Kojsó
| Kojsó (Kojšov) | |||
 | |||
| Kojsó utcarészlet. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Gölnicbányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1368 | ||
| Polgármester | Anton Bašniar | ||
| Irányítószám | 055 52 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | GL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 676 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 463 m | ||
| Terület | 31,80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 49′ 20″, k. h. 20° 59′ 20″48.822222°N 20.988889°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 20″, k. h. 20° 59′ 20″48.822222°N 20.988889°E | |||
| Kojsó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kojsó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kojsó (szlovákul: Kojšov, németül: Koischdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gölnicbányától 12 km-re délkeletre, a Gölnic és a Hernád között fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu a 13. század végén, a Jekelfalussy család birtokán keletkezett. Első írásos említése 1368-ból származik „Koys” alakban. Szepes várának tartozéka volt és így előbb a Szapolyai, majd a Thurzó család birtoka. 1375-ben „Koysfalua” néven említik. Neve a szláv Kojslav személynévből alakult ki. Első lakói ruszinok voltak, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Később megindult a bányászat és a vasérc feldolgozására vashámorok épültek. A kohók kiszolgálására lakói szénégetéssel foglalkoztak. A falu egyre inkább bányásztelepülés arculatát öltötte. 1565-ben már a bányászfalvak között említik. 1787-ben 106 házában 751 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOJSÓ. Orosz falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Gölnitzhez egy mérföldnyire, határja néholy sovány, de más javai vannak, és jó módgya van a’ keresetre.”[2]
1828-ban 129 háza volt 933 lakossal. Határában szenet égettek és vasércet bányásztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koissó, Szepes vmegyében, orosz falu, Göllniczhez keletre 1 1/2 órányira: 169 római, 758 gör. kath. lak. Gör. kath. parochia. Fürész- és lisztmalmok. Nagy erdők. Vasbányák. F. u. gr. Csáky.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 780 | 751 | 712 | 676 |
| Különbség | -3,71 % | -5,19 % | -5,05 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 690 | 676 |
| Eltérés | -2,02 % |
1910-ben 1066, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 744 lakosából 733 szlovák volt.
2011-ben 736 lakosából 711 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görögkatolikus temploma 1806-ban épült Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére.
- Ortodox templom.
- A plébánia épülete a 18. század elején épült.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1938. április 30-án Juraj Jakubisko filmrendező.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ "Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2021. május 13.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Kojsó Szlovákia térképén
- A falu látképe
- E-obce.sk Archiválva 2014. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Gölnicbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Gölnicbánya (Gelnica) | ||
|  | |
