Ortodox judaizmus
Az ortodox judaizmus vagy ortodox zsidóság a judaizmus (zsidó vallás) hagyományos mozgalmainak gyűjtőneve. Azoknak a zsidóknak a vallása, akik a legszigorúbban ragaszkodnak a hagyományos hithez és gyakorlatokhoz.[1]
Az ortodox judaizmus a háláchá (zsidó törvény) szigorú betartását szorgalmazza. A legfontosabb gyakorlatok a szombat szentségének betartása, a kóser étkezés és a Tóra tanulmányozása és követése. A kulcsfontosságú tanok közé tartozik még a jövőbeli Messiás, aki helyreállítja a zsidó gyakorlatot a jeruzsálemi templom újbóli felépítésével és az összes zsidó Izraelbe gyűjtésével; továbbá a halottak jövőbeli testi feltámadásába vetett hit, az igazak és a bűnösök isteni jutalma vagy büntetése.
Az ortodox judaizmus vallási felfogásában a központi helyet a Tóra és a Háláchá foglalja el, abban a formában, ahogyan azt a Talmudban rögzítik, és a Sulchán Áruchban kodifikálják.[2]
Az ortodox judaizmus a vallási gyakorlatok széles spektrumát öleli fel, a haredi közösségektől a modern ortodox csoportokig. Míg minden ortodox zsidó ragaszkodik a halakhához, e törvények értelmezése és alkalmazása eltérő, ami a modern világgal való kapcsolat különböző szintjeihez vezet. Például a haredi közösségek a hagyományokhoz való még szigorúbb ragaszkodást hangsúlyozzák, és gyakran olyan közösségekben élnek, amelyek korlátozzák a szekuláris társadalomnak való kitettséget.
Ágai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Haredi (ultraortodox zsidók)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A legismertebb alcsoport a haredi , amelynek tagjait általában ultraortodoxnak nevezik.
Ők szigorúan betartják a zsidó vallási törvényeket, és elkülönülnek a nem-zsidó társadalomtól, valamint azoktól a zsidóktól, akik nem követik olyan szigorúan a vallási törvényeket, mint ők.[3] Az ultraortodox közösségek elsősorban Izraelben találhatók, ahol Izrael lakosságának mintegy 4 százalékát alkotják; továbbá Észak-Amerikában, különösen New York Cityben és Nyugat-Európában.[3] Az „elszigetelődőnek” nevezett ultraortodox negyedek általában csak haredi zsidó családokból állnak. Az ilyen közösségek nagymértékben családcentrikusak, magas születési arányszámmal és szinte hiányzik náluk a felekezetközi házasság, továbbá saját zsinagógájuk és iskolájuk van.[3]
Modern ortodox zsidók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A modern ortodox judaizmus olyan mozgalom, amely megpróbálja összeegyeztetni a zsidó értékeket, elveket és hagyományokat a modern kultúrával és világgal. Tagjai a társadalomba való minél teljesebb integrációra törekednek, miközben az ortodox mozgalom által meghatározott háláchá keretein belül maradnak.
A mozgalom számos tanításhoz kapcsolódik, ezért különböző formákat ölthet. Ellentétben az ortodoxia ultrakonzervatív pólusával, amely a modern, szekuláris világot fenyegetőnek látja, és el kívánja magát szigetelni tőle, ők pozitív értéket tulajdonítanak a világgal való érintkezésnek, különösen a világ megjavítása („tikun olám” ) szempontjából.
Az USA-ban és Európában a legelterjedtebb filozófia a „Tóra és tudomány” (Tora u-mada). Izraelben az ortodox modernizmust nagyrészt a vallási cionizmushoz kötik és követői Izrael ortodox zsidó vallásos lakosságának több mint felét teszik ki.
Az ultraortodoxok és a modern ortodox csoport összehasonlítása:
| Jellemző | Ultraortodox (Háredi) | Modern Ortodox |
|---|---|---|
| A Tóra és a Halakha (törvény) státusza | Isteni eredetű, szigorúan, változtatás nélkül követendő. | Isteni eredetű, kötelező, de integrálható a modern élettel. |
| Viszony a modern világhoz és kultúrához | Elzárkózás; a világi média, internet és kultúra erős szűrése vagy elvetése. | Nyitottság; részvétel a világi felsőoktatásban és a karrierben. |
| Öltözködés és megjelenés | Tradicionális, 18-19. századi kelet-európai viselet (fekete kalap, strájmli, kaftán, gyakran kendő a nőknek). | Modern, de szerény (tstniut) öltözet; a férfiaknál kötött kipa jellemző. |
| Nők szerepe a vallási életben | Hagyományos és elkülönített nemi szerepek; a nők nem lehetnek rabbik, a zsinagógában függöny választja el őket. | Hagyományos, de bővülő szerepek; külön tanulócsoportok nőknek, elvétve női vallási vezetők. |
| Viszony Izrael Államához és a cionizmushoz | Teológiailag ambivalens vagy anticionista (a Messiás előtt alapított állam kérdéses), de politikailag jelen vannak. | Erősen vallásos cionista; Izrael Államát a messiási megváltás kezdetének tekintik. |
A magyar ortodoxizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A „magyar” ortodox judaizmus megalapítójának Moses Schreiber (Schreiber Mózes) rabbit tartják, a 19. század elején.[2] Lefektette az elszigetelt ortodox közösségek létrejöttének ideológiai alapját azokon a helyeken, ahol a „reformerek” túlsúlyban voltak a közösség vezetésében.[2] A reformisták felhívására, hogy a judaizmust társadalmi-vallási felfogásból univerzalista világnézetté alakítsák, a judaizmus nemzeti vonatkozásait a kötelező érvényű vallási elvek szintjére emelte, és ezek alapján támogatta a zsidó vallás megújítását. Tevékenysége a reformizmussal szemben álló ortodox judaizmus vezérévé tette, válasza , üzenetei és különösen végrendelete döntően befolyásolta a magyar ortodoxia gondolkodásmódjának és életmódjának kialakulását.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Orthodox Judaism | Halakha, Torah, Talmud | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). 2024. szeptember 24. Hozzáférés: 2024. szeptember 25.
- 1 2 3 4 Редакция. "ортодоксальный иудаизм". Электронная еврейская энциклопедия ОРТ (orosz nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 25.
- 1 2 3 "Ultra-Orthodox Judaism | Haredim, Shas, Beliefs, & Zionism | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). 2024. szeptember 24. Hozzáférés: 2024. szeptember 25.
