Kócsi
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Kócsi (高知市) | |||
 | |||
| A Kagami-folyó kora reggel | |||
| |||
| Egyéb jelképek | |||
| Fa | Miatyánkcserje | ||
| Madár | Palaszínű billegető | ||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Japán | ||
| Régió | Sikoku | ||
| Prefektúra | Kócsi prefektúra | ||
| Irányítószám |
| ||
| Alapítás éve | 1889. április 1. | ||
| Polgármester | Kuvana Rjúgo | ||
| Irányítószám | 780-0026–781-8126, 780-8571 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 325 535 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1030,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 309 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 33° 33′ 32″, k. h. 133° 31′ 52″33.558833°N 133.531222°EKoordináták: é. sz. 33° 33′ 32″, k. h. 133° 31′ 52″33.558833°N 133.531222°E | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Kócsi prefektúra térképén | |||
| Kócsi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kócsi témájú médiaállományokat. | |||
Kócsi (japánul 高知市 Kócsi-si) város Kócsi prefektúrában, Japánban. A város, ahogyan a prefektúra is, Sikoku szigetén fekszik. Kócsi város Kócsi prefektúra székhelye, egyben fő kereskedelmi és ipari központja. 2023. április 1-én a város becsült lakossága 311 224 fő volt 163 479 háztartásban, a népsűrűség pedig 1000 fő/km² volt.[2] A város teljes területe 309 km².
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ahogyan Kócsi prefektúra egésze, úgy Kócsi mostani területe is a Tosza tartomány része volt a kora középkorban. A folyómenti síkság, ahol ma a városközpont fekszik, eredetileg egy kastélyváros volt a Kócsi várkastély körül, itt volt található a Tosza tartomány daimjójának központja. 1601-ben ezt a területet választotta a kastély helyének Jamaucsi Kazutojo, hogy ez legyen az új központ a korábban a tartományban uralkodó Csószokabe-klán korábbi székhelyei után. A város a nevét is a kastélyról kapta. Ezen név eredete az, hogy az Odakasza-dombot, amire a kastély épült 1603-ban átnevezték Kócsi-dombra, amely név azt jelenti, hogy magasrendű bölcsesség.[3] Mivel Kócsi volt a közigazgatási központ a tartományban, majd az ezután létrehozott prefektúrában is, a város gyorsan fejlődött, és a régió legnagyobb településévé vált.
A Meidzsi-restauráció során Kócsi a császárságot támogató ideológiák központjaként, majd később demokratikus és emberjogi mozgalmak fontos helyszíneként híresült el. A városban született Szakamoto Rjóma szamuráj, a császári hatalom támogatója, aki tetteivel jelentős mértékben hozzájárult a sógunátus hatalmának végéhez vezető folyamatokhoz. A prefektúrának (akkor Tosza tartomány) is jelentős szerepe volt a sóguni hatalom megdöntésében.[4] 1889. április 1-én a várost jegyzékbe vették a modern településrendszer szerint.
1904. május 2-tól villamos közlekedett a városban.
A második világháború során, mivel a város prefektúraszékhely, illetve ipari és kereskedelmi központ volt, az amerikai hadsereg Kócsit is bombázta. 1945. július 3-án 6:22-kor 129 légijármű indult el bombázni Kócsit. 1060 tonnányi gyújtóbombát dobtak le Kócsira, amivel a város beépített területének 48%-át pusztították el, továbbá a támadások következtében 401 civil személy életét vesztette, és több, mint 40 000 ember maradt fedél nélkül.[5]
1951-ben a várost csatlakoztatták a nemzeti vasúthálózatra.
1970-ben az év 10. tájfunja során kiemelkedően magas hullámok érték el Kócsi partjait, és a város egyharmada víz alá került. A város történetében ez volt a legsúlyosabb ilyen jellegű természeti csapás.[6]
1998-ban a várost Sikoku első magvárosává nevezték ki.
2005-ben Kagami és Toszajama falvakat Kócsihoz csatolták, majd 2008-ban Haruno várost is Kócsihoz csatolták.
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kócsi Sikokun, Japán négy fő szigete közül a legkisebben helyezkedik el, az azonos nevű prefektúra csendes-óceáni partján. A város területe három részre osztható földrajzilag. A városközpont az Urado-öbölnél helyezkedik el egy keskeny síkságon, amelyen több folyó halad át. Ezek közül a legfontosabb a Kagami-folyó és a Kokubu-folyó. A síkságot északról hegyek határolják, délre és keletre pedig egy dombság található. A hegyekben a legkisebb a népsűrűség a városon belül, ahol csak keskeny folyóvízi völgyek mentén laknak valamennyien. A város legmagasabb pontja a Kuisi-jama 1176 m-es magassággal. A Kuisi-jama egy mészkőhegy, ahol korábban dolomitot is bányásztak itt.[7] A városközponttól délre az Urado-öböl dombokon vág keresztül a Csendes-óceánhoz vezető kifolyása felé. Az öblöt körülvevő szárazföld és a partvonal egy kis sávja alkotja a város harmadik részét. Habár ez a terület dombosabb és kevésbé sűrűn lakott, mint a síkság, mégis jelentős lakóövezet, illetve a kikötői ipar szempontjából is jelentős. A város határának egy része a Nijodo-folyó mentén halad, amelyet a Japán Föld-, Infrastruktúra-, Közlekedési és Turisztikai Minisztérium 2014 és 2025 között nyolcszor az ország legjobb vízminőségű folyójaként határozott meg.[8] A város Ino, Nankoku, Tosza nagyváros, és Tosza város településekkel határos.
_-_panoramio.jpg)
Klíma
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kócsi éghajlata nagyon nedves nedves szubtrópusi; a városban megfigyelhető csapadékmennyiség kétszerese annak, amely Sikoku két másik nagyvárosában, Macujamában és Takamacuban mérhető. A város ezen felül a tájfunok által leginkább veszélyeztetett Japán nagyobb városai közül, mivel közvetlenül kitett a Csendes-óceánnak, ahonnan a tájfunok elérik az országot.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 23,5 | 25,2 | 26,3 | 30,0 | 32,3 | 34,7 | 38,3 | 38,4 | 37,3 | 32,4 | 28,0 | 23,5 | 38,4 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 12,2 | 13,2 | 16,3 | 20,9 | 24,8 | 27,1 | 30,8 | 32,1 | 29,5 | 25,0 | 19,6 | 14,4 | 22,2 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 6,7 | 7,8 | 11,2 | 15,8 | 20,0 | 23,1 | 27,0 | 27,9 | 25,0 | 19,9 | 14,2 | 8,8 | 17,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,1 | 3,1 | 6,4 | 10,9 | 15,5 | 19,7 | 23,9 | 24,5 | 21,4 | 15,6 | 9,7 | 4,2 | 13,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −7,6 | −7,9 | −6,5 | −0,9 | 3,8 | 9,1 | 14,6 | 15,9 | 10,0 | 2,5 | −1,9 | −6,6 | −7,9 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 59 | 108 | 175 | 225 | 280 | 360 | 357 | 284 | 398 | 208 | 130 | 83 | 2667 |
| Havi napsütéses órák száma | 191 | 177 | 192 | 197 | 196 | 134 | 174 | 204 | 162 | 180 | 169 | 185 | 2160 |
| Forrás: Japán Meteorológiai Ügynökség 1, 2 | |||||||||||||
Demográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kócsi népességének változása:
| Lakosok száma | 343 393 | 337 190 | 325 535 |
| 2010 | 2015 | 2021 |
2020-ban a város Japán 80-adik legnépesebb települése volt.[9] A városban a medián kor ezen évben 49,7 év volt. A város teljes területe 309 km², ebből 2020-ban 44,56 km² volt sűrűn lakott terület. A város lakosságának megoszlása legmagasabb végzettség szerint:
| Végzettség szintje | Emberek száma | Arányuk a város teljes népességéhez képest |
|---|---|---|
| Általános iskola és junior középiskola | 29 990 | 9,18% |
| Junior főiskola vagy műszaki főiskola | 37 022 | 11,34% |
| Egyetem vagy legalább mesterfokozatot adó egyéb intézmény | 46 059 | 14,10% |
A munkanélküliségi ráta 2020-ban 4,1% volt.[10]
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Tosza vasi papírt, amely egy hagyományos papír, már a középkorban is gyártották Kócsi prefektúra mai területén. A Tosza vasi gyártásának egyik központja Kócsi volt, és még ma is gyártják ezt a terméket, amelyet a Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium is elismer, mint hagyományos kézműves terméket.[11] A régió híres még a jó minőségű kések, és vágószerszámok gyártásáról is. A szintén késeket forgalmazó Tokuzo vállalat Kócsiban alapult 1854-ben.[12] Kócsiban található többek közt darukat, esztergákat és gyalukat, csiszoló- és polírozóanyagokat és gépeket, mezőgazdasági gépeket, és szivattyúkat forgalmazó cég is.[13][14] A városban a termesztett növények közül a zöldségfélék a legjelentősebbek. A város a prefektúra vezető növénytermesztői közt foglal helyet, országos szinten azonban általánosan nem igazán jelentős a termesztett mennyiség. Az uborkatermesztés, és a gyömbértermesztés azonban a legutóbbi adatok szerint országos szinten is a jelentősebbek közé tartozik.[15] 2024-es adatok szerint a város területének 7,48%-a művelt mezőgazdasági terület. Az ipari és kvázi-ipari területek pedig a város területének 2,16%-át fedik le 2023-as adatok alapján. A kereskedelmi termékek éves eladásának értéke 2020-ban 808,983 milliárd jen volt, ez Japán települései közül a 136-odik legmagasabb érték volt.[9][10]
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kócsiban 39 nyilvános általános iskolát, 17 nyilvános junior középiskolát, és egy nyilvános középiskolát működtet a városi önkormányzat. A városban van továbbá 1 magán- és egy nemzeti általános iskola, valamint 5 olyan magániskola, amely junior középiskola és középiskola is. A városban 8 nyilvános, a Kócsi Prefektúrai Oktatási Hivatal által kezelt középiskola is található. A prefektúra üzemeltet továbbá egy nyilvános junior középiskolát, és egy kombinált junior közép- és középiskolát is.
Kócsiban négy egyetem található: A Kócsi Egyetem (nemzeti), a magyarul szintén Kócsi Egyetemként fordítható (prefektúrai) egyetem, és a szintén prefektúrai fenntartású Kócsi Műszaki Egyetem; illetve a Kócsi Gakuen Egyetem, amely magánintézményként működik. Ezen kívül a városban van még négy junior főiskola is.
.jpg)
.jpg)
Felsőoktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kócsi Egyetem (nemzeti)
- Kócsi Egyetem (prefektúrai)
- Kócsi Műszaki Egyetem
- Kócsi Gakuen Egyetem
Középiskolák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Haruno Középiskola
- Kócsi Középiskola
- Kócsi Csúó Középiskola
- Kócsi Kereskedelmi Középiskola
- Kócsi Marunoucsi Középiskola
- Kócsi Műszaki Középiskola
- Kócsi Ótemae Középiskola
- Kócsi Ozu Középiskola
- Taiheijó Gakuen Középiskola
- Kócsi Junior Középiskola és Középiskola
- Kócsi Gakugei Junior Középiskola és Középiskola
- Kócsi Kokuszai Junior Középiskola és Középiskola
- Tosza Junior Középiskola és Középiskola
- Tosza Junior Középiskola és Középiskola Leányoknak
- Toszadzsuku Junior Középiskola és Középiskola
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A városban sok sportlétesítmény található, melyek különböző sportok űzésére adnak lehetőséget, mint többek közt a golf, úszás, vagy baseball.
Kócsiban játszik a Kōchi Fighting Dogs baseball csapat, amely a Shikoku Island League Plus ligában szerepel.
Kócsi legjelentősebb labdarúgócsapata a Kōchi United SC, amely jelenleg a japán harmadosztályban játszik.
A városban található a Nemzeti Lóversenyszövetség egyik versenypályája.[16]
Különlegességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kacuo no tataki: Kócsi egyik szimbóluma a város leghíresebb fogása, a kacuo no tataki, azaz a pirított bonito. A bonitót egy rizsszalma tüzelésű kézi grillen pirítják. A fogást Kócsiban a ponzu nevű citrus alapú szósszal tálalják, amely gyakran tartalmaz helyi juzut, ezen kívül gyakran kíséri a kacuo no tatakit többek közt szeletelt nyers fokhagyma, hagyma, vagy gyömbér.[17]
- Kalapkenyér: Egy kalap formájú sütemény, amelynek a teteje puha, a karimája pedig ropogós, édes piskóta.[18] Ma már több ízben is kapható. A sütemény úgy született meg, hogy amikor a Rinbell pékség 1955-ben egyszer dinnyekenyeret akart készíteni, hiba csúszott a folyamatba, majd végül úgy döntöttek, hogy a kalap formájú végeredmény jól néz ki, ezért elkezdték ezt a receptet követni.[19]
- Imo Kenpi: Cukkorral megszórt sült édesburgonya. Először a kenpi nevű édességet búzalisztből és cukorból készítették a prefektúrában. Az édesburgonyát a 18. században hozták be Kócsi prefektúrába. Az édesburgonya jó termést hozott a megfelelő időjárási körülmények miatt, ezért széleskörűen elterjedt a régióban. Ennek köszönhetően a cukrozott édesburgonya népszerűvé vált az emberek közt. Ma már sokféle verzióját árulják ennek az ételnek, létezik többek közt édes-sós, juzu ízű, fekete szezámos, sőt újabban szarvasgombás imo kenpi is.[20]
- Juzu: Ezt a citrusfélét széles körben termesztik Kócsi prefektúrában, és az itteni juzu Japán-szerte ismert. Ennek megfelelően a helyi gasztronómia is gyakran és sokféleképpen használja a juzut, például a szusi helyi változatában juzuval ízesítik a rizst, juzus szószt adnak fogásokhoz, vagy sokféle édességben is felhasználják ezt a gyümölcsöt.[21]
Látványosságok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Kócsi várkastély és az ott található múzeumok
- Az aszakurai kastély romjai
- Urado híd
- Obijamacsi bevásárlóközpont
- Kócsi Művészeti Múzeum
- Szakamoto Rjóma Szülővárosa Múzeum
- Harimajabasi híd
- Takecsi Hanpeita szamuráj korábbi háza
- Tanaka Rjószuke korábbi háza
- Hamagucsi Oszacsi korábbi Japán miniszterelnök emlékháza
- Harunói hortenziaút
- Makino Botanikus Kert
- Vanpark - állatkert, óriáskerék
- Tosza Kagami Tópark és a Kagami gát
- Nageki-erdő
- Sobu-barlang
- Heike-vízesés
- Taru-vízesés
- Kacurahama part - a part, a Szakamoto Rjóma Emlékmúzeum, illetve a Kacurahama akvárium
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
.jpg)
Autópálya
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kócsi-Tóbu Gyorsútvonal
Kócsi-Tóbu Gyorsútvonal
32-es Nemzeti Útvonal
33-as Nemzeti Útvonal
55-ös Nemzeti Útvonal
56-os Nemzeti Útvonal
194-es Nemzeti Útvonal
195-ös Nemzeti Útvonal
Busz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A városban kiterjedt buszhálózat üzemel.
Vasút
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kócsi a JR Sikoku Doszan vonalára csatlakozik, amely összeköti a várost Sikoku északi részeivel, és csomópontokon keresztül a Tosza Kurosio Vasút által Kócsi prefektúra keleti és nyugati részeivel. A város legfontosabb állomása Kócsi állomás. A városban található állomások:
- Doszan vonal: – Tosza-Ócu – Nunosida – Tosza-Ikku – Azóno – Kócsi – Iriake – Engjódzsigucsi – Aszahi – Kócsi-Sógjómae – Aszakura –
A városban ezenkívül villamoshálózat is üzemel három vonalon, melyek kiszolgálják a város főbb észak-dél és kelet-nyugat irányú tengelyeit. A villamosvonalakon régebbi és újabb járművek is közlekednek.
Vízi közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A városban található egy kikötő.
Légiközlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A közeli Nankokuban található a Kócsi Rjóma Repülőtér.
Ismert emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hiroszue Rjóko, színésznő, énekesnő
- Szakamoto Rjóma, szamuráj, a Meidzsi-restauráció fontos személye
- Hamagucsi Oszacsi, korábbi japán miniszterelnök
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Tama-sziget a Kinuga-szigetről nézve
Tengerpart Kócsiban
A Heike-vízesés
Látvány Azóno városrészben a hegyekről
A Makino Botanikus Kert
A Nijodo-folyó torkolati hídja
A Harunóban található sportközpont egy része
Pálmasorok az Enokucsi-folyó partjain
A Kócsi Gyermekkönyvtár épülete
Szakamoto Rjóma szobra a Kacurahama-parton
A kócsi városháza
Az Ótepia épület
A Funaoka Minami lakópark éjjel
A Kjómacsi bevásárlóutca
Vonat Kócsi állomáson
から見た玉島_-_panoramio.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "高知県推計人口 < 高知県庁ホームページ".
- ↑ "Kócsi honlapja". 2026. május 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 1.
- ↑ "パンフレット_英語" (PDF). 2026. július 3. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 3.
- ↑ "Sakamoto Ryōma". 2026. április 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 3.
- ↑ "Seventh Symposium in 2005 (Presentation of Kochi)". 2025. szeptember 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 2.
- ↑ "Tactical Mission Report: July 1945". 2026. június 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 2.
- ↑ "Kuishiyama Recreation Forest". 2026. július 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 6.
- ↑ "Explore Kochi's Nature and Culture". 2026. január 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 3.
- 1 2 "Ranking (Municipality Data)". 2026. május 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 5.
- 1 2 "View Data (Municipality Data)". 2026. május 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 3.
- ↑ "Tosa Washi (Tosa traditional handmade Japanese paper)". 2026. július 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 3.
- ↑ "What is Tokuzo". 2025. szeptember 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 3.
- ↑ "Kōchi Manufacturing Industry Portal". 2026. január 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 3.
- ↑ "Guidebook for Selected Products in Kōchi 2021" (PDF). 2024. június 15. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 3.
- ↑ "Kōchi-shi (Kōchi-ken) - Agriculture". 2024. július 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 3.
{{cite web}}:|archive-date=/|archive-url=timestamp mismatch; 2026. július 3. suggested (súgó) - ↑ "KOCHI RACECOURSE". 2026. július 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 3.
- ↑ "Katsuo no tataki". 2024. december 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 2.
- ↑ "Hat bread". 2025. augusztus 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 2.
- ↑ "Have you ever eaten a hat?!". 2021. április 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 2.
- ↑ "Have you ever eaten a hat?!". 2026. április 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 6.
- ↑ "All About Yuzu". 2025. december 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 6.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kōchi, Kōchi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
