Ugrás a tartalomhoz

Ródium

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
45 ruténiumródiumpalládium
Co

Rh

Ir
   
               
               
                                   
                                 
                                                               
                                                               
   
45
Rh
Általános
Név, vegyjel, rendszám ródium, Rh, 45
Latin megnevezésrhodium
Elemi sorozatátmenetifémek
Csoport, periódus, mező 9, 5, d
Megjelenésezüstfehér fémes
Atomtömeg102,90549(2) g/mol[1]
Elektronszerkezet[Kr] 4d8 5s1
Elektronok héjanként2, 8, 18, 16, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)12,41 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on10,7 g/cm³
Olvadáspont2237 K
(1964 °C, 3567 °F)
Forráspont3968 K
(3695 °C, 6683 °F)
Olvadáshő26,59 kJ/mol
Párolgáshő 494 kJ/mol
Moláris hőkapacitás(25 °C) 24,98 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K228824962749306334053997
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezetköbös lapcentrált
Oxidációs szám2, 3, 4
(amfoter oxid)
Elektronegativitás2,28 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 719,7 kJ/mol
2.: 1740 kJ/mol
3.: 2997 kJ/mol
Atomsugár135 pm
Atomsugár (számított)173 pm
Kovalens sugár135 pm
Egyebek
Mágnességparamágneses[2]
Elektromos ellenállás(0 °C) 43,3 nΩ·m
Hővezetési tényező(300 K) 150 W/(m·K)
Hőtágulási együttható(25 °C) 8,2 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)(20 °C) 4700 m/s
Young-modulus275 GPa
Nyírási modulus150 GPa
Kompressziós modulus380 GPa
Poisson-tényező0,26
Mohs-keménység6,0
Vickers-keménység1246 MPa
Brinell-keménység1100 HB
CAS-szám7440-16-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A ródium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
99Rh mest. 16,1 nap ε - 99Ru
γ 0,089, 0,353,
0,528
-
101mRh mest. 4,34 nap ε - 101Ru
IT 0,157 101Rh
γ 0,306, 0,545 -
101Rh mest. 3,3 év ε - 101Ru
γ 0,127, 0,198,
0,325
-
102mRh mest. 2,9 év ε - 102Ru
γ 0,475, 0,631,
0,697, 1,046
-
102Rh mest. 207 nap ε - 102Ru
β+ 0,826, 1,301 102Ru
β 1,151 102Pd
γ 0,475, 0,628 -
103Rh 100% Rh stabil 58 neutronnal
105Rh mest. 35,36 óra β 0,247, 0,260,
0,566
105Pd
γ 0,306, 0,318 -
Hivatkozások

A ródium kémiai elem, amelynek vegyjele Rh és a rendszáma 45. Nyelvújításkori neve rózsany, ui. sói rózsaszínűek[3] Ugyanebből származik a neve is: rhodon (ῥόδον) görögül rózsaszínűt jelent.[4]

Fémes elem, átmenetifém. A platinafémek, ezen belül az úgynevezett könnyű platinafémek közé tartozik. (A periódusos rendszer 5. periódusába tartozó platinafémeket nevezik könnyű platinafémeknek). A ródium ezüstfehér fém, szobahőmérsékleten kissé rideg, magasabb hőmérsékleten azonban megmunkálható. Viszonylag jó elektromos vezető. A vegyületeiben leggyakrabban +3 oxidációs számú. A természetben csak egy izotópja található meg.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kémiailag ellenálló fém. Halogének csak magasabb hőmérsékleten támadják meg. Ha magasabb hőmérsékletre hevítik, reakcióba lép az oxigénnel és ródium(III)-oxid (Rh2O3) keletkezik. További hevítés hatására azonban ez az oxid elbomlik. A hidrogént oldja, de kevésbé, mint a platina. Ha kén vagy arzén jelenlétében hevítik, reakcióba lép ezekkel az elemekkel. Tömör állapotban savakban nem oldódik, még királyvízben sem.

Előfordulása a természetben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetben a többi platinafémmel együtt, ötvözet formájában található meg. Előfordul a nyers aranyban is. Ritka elem.

A ródiumot a platinafémek egymástól való szétválasztásával állítják elő. Először a nyers platinát királyvízben oldják, majd a platinát ammónium-klorid hozzáadásával leválasztják ammónium-kloro-platinát alakjában. Ezután az oldatot szűrik, majd cinket adnak hozzá. Majd izzítás után királyvízzel kioldják az irídiumot és a ródiumot. Az irídiumot ammónium-kloriddal kicsapják. Ekkor az oldatban egy ródiumvegyület marad, ezt bepárolják, kloriddá alakítják, majd hidrogénnel redukálják.

A kolloid ródiumot katalizátorként használják hidrogénezésnél. Platinával és irídiummal ötvözve hőelemeket készítenek belőle, amelyek magas hőmérsékletek mérésére is alkalmasak. Az elektrolitikusan leválasztott ródiummal csillagászati tükröket vonnak be. Ródiumból készülnek az ammónia oxidációjához használt katalizátorok is (ennek a salétromsavgyártásnál van jelentősége).

Keménysége és magas fénye miatt az ékszerészek is használják, a fehérarany tárgyak bevonására.

  1. "Standard Atomic Weights – Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights". Hozzáférés: 2020. november 2.
  2. Lide, D. R., ed. (2005). "Magnetic susceptibility of the elements and inorganic compounds". CRC Handbook of Chemistry and Physics (PDF) (86th ed.). Boca Raton (FL): CRC Press. ISBN 0-8493-0486-5.
  3. Szőkefalvi-Nagy Zoltán (1972). "A magyar kémiai szaknyelv kialakulása". A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Hozzáférés: 2010. december 3. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  4. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 126. o. ISBN 963 8334 96 7
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Rhodium
A Wikimédia Commons tartalmaz Ródium témájú médiaállományokat.