Ugrás a tartalomhoz

Licsérd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Licsérd (Ličartovce)
A Szent Márton templom
A Szent Márton templom
Licsérd zászlaja
Licsérd zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1250
PolgármesterViliam Jurko
Irányítószám082 03
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség967 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség119 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság282 m
Terület8,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 52′ 35″, k. h. 21° 14′ 41″48.876389°N 21.244722°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 35″, k. h. 21° 14′ 41″48.876389°N 21.244722°E
Licsérd weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Licsérd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Licsérd (szlovákul: Ličartovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Eperjestől 17 km-re délre, a Tarca jobb oldalán fekszik.

Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a kustánci kultúra települése állt ezen a helyen.

1249-ben IV. Béla király adománylevelében „Licardi” néven említik először. A 14. században és a 15. század első felében az Aba nembeli Somosi család birtoka volt. 1427-ben 10 portával adózott, amivel a közepes nagyságú falvak közé számított. Ekkor „Lycherd” néven említi az adóösszeírás. A 16. században a Sennyei család birtokolta. 1600-ban 9 lakott háza volt. 1699-ben egy hegyen épült kéttornyú kastély állt itt. A 18. században a Rhenaud, Meggyesi és Szentiványi családoké. A kastélyt 1767-ben helyreállították, 1798-ban még állott. A 18. században a falunak sörfőzdéje is működött. 1787-ben 54 házában 344 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LICSIRD. Lichsért. Licirtovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Renault Uraság, a kinek Kastéllyával díszesíttetik, lakosai külömbfélék, fekszik Somosnak szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű, réttyei jók, legelője elég, piatza Eperesjen két mértföldnyire.”[2]

1828-ban 68 háza volt 517 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Licsért (Licartowce), tót f., Sáros vmegyében, Somoshoz 1/4 mfld. 398 római, 57 görög kath., 5 zsidó lak. Sör- és pálinka-főzés. Derék erdő. F. u. a kamara. Ut. posta Böki.”[3]

1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság964955970967
Különbség -0,93 % +1,57 % -0,30 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság972967
Eltérés-0,51 %

1910-ben 522, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 962 lakosából 935 szlovák volt.

2011-ben 984 lakosából 896 szlovák.

  • Szent Márton tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1820-ban épült barokk-klasszicista stílusban. 1861-ben és 1937-ben renoválták.
  • Kastélyát 1736-ban építették. A második világháború alatt német főhadiszállásként működött. Utolsó tulajdonosa dr. Dezider Piller volt. Ma kórházként működik.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.