Roanne
| Roanne | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Régió | Rhône-Alpes | ||
| Megye | Loire (megye) | ||
| Polgármester | Yves Nicolin | ||
| INSEE-kód | 42187 | ||
| Irányítószám | 42300 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 35 409 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2245 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 257-304 m | ||
| Terület | 16,12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 02′ 10″, k. h. 4° 04′ 05″46.036111°N 4.068056°EKoordináták: é. sz. 46° 02′ 10″, k. h. 4° 04′ 05″46.036111°N 4.068056°E | |||
 | |||
| Roanne weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Roanne témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Roanne város délkelet-Franciaországban, a Rhône-Alpes régióban, a Loire megyében. A Loire partján, Lyontól északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A város neve gall eredetű: Rod-Onna (folyóvíz) alakult át először Rodumna, majd Rouhanne és végül Roanne alakra. A város stratégiailag fontos helyen, a Loire hajózható szakaszának felső végén, közvetlenül a szűk szurdokok alatt alakult ki. A negyedik század után, a hosszú távú kereskedelem összeomlásával jelentősége, mint áruátrakó központ hanyatlásnak indult. A 12. században a település Forez gróf tulajdonába került, aki alatt a város ismét fejlődésnek indult. A városból út vezetett Lyonba és a Rhône-folyóhoz, így Roanne átrakodó helyként fejlődött tovább Párizs és a Földközi-tenger között, abban az időben, amikor a vízi útvonalak legalább olyan fontosak voltak, mint a szárazföldiek.
A Loire-on megújult hajózás elősegítette a helyi termékek exportját. Ezek közül a legfontosabbak: borok, például a szárazföldi úton érkező Beaujolais, kerámiák, textiláruk, és 1785 után a Saint-Étienne-ből érkező szén, melyet korábban a folyami hajózás körülményeinek javulásával a folyó felső szakaszán, Saint-Rambert-nél raktak hajóra. Az ellenállóbb áruféleségeket sapinières tutajokon hajózták a folyón lefelé, ezeket a tutajokat használat után darabokra szedték. Roanne 17–18. századi lakosságának fele valamiképpen ebből a kereskedelemre épült gazdaságból élt: kereskedők és ügynökök, szállítómunkások, ácsok és kádárok, hajósok személyzetükkel és evezőseikkel, valamint a parti munkások.
Roanne az első városok egyike volt, melyet a vasút elért; 1833. március 15-én nyílt meg az állomás a kikötőnél, ahonnan Andrézieux-be vezetett Franciaország harmadik vasútvonala. Ezt követte a Roanne-ből Digoinba vezető csatorna megnyitása (1838), mely a várost a francia ipari forradalom első vonalába helyezte.
1917-ben fegyvertár nyílt a városban, és 1940-től új iparág alakult ki, mely rayon műselymet és egyéb, új típusú szálakat gyártott.
A város jelentős szülöttei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Jean-Baptiste Nompère de Champagny (1756–1834) francia politikus
- Pierre Étaix (born 1928), filmrendező
- René Leriche (1870–1955), sebész
- Jean-Pierre Jeunet (1953–), filmrendező
- Joseph Dechelette
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
.svg){kind=small}
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Populations de référence 2023
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Roanne című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Braudel, Fernand, 1982. The Wheels of Commerce, vol. II of Civilization and Capitalism 360. old.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A város honlapja Archiválva 2008. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
