Petidin
 | |||
 | |||
| Petidin | |||
| |||
| IUPAC-név | |||
| Etil-(1-metil-4-fenilpiperidin-4-karboxilát) | |||
| Kémiai azonosítók | |||
| PubChem | 4058 | ||
| ChemSpider | 3918 | ||
| EINECS-szám | 200-329-1 | ||
| DrugBank | APRD00074 | ||
| KEGG | C07128 | ||
| ChEBI | 6754 | ||
| ATC kód | N02AB02 | ||
| Gyógyszer szabadnév | pethidine | ||
| Gyógyszerkönyvi név | Pethidini hydrochloridum | ||
| SMILES | CCOC(=O)C2(c1ccccc1)CCN(C)CC2 | ||
| InChIKey | XADCESSVHJOZHK-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | 9E338QE28F | ||
| ChEMBL | CHEMBL607 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C15H21NO2 | ||
| Moláris tömeg | 247,33 g/mol | ||
| Farmakokinetikai adatok | |||
| Biohasznosíthatóság | 50-60% | ||
| Metabolizmus | máj (demetilálódás, glukuronálódás) | ||
| Biológiai felezési idő |
3-5 óra | ||
| Fehérjekötés | 65-75% | ||
| Kiválasztás | vese | ||
| Terápiás előírások | |||
| Jogi státusz | Schedule II (US) | ||
| S8 (AU) | |||
| Class A (UK) | |||
| Terhességi kategória | C (US) | ||
| C (AU) | |||
| Függőségi potenciál | Magas | ||
| Alkalmazás | oral, IV, IM, insufflated, rectal | ||
A petidin, más néven meperidin vagy Demerol a morfinhoz hasonló kábító fájdalomcsillapító. Ellentétben a morfinnal, a köhögést és a diarrhoeát nem csillapítja. Helyi érzéstelenítő, és atropinszerű hatással is bír, mely utóbbi elfedheti pupillaszűkítő (myoticus) hatását. Hatástartama rövidebb, mint a morfiné.
A petidint Otto Eisleb német vegyész állította elő az 1930-as években. Magyarországon ma is forgalomban van.
Metabolizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A májban direkt úton vagy a demetilálódás útján keletkező norpetidin(en) hidrolizálódása révén norpetidinsavvá alakul, amit glükuronsavas(en) konjugáció követ. Normál vagy alkalikus vizelet pH esetén a vizeletben elhanyagolható a változatlan forma mennyiségének kiválasztódása. A vizelet savanyodásával párhuzamosan nő a petidin- és norpetidinkiválasztás.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gyógyszerészi kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 177–181. o. ISBN 978 963 9879 56 0
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pethidine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
