Ugrás a tartalomhoz

Kisteleki István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisteleki István
Személyes adatok
Születési dátum1952. november 3. (73 éves)
Születési helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Junior klubok
IdőszakKlub
1962–1971Magyar 1957-2000 Vasas
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1971–1974Magyar 1957-2000 Vasas
1974–1977Magyar 1957-2000 Budafoki MTE
1977–1979Magyar 1957-2000 Tatabánya
1979–1980Magyar 1957-2000 Bp. Vasas Izzó
1980–1981Magyar 1957-2000 Kaposvár
1981–1982Magyar 1957-2000 Váci Izzó MTE
1982–1983Magyar 1957-2000 Ganz-MÁVAG SE
Edzőség
IdőszakKlub
1984–1986Magyar 1957-2000 Ganz-MÁVAG SE
1986–1988Magyar 1957-2000 Vasas
1988–1992Magyar 1957-2000 BVSC
1995Magyar 1957-2000 MTK
1998–1999Magyar 1957-2000 Gázművek
2000–2001Magyar 1957-2000 Újpest FC
2002–2003Magyar 1957-2000 Gázművek
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.

Kisteleki István (Budapest, 1952. november 3. –) magyar labdarúgó, edző, vállalkozó, sportvezető. Lányai, Kisteleki Dóra (1983–), Kisteleki Orsolya (1987–) és Kisteleki Hanna (1992–) válogatott vízilabdázók.

Labdarúgó pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962–1974 között a Vasas játékosa volt. 1974–1977 között a Budafoki MTE labdarúgója volt. 1977–1979 között az FC Tatabánya focistája volt. 1979–1980 között a Budapest Vasas Izzóban játszott. 1980–1981 között a Kaposvári Rákóczi FC futballistája volt. 1981–1982 között a Váci Izzó MTE-ben rúgta a labdát. 1982–1983 között a Ganz-MÁVAG SE-nél zárta le élvonalbeli pályáját.

1981-ben szerzett labdarúgó-szakedzői diplomát a Testnevelési Főiskolán. 1984–1986 között a Ganz-MÁVAG edzője volt, utána két éven keresztül a Vasasnál dolgozott (1986–1988). 1988–1992 között a BVSC mestere volt. 1989-ben a Kölni Edzőképzőt is elvégezte. 1998–1999 között, valamint 2002–2003 között a Gázművek vezető edzője volt. 2000–2001 között az Újpest FC vezetőedzőjeként dolgozott.

Sportvezetői pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1994–1995 között az MTK Budapest FC szakosztályi igazgatójaként, 1995–1996 között ügyvezető elnökeként tevékenykedett. 2005–2006 között a Magyar Labdarúgó Liga elnöke volt.

A Labdarúgó Ligánál és az MLSZ-ben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006-ban a Magyar Labdarúgó-szövetség tisztújító közgyűlése, a Magyar Labdarúgó Liga elnökét, a szükséges kétharmados többséggel az Magyar Labdarúgó-szövetség elnöki posztjára, Dr. Bozóky Imrét követően megválasztotta. Az elnök posztra Dr. Bozóky Imre megvádolásával jutott, lemondása összefüggésbe hozható az egyre jobban kitisztázódó sportfogadási manipulációval, csalással. Ellentmondásos sportvezetői pályafutásáról, elnöki pozíciójáról 2009. decemberében váratlanul lemondott.

2006-tól hetedszer távozik az aktuális főtitkár a Kisteleki István elnök vezette Magyar Labdarúgó-szövetségből. Ezúttal a korábbi sportszakállamtitkár Elbert Gábor (38) döntött úgy, hogy befejezi munkáját a szervezetnél. Előtte Berzi Sándor (60)-, Kmety Ildikó (45) az MTV sportfőszerkesztőségének volt nemzetközi kapcsolatokért felelős menedzserét választotta főtitkárnak-, Bérczy Balázs (43)-, Ökrös András (55)-, valamint két ciklusban Füzesi Zsolt (32) töltötte be a posztot.

Elnöksége idején közvetlen munkatársai szélsebesen váltották egymást. A FIFA az UEFA tagszövetségeinek fejlesztése érdekében tett erőfeszítései a magyar labdarúgás infrastruktúráját is jelentősen bővítette. Az UEFA Convention programja hasonló módon támogatja a labdarúgó-játékvezetők képzését, utánpótlás bázisának szélesítését. A televíziós jogdíjak központosítása eredménye, hogy jelentős tartalék tőke halmozódott fel. A szövetség elnökségének rendszeres elutasítása mellett – egyes labdarúgó ágak [futsal, strandlabdarúgás, női labdarúgás stb.] szakszövetségben történő tömörülése – győzelemként értékelhető, a Magyar Gyermek Labdarúgó-szövetség megalakulása. A gyermek Labdarúgó-szövetség szerves része az MLSZ-nek. A különböző válogatottak részére kialakított központi bázis lehetőséget teremt a felkészítések szakszerű végrehajtására. A megyei, a városi, a járási labdarúgás – a tömegbázis – fejlesztése [játékterek beépítése, egyesületek – csapatok megszűnése, stb.] az anyagi körülmények miatt egyre szűkült térrel tevékenykedik. A válogatott, a korosztályos válogatottak – üde színfolt az Egervári Sándor és segítő munkatársai által irányított U20-as labdarúgó-válogatott világbajnoki bronzérme, illetve a debreceni DVSC-TEVA szereplése a UEFA-bajnokok ligájában – rendre vesztesként hagyják el a játékteret. 2009 májusában az UEFA figyelmeztette a tagszövetségeket, hogy vizsgálat folyik több nemzet bajnokság tisztaságának ellenőrzése miatt. Az év végére lassan nyilvánosságra került, hogy magyar klubcsapatok, játékosok is jelentős szerepet vállaltak a fogadási csalássorozatban.

2010. február 27-én az MLSZ Telkiben lezajlott közgyűlésén megerősítette a decemberi, rendkívüli sajtótájékoztatóján tett szándéknyilatkozatát és azonnali hatállyal lemondott az MLSZ-elnöki tisztéről.[1]