Ugrás a tartalomhoz

Nagycsécs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagycsécs
Nagycsécs címere
Nagycsécs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterMolnár Márió Gergő (független)[1]
Irányítószám3598
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség720 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség82,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 38″, k. h. 20° 56′ 36″47.960550°N 20.943311°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 38″, k. h. 20° 56′ 36″47.960550°N 20.943311°E
Nagycsécs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Nagycsécs
Nagycsécs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Nagycsécs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsécs témájú médiaállományokat.

Nagycsécs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miskolctól 15 kilométerre délkeletre található, a 35-ös főút mentén. A környező települések közül Muhi 2, Sajószöged 4 kilométerre fekszik, a legközelebbi város a mintegy 7 kilométerre lévő Tiszaújváros.

Nevének eredete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve lehetséges, hogy szláv személynévből ered, de az is lehet, hogy a cech régi magyar jelentése(himlőhely) szóból származik.

Valószínűsíthetően innen ered a csécsi szalonna elnevezése.[3]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település környéke az őskor óta lakott. 1241 tavaszán a falu határában zajlott le a magyar vereséggel végződő muhi csata.

Magát a falut először 1280-ban említik egy itteni lakója Chech-i Leusták fia Rophoyn özvegyének nevében.

1281-ben Ákos nemzetségbeli Ernye bán fiának Istvánnak birtoka, aki ekkor a birtoka mellett levő halastavat a Miskóc nemzetségbeli Panyit bán fiaira hagyta.

1319-ben Károly Róbert király a környező községekkel együtt - a Miskóc nemzetségbelieket hűtlenségük miatt megfosztotta birtokaiktól - így a nemzetség itteni tagjait is, és birtokaikat ugyancsak Debreceni Dózsa kapta, de 1320-ban megváltoztatva szándékát és a falut az Aba nemzetségbeli Marchardus fia Mihálynak (az Aszaly család tagjának) adta cserébe.

1332-ben a pápai tizedjegyzék említette Szent Jakabról elnevezett templomát is, akinek papja a tizedjegyzék szerint 12 garas pápai tizedet fizetett, mely ekkor legtöbb volt e vidéken, ami arra utal, hogy már ekkor népes község lehetett.

A 14. században a Zsaluzsányi család birtokos itt. E család egyik tagja, Pósa fia Miklós - Gridol István mellett - Borsod vármegye alispánja is volt. E Pósáról, mint kiemelkedő személyről kezdte aztán a család magát Pósának nevezni. Jelentős család lettek: Csécsi (de Csécs) Posafi András és Mihály Zsigmond királytól pallosjogot is nyertek.

A község Csécsegyházának nevezett részén, ahol a templom is állt a Perényiek voltak birtokosok.

A 15. században csécsi birtokrészére a Kapy család új adományt nyert Zsigmond királytól. Ekkortájt jelenik meg új birtokosként a Herencsényi család is, de rövidesen Herecsényi István utódnélküli halála miatt a birtok újból visszaszállt a királyra, később ezt a birtokot Bornemissza György és Nebojszai Balogh Gergely kapták meg.

A török uralom alatt elpusztult, de később újjáépült. A 17. században a Fáy és a Szirmai családok voltak a birtokosai. A 18. században Dőry András volt a földesúr. Ebben a században lakói nagy része református, ma a katolikusok vannak többségben. A falunak saját vasútállomása van. Jó fekvésű település, gyakori buszjárat köti össze Miskolccal és más megyeszékhelyekkel, illetve Tiszaújvárossal.

2008. november 3-án a falu egy rasszista gyilkosságsorozat egyik helyszíne volt, két Dózsa György úti, cigányok lakta házra dobtak Molotov-koktélt, majd két embert megöltek, egy embert súlyosan megsebesítettek.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Kaczvinszky Lajos (független)[4]
  • 1994–1998: Kaczvinszky Lajos (független)[5]
  • 1998–2002: Török Tibor (független)[6]
  • 2002–2006: Török Tibor (független)[7]
  • 2006–2007: Török Tibor (független)[8]
  • 2007–2010: Gulyás Ottó (független)[9]
  • 2010–2014: Gulyás Ottó (független)[10]
  • 2014–2019: Gulyás Ottó (független)[11]
  • 2019–2024: Molnár Márió Gergő (független)[12]
  • 2024– : Molnár Márió Gergő (független)[1]

A településen 2007. július 1-jén időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
808
812
799
789
762
753
748
731
720
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 20% cigánynak mondta magát (7,8% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,8%, református 7%, görögkatolikus 7,8%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,8% (23,3% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 87%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,5% ukránnak, 0,1% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,3% volt római katolikus, 7,6% református, 3,7% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 10% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[16]

Galéria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Nagycsécs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 14.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ Balázs János 1969: Csécsi. Magyar Nyelvőr 93
  4. ↑ "Nagycsécs települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. ↑ "Nagycsécs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 13.
  6. ↑ "Nagycsécs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 29.
  7. ↑ "Nagycsécs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 29.
  8. ↑ "Nagycsécs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 29.
  9. 1 2 "Nagycsécs települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2007. július 1. Hozzáférés: 2020. május 31.
  10. ↑ "Nagycsécs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 12.
  11. ↑ "Nagycsécs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 14.
  12. ↑ "Nagycsécs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 3.
  13. ↑ "2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2007. Hozzáférés: 2020. május 31.
  14. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  15. ↑ Nagycsécs Helységnévtár
  16. ↑ Nagycsécs Helységnévtár

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagycsécs&oldid=28257806”