Ugrás a tartalomhoz

Nagytoronya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagytoronya (Veľká Tŕňa)
Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom
Nagytoronya zászlaja
Nagytoronya zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rangközség
Első írásos említés1220
PolgármesterVojtech Bodnár
Irányítószám076 82
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámTV
Népesség
Teljes népesség441 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság174 m
Terület14,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 28′ 04″, k. h. 21° 40′ 43″48.467700°N 21.678600°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 04″, k. h. 21° 40′ 43″48.467700°N 21.678600°E
Nagytoronya weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytoronya témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagytoronya (szlovákul: Veľká Tŕňa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tőketerebestől 22 km-re délre, a Kelet-Szlovákiai Alföldön, a Zempléni-hegység délnyugati lábánál, 176 m magasan fekszik.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1220-ban „Tolna” néven említik először, nemesi falu volt. 1276-ban „Thorona”, 1321-ben „Turuna”, 1336-ban „Toroyna”, 1441-ben „Nagythoronya” alakban említik. 1321-ben Mics bán birtoka, majd 1330 és 1512 között a sárospataki klarisszáké. 1479-ben a Semseyek, 1481-ben a Czékeyek, 1511-ben a Buttkayak szereznek birtokot a településen. A 17-18. században az Aspermont, a 19. században a Széchy család birtoka. 1715-ben pincészete, 50 lakatlan és 12 lakott háza volt. 1787-ben 111 házában 662 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Toronya. Két Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Áspermont, a’ Királyi Kamara, és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Sát. A. Újhelyhez mintegy órányira, N. Bárihoz közel; erdeje, szőleje van, rét nélkűl szűkölködik.”[2]

1828-ban 48 háza és 372 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Toronya, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, az elébbeni helységhez közel: 246 rom., 332 g. kath., 8 evang., 314 ref., 30 zsidó lak. Gör. kath. és ref. templom. Szántóföldje 1215 hold. Szőlőhegye jó asztali bort terem, de már a Hegyaljához nem számittatik. Erdő. Hajdan itt az augustinus szerzeteseknek zárdájuk volt.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagytoronya, Sátoraljaújhely közelében fekszik s 156 háza és 751, túlnyomóan tótajkú s gör. kath. vallású lakosa van. Postája és vasúti állomása Csörgő, távírója Sátoraljaújhely. Első nyomát már 1254-ben találjuk, a mikor Balasey nevű ura bizonyos földeket Simon fiától fisszavásárolt. Egyebekben sorsa mindenben összefügg Kistoronyáéval, a hol erről a községről is megemlékezünk. Birtokviszonyaiban csak annyi az eltérés, hogy 1479-ben a Semseyeknek, 1481-ben a Czékeyeknek és 1511-ben a Buttkayaknak is van benne részük. Most gróf Széchenyi Sándor örököseinek van itt nagyobb birtokuk. A XVII. századbeli pestisnek sok itteni lakosa lett az áldozata. A község határában antraczit és lignit található. Az itteni két templom közül a református a XVII. században s a gör. kath. 1828-ban épült. Ide tartozik a Toronya-fürdő, mely kisebbszerű igényeket elégít ki.”[4]

1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarországhoz csatolták.

Nagytoronya még a 20. század elején is híres volt gyümölcstermesztéséről. Garanyból és Hardicsáról szekérszámra hordták Nagytoronyából a lekvárnak való szilvát, cseresznyét és más gyümölcsöt, hogy aztán Hardicsán kenderre paszulyra, kukoricára cseréljék be azt.

Nagy- és Kistoronyát 1964-ben egyesítették. 1991 óta újra önálló település.[5]

Népessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Népességi statisztikák (10 év)[6]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság534453447441
Különbség -15,16 % -1,32 % -1,34 %
Népességi statisztikák[6]
Év2024.2025.
Lakosság443441
Eltérés-0,45 %

1880-ban 594 lakosából 266 magyar és 326 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 670 lakosából 666 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 751 lakosából 349 magyar és 397 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 762 lakosából 592 magyar és 168 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 675 lakosából 535 magyar és 136 csehszlovák volt.

1930-ban 749 lakosából 207 magyar, 17 zsidó, 2 ruszin, 493 csehszlovák és 30 állampolgárság nélküli volt.

1941-ben 807 lakosából 730 magyar és 49 szlovák volt.

1950-ben 824 lakosából 24 magyar és 796 szlovák volt.

1991-ben 575 lakosából 17 magyar és 552 szlovák volt.

2001-ben 511 lakosából 13 magyar és 493 szlovák volt.

2011-ben 447 lakosából 5 magyar és 432 szlovák volt.

2021-ben 457 lakosából 5 (+4) magyar, (+3) ruszin, 429 (+5) szlovák, 3 egyéb és 20 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neves személyek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Itt született Szabó Endre (1849. június 3. – Budapest, 1924. február 4.) költő, író, jeles műfordító, a Petőfi Társaság tagja.
  • Itt született 1894-ben Bajza Fenczik Jenő gimnáziumi tanár, igazgató, vadászati szakíró, kinológus, fegyverszakértő, feltaláló.

Képtár

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Veľká Tŕňa
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytoronya témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. ↑ "Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2018. január 16.
  5. ↑ "Obec Veľká Tŕňa". velkatrna.webnode.sk (szlovák nyelven). 2018. január 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. január 16.
  6. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
  7. ↑ ma7.sk
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagytoronya&oldid=29233313”