Lički Novi
| Lički Novi | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Gospić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53000 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 264 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 558 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 31′ 04″, k. h. 15° 20′ 14″44.517806°N 15.337342°EKoordináták: é. sz. 44° 31′ 04″, k. h. 15° 20′ 14″44.517806°N 15.337342°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lički Novi témájú médiaállományokat. | |
Lički Novi falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gospićtól légvonalban 5 km-re közúton 6 km-re délnyugatra a Likai-mezőn, a Gospićról Karlobagra menő 25-ös számú főúttól délre a Novčica partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu feletti Novigrad várát 1449-ben a Frangepánok birtokmegosztásakor említik először, amikor Dujam birtoka lett. Őt 1464. július 22-én kelt oklevelében Mátyás király is megerősíti a vár birtokában. A 16. század elején Zrínyi Miklós sógorának, Karlovich Ivánnak a tulajdona volt. 1527-ben a Lika nagy részével együtt elfoglalta a török és a várat megerősítette. Novi vára volt a székhelye Senković Rizvan agának, aki innen igazgatta likai birtokait. 1689. június 15-én elfoglalták a Marko Mesić és Stojan Janković vezette horvát hadak, eleste után a környék kisebb várai harc nélkül kerültek horvát kézre. 1691-ben Mesić horvátokat telepített le ide. 1692-ben a 3200 fős török sereg visszafoglalta, kirabolta és felgyújtotta, de Mesić a Kurjaknál fekvő Tušica-völgyben megverte őket. Már 1695-ben felépült Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt első fatemploma. Az 1723-as egyházlátogatáskor Pohmajević püspök már falazott templomot és plébániaházat talált itt. 1733-ban Benzoni püspök azt írja, hogy néhány évvel korábban megújították a tetőt és a falakat, melyeket két könyökkel megemeltek. Plébániája az akkori Gospićot is magában foglalta. A falunak 1857-ben 1088, 1910-ben 948 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1942. június 23-án hajnalban partizánok támadták meg a falut és a plébánost a szerbek lakta Divoseloba hurcolták. 1991-ben lakosságának 99 százaléka horvát volt. 1991-ben a független Horvátország része lett. Szeptember 13-án a szerbek támadásában a templom is megsérült, majd 17-én egy újabb bombatámadásban az épület ki is gyulladt. A templomból csak néhány miseruhát és tárgyat sikerült megóvni, melyeket a plébános korábban a hívek házaiba menekített, minden egyéb a lángok martaléka lett. Megsemmisült a templom legértékesebb berendezési tárgya a Szent Antal szobor is. A háború után a templomot alapjaitól kellett újjáépíteni. A falunak 2011-ben 297 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.088 | 858 | 828 | 949 | 1.042 | 948 | 963 | 985 | 899 | 851 | 739 | 635 | 495 | 437 | 343 | 297 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A falu feletti magaslaton találhatók Novi (más néven Novigrad) várának csekély maradványai. A vár formájáról ma már csak a bécsi hadilevéltárban őrzött rajz alapján lehet képet alkotni. Eszerint a belső vár szabálytalan ötszög alaprajzú volt, benne egy torony, a várpalota és a várkápolna állt. Körülötte volt a külsővár, melyet északról még egy kisebb elővár is védett. Ez előtt is állt még egy kisebb kápolna.
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma eredetileg a 18. század első felében épült, de az a templom 1991 szeptemberében teljesen leégett. A mai templom a háború után 1999 és 2001 között épült fel. Az újjáépítés során a templom területén régészeti feltárások folytak, mely során régi sírok kerültek elő ékszer mellékletekkel.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 9.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gospić város hivatalos oldala (horvátul)
- Gospić turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2007. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Gospić-Zenggi Püspökség honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A likai térség várai (magyarul)
- Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában (magyarul)
- Az udbinai plébánia honlapja (horvátul)
- Marko Šarić:Osmanski korijeni Gospića: nahija Novi u XVI. i XVII. Stoljeću. (horvátul)
