Ugrás a tartalomhoz

Pfizer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pfizer
Típus
JogelődChas. Pfizer & Co.
Alapítva1849
NévadóCharles Pfizer
SzékhelyNew York
Alapító
  • Charles Pfizer
  • Charles F. Erhart
Iparággyógyszeripar
Tulajdonos
  • The Vanguard Group (8,13 százalék)[1]
  • BlackRock (7,7 százalék)[1]
  • State Street Corporation (5,28 százalék)[1]
Forma
Termékek
Árbevétel63 627 000 000 $ (2024)[2]
Alkalmazottak száma88 300 (2019)[3]
Leányvállalatai
  • G. D. Searle & Company
  • Pfizer UK
  • Wyeth
  • Pfizer (Japan)
  • Pfizer Aktiebolag
  • Pfizer (Canada)
  • Pfizer SAS
  • Pfizer Corporation Austria Gesellschaft mbH
  • Pfizer SL
  • Pfizer S.R.L.
  • Pfizer (Australia)
  • Pfizer en Suisse
  • Warner–Lambert
  • Agouron Pharmaceuticals
  • Coty
  • Parke-Davis
  • Zoetis
  • Hospira
  • Pfizer AG
  • Pfizer, spol. s r.o.
TőzsdeNew York-i tőzsde
Pfizer (Egyesült Államok)
Pfizer
Pfizer
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 40° 45′ 01″, ny. h. 73° 58′ 21″40.750278°N 73.972500°WKoordináták: é. sz. 40° 45′ 01″, ny. h. 73° 58′ 21″40.750278°N 73.972500°W
A Pfizer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pfizer témájú médiaállományokat.
Pfizer-BioNTech Covid19 vakcina

A Pfizer Inc. multinacionális gyógyszergyár, amelynek székhelye New Yorkban, az Amerikai Egyesült Államok területén található. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

Főbb termékei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A céget a német születésű amerikai vegyészről, Charles Pfizerről (1824–1906) nevezték el, aki 1849-ben kezdte meg gyógyszerei árusítását Williamsburgben (Brooklyn). Első sikere a santonin nevű parazitaölő szer volt, ám az igazi sikert a citromsav hozta meg, aminek következtében az 1880-as években a vállalkozás gyors növekedésnek indult. A cég főleg fermentációs technológiájáról lett ismert. A második világháború alatt a cég megvalósította a penicillin tömegtermelését, amelyet az amerikai hadsereg jól hasznosított a második front megnyitása után. Az 1950-es években a Pfizer a következő országokban létesített telephelyeket: Belgium, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Panama, Puerto Rico és az Egyesült Királyság.

Amikor 2000-ben a Pfizer egyesült a Warner-Lambert céggel, megszerezte az atorvastatint. A Warner-Lambert korábbi központját (Morris Plains, New Jersey) ma a Pfizer cég használja.

2002-ben a Pfizer egyesült korábbi versenytársával, a Pharmacia céggel.

Kutatás és fejlesztés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pfizer cégnek a következő településeken van kutató-fejlesztő laboratóriuma:

Covid19 világjárvány és vakcinafejlesztés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdeti fejlesztés és tesztelés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2020 márciusában, amikor nyilvánvalóvá vált a Covid19 világjárvány nagyságrendje, a Pfizer együttműködésre lépett a BioNTech német biotechnológiai vállalattal Covid19-vakcina kutatására és kifejlesztésére. Sok versenytársával ellentétben a Pfizer nem igényelt külön forrásokat kutatásai megkezdéséhez az Egyesült Államok Operation Warp Speed vakcinafejlesztési programjából, hanem úgy döntött, hogy közelítőleg 2 milliárd dollár saját forrást fektet be a kísérleteibe és a fejlesztésekbe. Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója azt mondta, hogy a kormányzati beavatkozás elkerülése érdekében utasította vissza az Operation Warp Speedtől felajánlott pénzt. Később kijelentette, hogy "ha valakitől pénzt kapunk, az mindig feltételekhez van kötve. Látni akarják, merre akarunk tovább fejlődni, milyen lépéseket akarunk megtenni. Jelentéseket akarnak. Nem utolsósorban az önállóságunk megőrzésének köszönhetően tudtam kihagyni a Pfizert a politikából."[5]

2020 májusában a Pfizer négy különböző Covid19-vakcinaváltozat tesztelését kezdte meg. Az oltóanyagokat május elején adták be először embereknek az Egyesült Államokban. 2020 júliusában a Pfizer és a BioNTech bejelentette, hogy négy mRNS-vakcinajelöltje közül kettőt gyorsított eljárásban minősít az Egyesült Államok gyógyszerügynöksége, a Food and Drug Administration (FDA).[6] 2020 júliusának utolsó hetében a vállalatok megkezdték a II-III. fázisú tesztelést 30 000 emberen, az USA kormánya már ekkor 1,95 milliárd dollárt fizetett a még csak fejlesztés alatt álló vakcina 100 millió adagjáért.[7] A 2020 júliusában az amerikaiakkal megkötött szerződésben két adagot 39 dollárra áraztak be, és a vállalat vállalta, hogy nem csökkenti az árait más országok felé, amíg a járvány nem válik világjárvánnyá.[8] A Pfizer vezérigazgatója kijelentette, hogy a magánszektorban a vakcinát előállító vállalatoknak nyereséget kell termelniük.[9] 2020 szeptemberében a Pfizer és a BioNTech bejelentette, hogy lezárta a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal, és ennek eredményeként első lépésben 200 millió adag vakcinát biztosítanak az EU részére, míg később további 100 millió adag szállítására vállaltak kötelezettséget.[10]

A vakcina hatékonysági mutatói és engedélyezése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2020. november 9-én a Pfizer bejelentette, hogy a BioNTech-hel közösen kifejlesztett Covid19-vakcinája, amelyet 43 500 emberen teszteltek, kilencven százalékos hatékonyságot mutatott a tüneteket okozó Covid19 megelőzésében.[11] Az eredményességi mutatót egy héttel később már 95 százalékra módosították.[12] Akiko Iwasaki, a New York Times által megkérdezett immunológus a hatékonysági adatot "valóban látványos értéknek" nevezte.[13] A bejelentésnek köszönhetően egyértelművé vált, hogy a Pfizer és a BioNTech partnersége hozott először kézzelfogható eredményt a Covid19 elleni vakcinafejlesztés és tesztelés területén.[12]

A következő másfél hónap során különböző országok szabályozó hatóságai engedélyezték a Pfizer vakcináját sürgősségi felhasználásra. Elsőként az Egyesült Királyság hagyta jóvá a vakcinát december 2-án,[14] majd december 4-én Bahrein,[15] december 9-én Kanada,[16] december 10-én pedig Szaúd-Arábia.[17] 2020. december 10-én az Egyesült Államok gyógyszerügynöksége, a Food and Drug Administration (FDA) bizottsági ülést tartott a vakcina engedélyezésének megvitatására.[18] Másnap az USA hivatalosan az ötödik ország lett, amely jóváhagyta a Pfizer vakcinájának használatát sürgősségi felhasználási engedély (EUA) esetén, a döntést meghozó független testület 17-4 arányban támogatta a jóváhagyást.[18][19] December 14-én Szingapúr az elsők között volt Ázsiában, amely az egészségügyi tudományos hatóságán keresztül engedélyezte a vakcinát.[20] December 21-én az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) javasolta a vakcina feltételes forgalomba hozatali engedélyének megadását az Európai Unióban, "Comirnaty" márkanév alatt.[20] Később Bourla, a Pfizer vezérigazgatója, egyértelművé tette, hogy a Covid19 vakcina "biztonságos és hatékony" a gyermekek számára is.[21][22]

2022 októberében a BioNTech finanszírozásával influenza és koronavírus elleni kombinált védőoltás kifejlesztésébe kezdtek,[23] a kutatás tesztelésében 180, legalább 18 és legfeljebb 64 év közötti önkéntes vett részt.[24]

Az Egyesült Államok járványügyi hivatala (CDC) és gyógyszerügynöksége (FDA) 2023 januárjában közös közleményben figyelmeztetett, hogy a Pfizer-BioNTech új, emlékeztető Covid19-vakcinájával oltott 65 éves és idősebb személyeknél nagyobb valószínűséggel fordulhat elő agyvérzés az oltást követő 21 napon belül, mint az oltást követő 22-42. napon.[25] Mivel az agyvérzés veszélyének fentiek szerinti növekedése esélyét minimálisnak látták, ezért az oltási gyakorlatban nem javasoltak változtatást.[26]

Az FDA 2023 áprilisában visszavonta a régebbi, csak a koronavírus eredeti változatát célzó hírvivő RNS-vakcinák sürgősségi felhasználási engedélyét, egyben engedélyezte az Omicron célzott Covid19-vakcina második adagját idősebb felnőttek, valamint gyenge immunrendszerrel rendelkezők számára. Az ügynökség azt is közölte, hogy a Pfizer (PFE.N)-BioNTech (22UAy.DE) és a Moderna (MRNA.O) frissített oltásai lesznek az új elsődleges Covid-vakcinák.[27]

Gyártás és forgalmazás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2021. május elejéig a Pfizer és a BioNTech legkevesebb 430 millió adag vakcinát gyártott le, amelyet 91 országba és régióba juttattak el. A vállalatok közölték, hogy 2021-ben várhatóan összesen közel 3 milliárd adag vakcinát fognak legyártani.[28]

Paxlovid, a Covid19 tabletta

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Paxlovid néven forgalmazott nirmatrelvir/ritonavir, egy, a Pfizer által a Pfizer–BioNTech-Covid19-vakcina forgalomba hozását követően kifejlesztett, szájon át szedhető gyógyszere, amelyet a vakcina mellett szintén a Covid19 kezelésére használnak.[29][30]

A Pfizer 2021 novemberében jelentette be, hogy az addig elvégzett kísérletek sikerét követően a Paxlovidot előkészítik a forgalomba hozatalra. Bejelentésük szerint a szájon át szedhető gyógyszer 89 százalékkal csökkenti a kórházi kezelés, vagy az elhalálozás kockázatát.[29] Az FDA 2021. december 22-én, az EMA 2022. január 27-én adta meg a Pfizer Covid19 tablettájának sürgősségi engedélyét.[31][32]

2022 januárjában Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója megerősítette, hogy a Paxlovid utolsó vizsgálati fázisát várhatóan 2022 márciusában zárják le. Azt is elmondta, hogy a cég a francia Novasep céggel együttműködést hoz létre a Paxloviddal történő tablettás kezelés széleskörű bevezetése céljából.[22]

2022 májusában, Anthony Fauci, az amerikai elnök egészségügyi főtanácsadója bejelentette, hogy a U.S. National Institutes of Health a Pfizerrel közösen, vizsgálatokba kezd annak megállapítására, hogy a Paxlovid ötnapos gyógyszeres alkalmazásának időtartamát ne hosszabbítsák-e meg?[33]

A közös vizsgálatot az indokolta, hogy egyes betegek arról számoltak be, a Covid19 tünetei az alapvetően előírt ötnapos kúra elteltével, átmeneti javulást követően, újra kiújultak.[34] A vizsgálatok megkezdése előtt a Pfizer azt állította, hogy egy második ötnapos Paxlovid-kúrával lehetne orvosolni az újrafertőződések problémáját, ugyanakkor az FDA szerint jelenleg nincs rá semmiféle bizonyíték, hogy a tabletták tíznapos kúrája oldaná meg a problémát.[35]

Vád és védelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2020 végén történt engedélyezést követően több oltásellenes csoport a Pfizer–BioNTech-Covid19-vakcinát vádolta olyan szívproblémákért melyek sportolók halálát okozták. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) amerikai egészségügyi hatóság 2024. áprilisi közleményében azonban bejelentette, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy az mRNS alapú Covid19-vakcina halálos szívmegállást vagy bármilyen halálos szívproblémát okozna.[36][37]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 "proxy statement" (PDF).
  2. ↑ "Form 10-K" (PDF). 2025. március 13. 51. o.
  3. ↑ "éves jelentés" (PDF).
  4. ↑ "mRNA-Impfstoffe von BioNTech und Pfizer". Hozzáférés: 2020. december 19.
  5. ↑ Czachor, Emily (2020. november 9.). "Pfizer avoided R&D funding from Trump's Operation Warp Speed because of bureaucracy, politics". Newsweek (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 8.
  6. ↑ DeArment, Alaric (2020. július 13.). "Pfizer, BioNTech get fast-track from FDA for Covid-19 vaccines". MedCity News (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 8.
  7. ↑ Grossman, Jared S. Hopkins and Matt (2020. július 28.). "Pfizer Foresees Lasting Demand for Covid-19 Vaccine". Wall Street Journal (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 8.
  8. ↑ "Pfizer To Charge $39 Per Coronavirus Vaccine Course To All Developed Countries For Similar Volume Commitments As US". news.yahoo.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 8.
  9. ↑ Nathan-Kazis, Josh. "Pfizer CEO Says Companies Should Make Profit On Covid-19 Vaccines". www.barrons.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 8.
  10. ↑ Kilgore, Tomi. "Pfizer, BioNTech conclude talks over supplying EU with SARS-CoV-2 vaccine candidate". MarketWatch. Hozzáférés: 2022. május 8. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  11. ↑ "Covid vaccine: First 'milestone' vaccine offers 90% protection". BBC News (brit angol nyelven). 2020. november 9. Hozzáférés: 2022. május 8.
  12. 1 2 CNN, Maggie Fox and Amanda Sealy. "Pfizer coronavirus vaccine was 95% effective with no safety concerns". CNN. Hozzáférés: 2022. május 8. {{cite web}}: |last= has generic name (súgó)
  13. ↑ Thomas, Katie (2020. november 9.). "Pfizer's Early Data Shows Vaccine Is More Than 90% Effective". The New York Times (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 8. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  14. ↑ "Covid-19: Pfizer/BioNTech vaccine judged safe for use in UK". BBC News (brit angol nyelven). 2020. december 2. Hozzáférés: 2022. május 8.
  15. ↑ "Bahrain becomes second country to approve Pfizer COVID-19 vaccine". www.aljazeera.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 8.
  16. ↑ Austen, Ian (2020. december 9.). "Canada Approves Vaccine and Could Start Shots Next Week". The New York Times (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 8.
  17. ↑ "Saudi Arabia approves Pfizer COVID-19 vaccine as Bahrain plans to give the public free shots". KTLA (amerikai angol nyelven). 2020. december 11. 2021. január 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. május 8.
  18. 1 2 "U.S. FDA advisers overwhelmingly back authorizing Pfizer COVID-19 vaccine". Reuters (angol nyelven). 2020. december 10. Hozzáférés: 2022. május 8.
  19. ↑ Thomas, Katie (2020. december 12.). "F.D.A. Clears Pfizer Vaccine, and Millions of Doses Will Be Shipped Right Away". The New York Times (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 8. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  20. 1 2 "Pfizer-BioNTech COVID-19 vaccine approved by Singapore, first shipment expected by end-December". CNA (angol nyelven). 2022. május 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. május 8.
  21. ↑ "Pfizer CEO: Current wave will be last with so many restrictions". Israel National News (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 8.
  22. 1 2 "Pfizer CEO gives good news on covid but cautions virus could circulate for years". mint (angol nyelven). 2022. január 17. Hozzáférés: 2022. május 8.
  23. ↑ Orsolya, Kuli (2022. november 3.). "Kombinált védőoltást fejleszt a Pfizer–BioNTech". index.hu. Hozzáférés: 2023. január 31.
  24. ↑ Dávid, Kovács Ferenc (2022. december 10.). "Megkezdődött az influenza és a koronavírus elleni kombinált védőoltás engedélyeztetése". index.hu. Hozzáférés: 2023. január 31.
  25. ↑ CDC (2020. február 11.). "COVID-19 Vaccination". Centers for Disease Control and Prevention (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. január 31.
  26. ↑ Goodman, Brenda (2023. január 13.). "CDC identifies possible safety issue with Pfizer's updated Covid-19 vaccine but says people should still get boosted | CNN". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. január 31.
  27. ↑ Erman, Michael (2023. április 18.). "US FDA authorizes second Omicron-updated COVID booster for older adults". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. április 28. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  28. ↑ Higgins-Dunn, Noah (2021. május 4.). "BioNTech, with partner Pfizer, on track to make 3B COVID vaccine doses in 2021, CEO says". Fierce Pharma (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 8.
  29. 1 2 "Medicines and Healthcare products Regulatory Agency". Wikipedia (angol nyelven). 2022. április 19.
  30. ↑ "DailyMed - PAXLOVID- nirmatrelvir and ritonavir kit". dailymed.nlm.nih.gov. Hozzáférés: 2022. május 20.
  31. ↑ deutschlandfunk.de. "Tabletten zur Behandlung von Covid-19 - Was die Corona-Medikamente Paxlovid und Molnupiravir versprechen". Deutschlandfunk (német nyelven). Hozzáférés: 2022. május 19.
  32. ↑ "Hivatalos engedélyt kapott az EU-ban a Pfizer koronavírus elleni tablettája". telex. 2022. január 27. Hozzáférés: 2022. május 20.
  33. ↑ "Több beteg is visszaesett a Pfizer anti-Covid-tablettái után Amerikában". telex. 2022. május 19. Hozzáférés: 2022. május 20.
  34. ↑ Erman, Michael (2022. május 11.). "Explainer: Some patients reporting COVID rebounds after taking Pfizer pills". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 20.
  35. ↑ Erman, Michael (2022. május 18.). "U.S. to study whether longer Paxlovid course needed to combat reinfections". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 20.
  36. ↑ "Covid vaccines aren't linked to sudden death in young people, a new CDC report finds". NBC News (angol nyelven). 2024. április 11. Hozzáférés: 2024. május 10.
  37. ↑ "Végre kiderült az igazság a Pfizer és a Moderna vakcináiról: tényleg szívmegállást okoznak fiataloknál?". Pénzcentrum. Hozzáférés: 2024. május 10.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pfizer&oldid=29337917”