Rodaljice
| Rodaljice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Benkovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23421 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 43 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 350 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 03′ 05″, k. h. 15° 46′ 18″44.051389°N 15.771667°EKoordináták: é. sz. 44° 03′ 05″, k. h. 15° 46′ 18″44.051389°N 15.771667°E | |
 | |
Rodaljice falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zárától légvonalban 44, közúton 55 km-re, községközpontjától 15 km-re keletre, Dalmácia északi részén, Bukovica tájegységen fekszik. Két településrésze Rodaljice és Dobropoljci.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rodaljice első írásos említése “Radalich” néven 1404-ben történt, de egy évvel később a nini püspökség oklevelében “Rasalich” alakban szerepelt.[2] A török hódításig a szomszédos Brguddal, Dobropoljcival és Bruškával együtt a perušići plébániához tartozó falu volt. A környékbeli településekkel együtt 1527-ben elfoglalta a török és csak a 17. század végén szabadult fel uralma alól. 1697-ben Grgur Parčić nini püspök egyházlátogatása során megállapította, hogy a helyi templomot nemrég építették újjá, még nincs tabernákuluma, oltárképe és keresztelőmedencéje sem. Titulusa Mária mennybevétele volt, egyúttal a püspök elrendelte, hogy a temetőt kőfallal kerítsék be.[2] Plébániáját 1703-ban újraalapították. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1843-ban plébániájához tartoztak Medviđa, Dobropoljci, Bruška és Zelengrad települések.[2] A településnek 1857-ben 204, 1910-ben 342 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 100 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében a település szerb igazgatás alá került és a Krajinai Szerb Köztársaság része lett. Házait és templomát a szerbek lerombolták. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. A falunak 2011-ben 67 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 204 | 0 | 255 | 255 | 299 | 342 | 367 | 318 | 305 | 285 | 258 | 227 | 177 | 162 | 80 | 67 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mária mennybevétele tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma mai formájában 1938-ban épült. Ugyanezen a helyen a bejárattól jobbra levő sarokban egykor egy nagyon régi (valószínűleg a 14. vagy a 15. században épített) kis templomocska állt félköríves apszissal. A templomot 1966-ban megújították. 1991-ben a délszláv háború során a bevonuló szerbek súlyosan megrongálták. 1996 és 2001 között a helyiek újjáépítették. A templom egyhajós épület sekrestyévelés félköríves apszissal. A főoltár márványból készült (a zágrábi székesegyházból hozták át), oltárképén Szűz Mária 19. századi ábrázolása látható. A szembemiséző oltár kőből épült. A templom előtt található a különálló harangtorony két haranggal.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- 1 2 3 4 Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Rodaljice Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. május 25.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Benkovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Benkovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
