luz és az olcsó repülés népszerűsége (Sevilla, Faro) megnőtt, így főleg a székhely és a Guadiana között az olyan helyeken, mint Isla Cristina, vagy Ayamonte növekedésnek indult az idegenforgalom.

Járások

A tartomány 6 járásra oszlik.

Név	Községek száma	Lakosság (fő, 2022)	Terület (km²)	Népsűrűség (fő/km²)	Székhely
Costa Occidental de Huelva	6	96.186	690,81	139	Lepe
Cuenca Minera	7	15.180	626,21	24	Minas de Ríotinto
Andévalo	15	37.870	2.503,03	15	Valverde del Camino
El Condado	16	103.841	2.449,90	42	Almonte
Comarca Metropolitana de Huelva	7	237.687	850,29	280	Huelva
Sierra de Huelva	29	37.999	3.007,75	13	Aracena
Összesen	80	528.763	10.127,99	52

Községek

Legnagyobb települések

A következő 14 város lakossága nagyobb tízezer főnél:

	Község	Lakosság (fő, 2022)
1.	Huelva	141.854
2.	Lepe	28.617
3.	Almonte	25.448
4.	Moguer	22.643
5.	Aljaraque	22.078
6.	Ayamonte	21.725
7.	Isla Cristina	21.523
8.	Cartaya	20.717
9.	Punta Umbría	16.167
10.	Bollullos Par del Condado	14.293
11.	Gibraleón	12.930
12.	Valverde del Camino	12.721
13.	Palos de la Frontera	12.483
14.	La Palma del Condado	10.770

A legkisebb község Cumbres de Enmedio (Sierra de Huelva járás) 59 lakossal.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Província de Huelva című katalán Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.