1122
Megjelenés
Ellenőrzött
| 1122 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1122 |
| Ab urbe condita | 1875 |
| Bahái naptár | -722 – -721 |
| Berber naptár | 2072 |
| Bizánci naptár | 6630 – 6631 |
| Buddhista naptár | 1666 |
| Burmai naptár | 484 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1114 – 1115 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1177 – 1178 |
| Shaka Samvat | 1044 – 1045 |
| Holocén naptár | 11122 |
| Iráni naptár | 500 – 501 |
| Japán naptár | 1782 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3818–3819 |
| Kopt naptár | 838 – 839 |
| Koreai naptár | 3455 |
| Muszlim naptár | 515 – 516 |
| Örmény naptár | 571 ԹՎ ՇՀԱ |
| Szeleukida naptár | 1433–1434 |
| Thai szoláris naptár | 1665 |
| Zsidó naptár | 4882 – 4883 |
Évszázadok: 11. század – 12. század – 13. század
Évtizedek: 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek – 1100-as évek – 1110-es évek – 1120-as évek – 1130-as évek – 1140-es évek – 1150-es évek – 1160-as évek – 1170-es évek
Évek: 1117 – 1118 – 1119 – 1120 – 1121 – 1122 – 1123 – 1124 – 1125 – 1126 – 1127
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A főurak által kényszerített V. Henrik német-római császár II. Kallixtusz pápa küldöttével megköti a wormsi konkordátumot, amelyben lemond a püspökök kinevezésének jogáról és véget vet a háromnegyed évszázada tartó invesztitúraharcnak. Cserébe a német püspökök megválasztásánál jelen lehet a császár megbízottja, vitás esetekben döntőbíró lehet és a püspököket a hagyományos gyűrű és pásztorbot mellett jogarral, világi birtokaik fölötti uralmuk szimbólumával is felruházzák.
- Ferdeszájú Boleszláv lengyel király elfoglalja Szczecint, majd egész Nyugat-Pomerániát, I. Wartislaw helyi szláv fejedelmet pedig vazallusává kényszeríti.
- II. Kallixtusz keresztes hadjáratot hirdet a szeldzsukok elleni harcban meggyengült szentföldi keresztesek megsegítésére. Domenico Michiel velencei dózse mintegy száz hajóval és 15 ezer fegyveressel elindul, de útközben a bizánciakkal való kereskedelmi vita miatt ostrom alá veszi Korfut.
- A besenyők megmaradt, a kijevi nagyfejedelem segédcsapataként szolgáló törzsei átkelnek az Al-Dunán és betörnek Bulgáriába. II. Ióannész Komnénosz bizánci császár átvezényli az anatóliai szeldzsukok ellen harcoló hadseregét a Balkánra, csapdába csalja a besenyőket és a beroiai csatában (ahol maga a császár is megsebesül) megsemmisítő vereséget mér rájuk, a foglyokat pedig besorozza a bizánci seregbe. A besenyők innentől kezdve gyakorlatilag eltűnnek, mint önálló nép, csak hamarosan beolvadó töredékeik maradnak.
- I. Alfonz aragóniai király a mórok elleni harchoz – a templomos lovagrend mintájára – megalapítja a Belchitei Testvériség lovagrendjét.
- Meghal III. Henrik karintiai herceg, vele kihal az Eppenstein-ház. Utóda keresztfia, Sponheimi Henrik.
- Meghal II. Ottokár stájer őrgróf. Utóda fia, Erős Lipót.
Ázsia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ilgázi aleppói emír és Belek Gázi, a szeldzsuk Artukidák vezetője legyőzi és foglyul ejti Courtenay-i Joscelin edesszai grófot. Az év végén Ilgázi meghal és Aleppó vezetését Belek veszi át.
- A szeldzsukok felett aratott előző évi nagy győzelem után IV. Dávid grúz király elfoglalja Tbiliszit és ide helyezi székhelyét.
- Észak-Kínában a dzsürcsi Csin-dinasztia elfoglalja a kitan Liao-dinasztia nyugati fővárosát. A déli fővárost a déli Szung-dinasztia veszi ostrom alá, de kénytelenek visszavonulni és a várost a dzsürcsik foglalják el a következő év januárjában.
- Meghal Jedzsong, Korjo királya. Utóda fia, Indzsong.
Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- február 24. – Vanjan Liang, a dzsürcsi Csin-dinasztia császára
- Barbarossa Frigyes, német-római császár
- VII. Dzsajavarman, khmer király
- III. Mieszko, lengyel fejedelem
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- január 18. – Krisztina, I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem felesége
- május 15. – Jedzsong, korjói király
- július 12. – Normandiai Szibilla, I. Sándor skót király felesége
- szeptember 10. – al-Haríri, arab költő
- november 8. – Ilgázi, aleppói emír
- november 28. – II. Ottokár, stájer őrgróf
- december 4. – III. Henrik, karintiai herceg
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1122 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.