RMS Queen Elizabeth
| RMS Queen Elizabeth | |
 | |
| A Queen Elizabeth | |
| Hajótípus | Óceánjáró |
| Névadó | Bowes-Lyon Erzsébet brit királyné |
| Tulajdonos | |
| Üzemeltető | Cunard White Star Line |
| Illetőségi kikötő |  Liverpool, Egyesült Királyság |
| Útvonal | Transzatlanti |
| Pályafutása | |
| Építő | John Brown and Company |
| Megrendelés | 1936. október 3. |
| Építés kezdete | 1936. december 4. |
| Vízre bocsátás | 1938. szeptember 27. |
| Szolgálatba állítás | 1940. március 3. |
| Szolgálat vége | 1968 |
| Honi kikötő | Liverpool |
| Sorsa | Kiégett, félig elsüllyedt |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 83.673 t |
| Hossz | 314 m |
| Szélesség | 36 m |
| Merülés | 12 m |
| Hajtómű | Gőzturbina |
| Teljesítmény | 117680 kW |
| Legénység | 1000+ |
| Férőhelyek száma | 2283 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz RMS Queen Elizabeth témájú médiaállományokat. | |
Az RMS Queen Elizabeth a Cunard Line hajózási cég óceánjárója volt, amely évtizedekig a világ legnagyobb utasszállító hajója volt. Nevét Erzsébet brit királynéról, VI. György brit király feleségéről kapta.
A John Brown & Company clydebanki (Skócia) hajóépítőműhelyéből futott ki 1938. szeptember 27-én, a második világháborúban csapatszállítónak használták, majd eredeti rendeltetésének megfelelően utasokat szállított. 1968-ban fejezte be a szolgálatot. Ekkor iskolahajóvá alakították volna, de 1972-ben egy tűz tönkretette. 1996-ig, a Carnival Destiny vízre bocsátásáig nem épült a Queen Elizabethnél nagyobb hajó.
A háborúban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Queen Elizabeth a kor egyik legnagyobb és leggyorsabb hajója, a Queen Mary váltótársának épült. A Queen Mary-től eltérően azonban a háború előtt meg sem kezdhette az atlanti-óceáni utasszállítást. Bár korábban bocsátották vízre, a háború kitörésekor még mindig a hajó felszerelésénél tartottak, és a tulajdonosok úgy ítélték meg, a Clyde folyón horgonyozva a hajó ki van téve a bombázások veszélyeinek. Bejelentették, hogy Southamptonba megy, hogy ott teljesen felszereljék, és 1940. március 3-án ki is futott. Amikor azonban Townley kapitány kinyitotta az írott utasításokat tartalmazó borítékot, meglepetésére azt a parancsot találta benne, hogy vigye a Queen Elizabethet New Yorkba. Abban az időben, amikor a hajónak Southamptonba kellett volna érnie, a várost bombázta a Luftwaffe.
New Yorkba érve a Queen Elizabeth a Queen Mary és a francia SS Normandie mellett vetett horgonyt. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a világ három legnagyobb óceánjáróját együtt lehetett látni.
Szingapúrban, illetve Sydneyben a Queen Elizabethet és a Queen Maryt átalakították hadi célokra. Magas sebességük alkalmassá tette őket, hogy konvoj nélkül haladva nagy csapatkontingenseket szállítsanak anélkül, hogy különösebben tartaniuk kellett volna a náluknál lassabb német tengeralattjáróktól. Katonai pályafutása alatt a Queen Elizabeth több mint 750 000 katonát szállított és több mint 500 000 mérföldet tett meg.
Az utasszállításban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A háború után a hajó eredeti célját tölthette be: a Queen Maryvel együtt, és az amerikai SS United States-szel versenyben hetente kétszer közlekedett New Yorkba. Ezek a hajók domináltak a transzatlanti közlekedésben, míg a vízi utasforgalom a gyorsabb és olcsó légiszállítás elterjedésével hanyatlani nem kezdett az 1950-es évek közepén. Rövid ideig a Queen Elizabeth kettős feladatot szolgált: amikor nem az óceánt szelte át, New York és a Bahamák kikötője, Nassau közt szállított utasokat. A Cunard végül mindkét nagy hajót kivonta a forgalomból és 1969-től a kisebb Queen Elizabeth 2-vel helyettesítette őket.
A történet vége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1968-ban a Queen Elizabethet egy philadelphiai üzleti csoportnak adták el, akik hotelt és turistalátványosságot szerettek volna csinálni belőle a floridai Port Evergladesben, ahogyan ez a Queen Maryvel is történt. A pénzük azonban nem volt elég és emellett a hajót tűzveszélyesnek is ítélték, ezért 1970-ben a hongkongi C.Y. Tungnak adták el. (1969-ben a hajó kétszer is kigyulladt, egyszer gyújtogatás miatt).
Tung, az Orient Overseas Line cég feje, úszó egyetemet szeretett volna csinálni a hajóból. A cég hagyományainak megfelelően, Tung neve kezdőbetűit használva a hajót a Seawise University névre keresztelték át (C.Y. angolul kiejtve „szí váj”, seawise kiejtve „szívájz”).
Az átalakítás közben azonban Hongkong Victoria kikötőjében valószínűleg gyújtogatás következtében a hajó 1972. január 9-én kigyulladt és félig elsüllyedt.
A roncs rövid időre feltűnt a James Bond sorozat 1974-ben mozikba került epizódjában (Az aranypisztolyos férfi), amelyben James Bond Makaóból Hongkong felé utazva, egy szárnyas hajóból megpillantja a roncsot, majd később egy titkos MI6 központba viszik a roncs belsejébe.
Mivel a továbbiakban a roncs csak akadályozta volna a hajóforgalmat, a vízfelszín feletti részét 1974-75 között lerombolták, és újrahasznosították. Számos darabját megmentették, de a roncs 40-50%-a még most is a tengerfenéken van. Pozíciója: 22°19.717′N 114°06.733′E.
A második világháború kezdetén New Yorkban horgonyzó három hajóóriás közül már csak a Queen Mary létezik: az SS Normandie még a háború idején elsüllyedt.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Britton, Andrew (2013). RMS Queen Elizabeth. Classic Liners series. Stroud, Gloucestershire: The History Press. ISBN 9780752479514.
- Butler, D.A. (2002). Warrior Queens: The Queen Mary and Queen Elizabeth in World War II (1st ed.). Mechanicsburg: Stackpole Books.
- Galbraith, R. (1988). Destiny's Daughter: The Tragedy of RMS Queen Elizabeth. Vermont: Trafalgar Square.
- Maddocks, Melvin (1978). The Great Liners. Alexandria, VA: Time-Life Books. ISBN 0809426641.
- Varisco, R. (2013). RMS Queen Elizabeth: Cunard's Big Beautiful Ship of Life. Gold Coast: Blurb Books.
- Harvey, Clive, 2008, R.M.S. Queen Elizabeth The Ultimate Ship, Carmania Press, London, ISBN 978-0-95436668-1
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a RMS Queen Elizabeth című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
