Tüßling
| Tüßling | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Járás | Altötting járás | ||
| Polgármester | Lista
| ||
| Irányítószám | 84577 | ||
| Körzethívószám | 08633 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3243 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 165,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 410 m | ||
| Terület | 19,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Tüßling weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tüßling témájú médiaállományokat. | |||
Tüßling település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 3243 fő (2025. december 31.).[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 461 | 1775 | 2477 | 3211 | 3240 | 3243 | 3279 | 3375 | 3315 | 3243 |
| 1875 | 1950 | 1975 | 2011 | 2013 | 2015 | 2017 | 2021 | 2023 | 2025 |
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az osztrák határ közelében, a B 12-es út és az Inn folyó mellett, Simbach am Inn és Mühldorf am Inn között fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tüßling nevét 711 és 728 között említették először "Tuzzlingen" néven egy salzburgi áruosztályozásnál. 1377 vagy 1379 -ben kapta meg a piaci jogot. A Törring grófok itt a 16. század végén: 1581-1583 között várszerű kastélyt (Törringschloss) építettek. A vár építői azt a hátrányt, hogy a vár lapályon épült, vízzel feltöltött várárokkal egyenlítették ki: négy sarkára - utóbb hagymakupolával díszített - őrtornyok kerültek, a kastélybelsőben árkádos udvarral. A városháza szögletes tömbjét egyetlen bástyahenger díszíti, mely aztán a tető peremét elérve hat, majd nyolcszögletű toronnyá finomul, hagymakupolája is elegánsan elnyújtott. A kastély mai tulajdonosa a Pfuel család.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tüßling kastély: A kastély 1581-1583 között
- Szent György-templom
- Szent Rupertus templom - a 15. század másoödik felében épült barokk belsővel és román keresztelőmedencével.
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Michael Binder (politikus)
- Stephanie grófnő Bruges Pfuel
- Anna Maria Deybl (ca.1720-ca.1770) festő
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2025". Gemeindeverzeichnis 2025 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2026. augusztus 27. Hozzáférés: 2026. szeptember 28.

