Ugrás a tartalomhoz

Acetilszalicilsav

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Acetilszalicilsav
IUPAC-név
2-acetoxibenzoesav
Más nevek 2-acetiloxibenzoesav
2-(acetiloxi)benzoesav
acetilszalicilát
acetilszalicilsav
O-acetilszalicilsav
Kémiai azonosítók
PubChem 2244
ChemSpider 2157
EINECS-szám 200-064-1
DrugBank APRD00264
KEGG D00109
ChEBI 15365
RTECS szám VO0700000
ATC kód A01AD05, B01AC06, N02BA01
InChIKey BSYNRYMUTXBXSQ-UHFFFAOYSA-N
Beilstein 779271
Gmelin 218864
UNII R16CO5Y76E
ChEMBL CHEMBL25
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C9H8O4
Moláris tömeg 180,160 g/mol
Sűrűség 1,40
Oldhatóság (vízben) 1
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság gyors és teljes
Metabolizmus máj
Biológiai
felezési idő		 300–650 mg dózis: 3,1–3,2 óra
1 g dózis: 5 óra
2 g dózis: 9 óra
Fehérjekötés 99,6%
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Jogi státusz OTC (US)
Unscheduled (AU)
GSL (UK)
Terhességi kategória C (US)
C (AU)
Alkalmazás orális

Az acetilszalicilsav (INN: acetylsalicylic acid) a szalicilátok csoportjába tartozó gyógyszer, az aszpirin és a kalmopyrin hatóanyaga, amely farmakológiailag a nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID) csoportjába tartozik. A gyulladáscsökkentő hatása mellett láz- és fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik, valamint irreverzibilisen gátolja a vérlemezkék aggregációját. Elsősorban az enyhe, közepes erősségű fájdalmak csillapításában hatékony. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Acidum acetylsalicylicum néven hivatalos.

Orvosi felhasználása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fájdalomcsillapítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az acetilszalicilsav a többi NSAID-hoz hasonlóan az enyhe és közepes erősségű fájdalmak csillapításában hatékony. Gyulladás során az érintett szövetben olyan prosztanoidok keletkeznek, melyek érzékenyítik a fájdalomingert közvetítő idegsejtek perifériás idegvégződéseit, ezáltal fokozódik a fájdalom.[1] Az acetilszalicilsav a prosztanoid-szintézis gátlásával ezt képes megakadályozni, ugyanakkor a fájdalomcsillapító hatását nem kizárólag a periférián fejti ki, abban centrális (központi idegrendszeri) mechanizmusok is szerepet játszanak.[2][3] Kiterjedten használt fájdalomcsillapító, csökkenti többek között az ízületi gyulladások okozta fájdalmat, valamint a primer fejfájások közül a migrénes és a magas vérnyomás által okozott fejfájást.[4] Hatástalan az izomgörcsök, hasi puffadás vagy -feszülés, és az akut bőrirritációk okozta fájdalmak csillapítására.[5] Akárcsak más NSAID-oknál, az acetilszalicilsav esetén is igaz, hogy koffeinnel együtt alkalmazva hatékonyabban enyhíti a fájdalmat, mint önmagában,[6] ezt számos készítményben ki is használják.

Lázcsillapítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az acetilszalicilsav lázcsillapító hatása is a ciklooxigenáz enzim gátlására vezethető vissza, hiszen az enzim által termelt prosztaglandinok a hipotalamusz hőközpontjában hatva lázkeltőek. Lázcsillapítóként felnőttekben az acetilszalicilsav széleskörűen alkalmazott gyógyszer, azonban gyerekkorban használata kerülendő, a Reye-szindróma veszélye miatt,[7] ami egy súlyos, potenciálisan életveszélyes állapot, mely elsősorban azoknál a virális fertőzésen átesett gyerekeknél jelentkezhet, akik acetilszalicilsavat kaptak.

Szívinfarktus és sztrók megelőzése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az acetilszalicilsavat kiterjedten alkalmazzák a szív- és érrendszeri trombotikus betegségek megelőzésére, főként fokozott kockázatú betegeknél, vagy akik már átestek valamilyen kardiovaszkuláris eseményen. Az Európai Kardiológus Társaság (ESC) 2013-as ajánlásában minden stabil koronária-szindrómás betegnek alacsony dózisú acetilszalicilsav, vagy annak alternatívájaként klopidogrél kezelést javasol.[8]

Akut koronáriaszindrómában, ellenjavallat hiányában 150–300 mg acetilszalicilsav adását javasolja az ESC, melyet később napi 75–100 mg tartós szedése követ.[9]

Az intervenciós kardiológiai eljárások (pl. perkután koronária intervenció, PCI) során gyakran helyeznek be ballonos tágításon átesett szívkoszorúérbe ún. sztentet, hogy nyitva tartsák az adott érszakaszt. Ilyen esetekben a betegeknek tartósan trombocita-aggregáció gátló kezelést kell kapniuk, különben az idegen felületen a vérlemezkék kitapadhatnak, vérrögöt képezhetnek, ami elzárhatja az ér lumenét. Leggyakrabban acetilszalicilsavat alkalmaznak, sokszor egy második trombocitaaggregáció-gátlóval (pl. klopidogrél) együtt (ezt hívják kettős trombocitaaggregáció-gátlásnak).[10]

Akut sztrók esetén a 48 órán belül megkezdett acetilszalicilsav (vagy más trombocitaaggregáció-gátló, pl. klopidogrél, dipiridamol) kezelés csak minimálisan növeli a beteg életben maradási esélyét vagy csökkenti a későbbi neurológiai károsodás mértékét, ugyanakkor megelőzi egy esetleges második agyi érkatasztrófa kialakulását.[11] Ebből a megfontolásból az Amerikai Stroke Társaság (ASA) 2013-as ajánlásában 325 mg acetilszalicilsav adását javasolja a sztrók bekövetkeztétől számított 24–48 órán belül, egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a trombocitaaggregáció-gátlók nem helyettesíthetik a hatékony intervenciós terápiákat, pl. az intravénásan adott rekombináns szöveti plazminogén aktivátort (rTPA-t).[12]

Az acetilszalicilsav primer prevencióban való alkalmazásáról megoszlanak a vélemények. A mellékhatások (főleg a gasztrointesztinális vérzés) kockázata miatt számos szerző nem javasolja, hogy megelőző célzattal kardiovaszkuláris betegségben nem szenvedő, tünetmentes egyéneknek széleskörűen adják.[13]

Rákmegelőzés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az acetilszalicilsav daganatképződést befolyásoló hatását több tanulmányban is vizsgálták. Számos olyan publikáció látott napvilágot, melyben a rendszeres acetilszalicilsav-szedést előnyösnek találták a kolorektális daganatok megelőzésében,[14][15] ugyanakkor ez irányú használata sok kérdést vet fel, így pl. nem tisztázott, hogy milyen dózisban és mennyi ideig kellene alkalmazni, valamint az sem, hogy pontosan milyen típusú daganatok prevenciójában jöhetne számításba. Az amerikai USPSTF (United States Preventive Services Task Force) 2007-es ajánlásában nem javasolja az acetilszalicilsav e célú kiterjedt alkalmazását.[16]

Egyéb

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az acetilszalicilsavat alacsony dózisok mellett hatásosnak találták a terhességi preeklampszia megelőzésében.[17][18] A reumás láz akut szakaszában a gyulladásos folyamatok csökkentésére is használható önmagában, vagy szteroidokkal kombinálva. A tünetek enyhülése után azonban nincs értelme folytatni ezt a kezelést, mivel a reumás láz későbbi komplikációinak (pl. későbbi szívbillentyűhibák) gyakoriságát nem csökkenti.[19][20] A reumás lázat leszámítva gyerekkorban még a ritkán előforduló Kawasaki-szindróma kezelésében is alkalmazzák.[21]

Generikus, normál hatáserősségű, bélben oldódó bevonatú, 325 mg-os aszpirin tabletták

Mellékhatások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A prosztaglandinok és a tromboxánok képződésére hatva a „fő” hatás mellett sok mellékhatása is lehet, amelyek közül némelyik nem előnyös. Így például tartós szedése a gyomornyálkahártya fekélyesedésének valószínűségét fokozhatja. Asztmás vagy más krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedő betegeknél, valamint az erre érzékeny egyéneknél a ciklooxigenáz enzim gátlása miatt a felhalmozódó arachidonsavból több leukotrién képződik, ami a hörgők fokozott összehúzódásához vezethet (ez az ún. „aszpirinasztma”).[22] Ismeretes, hogy az acetilszalicilsav hemolítikus anémiát okoz a glukóz-6-foszfát-dehidrogenáz deficiens személyekben.[23] Hemofíliás betegekben az acetilszalicilsav fokozza a vérzési kockázatot, ugyanakkor náluk is alkalmazható kardiovaszkuláris prevencióra szoros orvosi ellenőrzés mellett, bár az ilyen betegek esetében célszerű olyan szereket alkalmazni, amik alacsonyabb plazma felezési idővel rendelkeznek, és van ellenszerük.[24] Mivel összefüggést találtak az acetilszalicilsav és a Reye-szindróma kialakulása között, már nem alkalmazzák megfázásos tünetek kezelésére gyermekeknél.

Emésztőrendszer

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az acetilszalicilsav szedése növeli a gasztrointesztinális vérzés kockázatát,[25] mely tovább fokozódik, ha más NSAID-al vagy orális véralvadásgátlóval (pl. warfarin) együtt alkalmazzák.[26] Mivel a rendszeres acetilszalicilsav-szedés károsíthatja a gyomor nyálkahártyáját, a gyomorfekélyes és gasztritiszes betegeknek a szer használata előtt ajánlott orvos vagy gyógyszerész tanácsát kérniük. Számos gyomorvédő bevonattal rendelkező készítmény van forgalomban, ugyanakkor azon betegek számára, akik kénytelenek tartósan acetilszalicilsavat szedni (pl. mert szívinfarktuson estek át), az acetilszalicisav mellé szükséges valamilyen gyomorsav csökkentő gyógyszert (pl. protonpumpagátlót, PPI) is rendelni.[27][28]

Vese

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az acetilszalicilsav a prosztaglandinszintézis gátlásán keresztül csökkenti a vese vérkeringését. Egy 1996-os tanulmányban azt találták, hogy az eleve vesebetegségben (pl. glomerulonefritisz, krónikus veseelégtelenség) szenvedőknél az acetilszalicilsav akut veseelégtelenséget okozhat.[29] Túladagolás esetén egészséges egyénekben is veseelégtelenség alakulhat ki.[29]

Az NSAID-ok tartós szedése a vese súlyos károsodásával járó, ún. analgetikum nefropátia kialakulásához vezethet. A legtöbb adat ezzel kapcsolatban a fenacetin tartalmú szerekkel van, ugyanakkor állatkísérletekben a tartós acetilszalicilsav adagolás is a vesepapillák elhalását okozta.[30] A kérdést nehezíti, hogy az analgetikum nefropátiában szenvedő betegek az esetek túlnyomó többségében egyidejűleg több, különböző hatóanyagot tartalmazó gyógyszert szednek.[31]

Az acetilszalicilsav csökkenti a vesékben a húgysav kiválasztását, így szedése a köszvényes betegeknek nem ajánlott.[32][33]

Rezisztencia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberek egy részében az acetilszalicilsav nem fejti ki a kívánt vérlemezkeaggregáció-gátló hatást, ezt a jelenséget aszpirinrezisztenciának nevezik. Egy 2930 beteg bevonásával készült kanadai vizsgálatban a betegek 28%-át találták rezisztensnek.[34] Egy másik, Olaszországban készült tanulmányban a betegek csupán 5%-át találták ténylegesen rezisztensek, 31%-uknál pedig lassabban bár, de kialakult a kívánt hatás.[35] Az aszpirinrezisztens betegekben az acetilszalicilsav nem, vagy csak jóval nagyobb dózisban csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot, hiszen ez a hatás a trombocitaaggregáció gátlásán alapul. Az aszpirinrezisztencia laboratóriumi módszerekkel kimutatható.

Hatásmechanizmusa

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

1971-ben a brit John Robert Vane kimutatta, hogy az acetilszalicilsav csökkenti a prosztaglandinok és a tromboxánok szintézisét.[36][37] Ezért a felfedezésért 1982-ben orvosi Nobel-díjat kapott, a svéd Sune K. Bergströmmel és az ugyancsak svéd Bengt I. Samuelssonnal megosztva.

Az acetilszalicilsav (és általában az NSAID-ok) a ciklooxigenáz enzim gátlásán keresztül fejtik ki hatásaikat. Az acetilszalicilsav irreverzibilisen blokkolja az enzimet azáltal, hogy szelektíven acetilálja annak egy meghatározott szerin oldalláncát (a COX-1 esetében Ser530, 70 aminosav távolságra a molekula C-terminális végétől, a COX-2-nél Ser516).[37][38] A ciklooxegináz arachidonsavból prosztaglandin H2-t (PGH2) képez, mely számos további prosztanoid előanyaga. Az acetiláció révén az arachidonsav képtelen hozzákötődni az enzimhez. Ez a kémiai változtatás végleges, a prosztanoidok képzése csak új enzimmolekulák szintetizálásával valósulhat meg a sejtben (nagyobb koncentrációban az acetilszalicilsav más molekulákat, például fehérjéket vagy DNS-t is képes nem-szelektíven acetetilálni).[39]

Az acetilszalicilsav analgetikus (fájdalomcsillapító), antipiretikus (lázcsillapító), antiflogisztikus (gyulladácsökkentő) hatása az intakt molekula acetil és szalicilát részének, valamint az aktív szalicilát metabolitnak egyaránt köszönhető[forrás?]. Bár az acetilszalicilsav szalicilátra és acetátra hidrolizál, e hidrolízis nem szükséges az acetilszalicilsav hatásainak kiváltásához[forrás?], sőt a vérlemezke-aggregációt gátló hatás olyan tulajdonság, mellyel a többi szalicilát nem rendelkezik.

Az acetilszalicilsav a többi szaliciláthoz hasonlóan antipiretikus és analgetikus hatású, mindkét hatásnak a prosztaglandin-bioszintézis gátlása az alapja. A szöveti prosztaglandinszint csökkenését tartják felelősnek az analgetikus és a gyulladáscsökkentő hatásért. Prosztaglandinok hiányában megszűnnek a perifériás idegvégződés fájdalom és gyulladás mediátorai. A ciklooxigenáz enzim gátlása csökkenti a PGE2 vagy a PGI2 képződését, következésképpen csökken a gyulladásos bőrpír, a duzzanat és a fájdalom.

A szalicilátok lázcsökkentő hatásukat – hasonlóan a többi NSAID-hoz – centrális támadásponttal fejtik ki a hipotalamusz praeopticus területén, csökkentik a lázkeltő PGE2 szintézisét. Ennek eredményeként jelentősen nő a hőleadás, rendkívül erős izzadás következik be.

COX-1 és COX-2 szelektivitás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Acetilszalicilsav és a COX-2 interakciója: a COX-2 dimer két azonos alegységből áll (kék és zöld). Látható, ahogy az acetilszalicilsav az 516-os pozícióban található szerin oldalláncot acetilálja mindkét alegységen

A ciklooxigenáz enzimnek több változata (izoformája) van, ezek a COX-1, COX-2 és a COX-3. A COX-1 és a COX-2 aminosav sorrendje 60%-ban azonos,[40] a COX-3 pedig a COX-1-ből keletkezik, alternatív hasítás (angolul splicing) révén.[41] Az acetilszalicilsav mind a COX-1-et, mind a COX-2-t gátolja, bár a COX-1 gátlás kifejezettebb. A két izoforma között jelentős különbségek vannak, a COX-1 által termelt prosztanoidok a gyomor nyálkahártya védelem, a vese keringés, a vérlemezke aktiváció, és az ér endotél funkciók szabályozásában vesznek részt, míg a COX-2 inkább a gyulladásos folyamatok során aktiválódik, termékei pedig a gyulladás, fájdalom és a láz szabályozásáért felelősek.[40]

Vérlemezkeaggregációt gátló hatása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A vérlemezkékben (trombociták) a COX-1 által képződő tromboxán A2 (TXA2) az egyik legfontosabb olyan molekula, ami a vérlemezkéket aktiválni képes, és ezáltal azok összecsapzódását (aggregációját) okozza. Az acetilszalicilsav irreverzibilisen gátolja a vérlemezkékben található COX-1 enzimet, és ezáltal azok aggregációját is.[42] Ez a hatás már viszonylag alacsony dózisnál bekövetkezik (kb. 100 mg/nap), míg a gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatáshoz magasabb dózisok szükségesek (ennek egyik oka, hogy az acetilszalicilsav erősebben gátolja a vérlemezkékben található COX-1 enzimet, mint a gyulladás során aktiválódó COX-2-t).[42] Az NSAID-ok közül egyedül az aszpirin rendelkezik klinikailag is jelentős trombocitaaggregáció-gátló hatással.

Az ereket belülről bélelő endotélsejtekben is megtalálható a ciklooxigenáz enzim, az általa termelt prosztaglandinok (PGI2) értágító hatásúak, így ennek gátlása nem előnyös kardiovaszkuláris szempontból.[43] A trombocita-aggregációt gátló hatás eléréséhez használt dózisok mellett azonban ez érdemi szinten nem is következik be. Ennek magyarázata, hogy a szájon át a szervezetbe juttatott acetilszalicilsav az emésztőrendszerből felszívódva a portális keringéssel a májba kerül, ahol javarészt lebomlik, így a szisztémás keringésbe csak minimális mennyiségben jut. Másrészt az endotélsejtek képesek új ciklooxigenáz enzimet szintetizálni, ezáltal biztosított az endotél prosztanoid termelése. Az acetilszalicilsav gátló hatása a vérlemezkék tromboxán A2 képzésére azonban irreverzibilis, mivel a vérlemezkéknek nincs sejtmagjuk, és így nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy új ciklooxigenáz fehérjét szintetizáljanak, új vérlemezke pedig csak 4-8 nap után képződik. A portális keringésbe jutott acetilszalicilsav képes véglegesen gátolni a vérlemezkék tromboxán termelését, anélkül, hogy a szisztémás keringésbe jutva jelentősen csökkentené az endotél prosztaciklin (PGI2) képzését.

Az acetilszalicilsav a vérlemezkék aggregációját gátolja, ezáltal a vérzési időt nyújtja meg, a véralvadási rendszerre nincs érdemi hatással. Már egyszeri acetilszalicilsav adás után is megnyúlik a vérzési idő, ami tovább fokozódik az acetilszalicilsav kezelés folytatásakor.

Az acetilszalicilsav hatása a különböző alvadási paraméterekre
Protrombin idő (PI)Aktivált parciális trombolasztin idő (APTI)Vérzési időAlvadási idő
nem változiknem változikmegnyúliknem változik

Farmakokinetikája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szájon át bevitt acetilszalicilsav gyorsan felszívódik a gyomorból és a vékonybélből.[44] Felszívódása elsőrendű kinetikát követ, abszorpciós félideje 5-16 perc.[45] A vérben 50-80%-a albuminhoz kötődve szállítódik, a maradék ionizált formában marad. Csak a szabadon keringő, ionizált forma aktív biológialag. Hamar hidrolízist szenved, a képződő szalicilsav szintén albuminhoz kötődik a vérben. Féléletideje a plazmában kb. 20 perc, az acetilszalicilsav koncentráció csökkenésével párhuzamosan emelkedik a szalicilsav szintje. A képződő szalicilsav kb. 80%-át a máj metabolizálja, mely során a májsejtekben glukoronsavval vagy glicinnel konjugálódik, vagy gentizinsavvá oxidálódik.[44] A képződő metabolitok illetve a szabad szalicilsav a vesékben filtrálódva ürülnek ki a szervezetből, ennek sebessége függ a vizelet pH-jától; a vizelet lúgosításával gyorsítható a folyamat.[44][46]

Készítmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Acetilszalicilsav tartalmú gyógyszerek Magyarországon
NévGyártóHatóanyagVényköteles
Aspirin 500 mgBayer Hungária500 mg acetilszalicilsavNem
Aspirin Protect 300 mgBayer Pharma AG300 mg acetilszalicilsavNem
Aspirin Protect 100 mgBayer Pharma AG100 mg acetilszalicilsavNem
Aspirin Plus C PezsgőtablettaBayer Hungária400 mg acetilszalicilsav
240 mg aszkorbinsav		Nem
KalmopyrinRichter Gedeon500 mg acetilszalicilsavNem
Astrix 100 mgTEVA Gyógyszergyár100 mg acetilszalicilsavNem
ASPIRIN KOMPLEX forróital Bayer Bitterfeld GmbH 500 mg acetilszalicilsav/

30 mg pszeudoefedrin

 Nem

A Bayer cég szabadalma

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az acetilszalicilsav szintézise szalicilsavból és ecetsav-anhidridből.
Az acetilszalicilsav szintézise szalicilsavból és ecetsav-anhidridből.

A fehér fűzfa (Salix alba) kérgét már időszámításunk előtt is használták láz- és fájdalomcsillapításra, később a hatóanyagát szalicilsavként sikerült azonosítani. Ennek a gyógyszernek azonban volt egy kellemetlen mellékhatása: rendszeres szedése súlyos gyomorbántalmakat okozott. 1853-ban, egy Charles Frédéric Gerhardt nevű kémikus acetil-klorid és nátrium-szalicilátból először nyert acetilszalicilsavat. A 19. század második felében – más kémikusok – leírták a vegyület kémiai szerkezetét és hatékonyabb eljárásokat dolgoztak ki az előállítására. Amikor 1890-ben a német Bayer cég kutatói új gyógyszervegyületeket kerestek, vizsgálták az acetilszalicilsavat is. 1897-ben Arthur Eichengrün és Felix Hoffmann egy új, iparilag is hatékony módszert találtak a vegyület előállítására, szalicilsav és ecetsav-anhidrid visszafolyatással végzett forralásával (refluxálásával). A szer klinikai vizsgálatai során azt találták, hogy az a szalicilsavval azonos hatékonyságú, ám a gyomor nyálkahártyájára kevésbé káros.[47] Az acetilszalicilsavat mint gyógyszert Aspirin védjeggyel 1899-ben be is jegyeztették, 1903-ban dobták piacra.

Az Aspirin® védjegy

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aspirin a legtöbb országban – így Magyarországon is – a Bayer Aktiengesellschaft, Leverkusen német cég bejegyzett védjegye (köznapi szóhasználatban: márkaneve). Ez annyit jelent, hogy ezekben az országokban az acetilszalicilsav hatóanyagú készítményeket más cégek eltérő néven kötelesek forgalomba hozni (például ASA vagy ASS), különben védjegybitorlást követnek el. Az aspirin tehát nem fajtanévvé vált védjegy, így acetilszalicilsav-tartalmú gyógyszercsoport megnevezéseként való használata jogsértő és helytelen.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Basbaum AI, Bautista DM, Scherrer G, Julius D. (2009). "Cellular and molecular mechanisms of pain". Cell. (angol nyelven). 139 (2): 267–84. doi:10.1016/j.cell.2009.09.028. ISSN 0092-8674. PMID 19837031. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. ↑ McCormack K. (1994). "The spinal actions of nonsteroidal anti-inflammatory drugs and the dissociation between their anti-inflammatory and analgesic effects". Drugs. (angol nyelven). 47 (5): 28–45. PMID 7525183. {{cite journal}}: Cite has empty unknown parameter: |month= (súgó)
  3. ↑ Bannwarth B, Demotes-Mainard F, Schaeverbeke T, Labat L, Dehais J. (1995). "Central analgesic effects of aspirin-like drugs". Fundam Clin Pharmacol. (angol nyelven). 9 (1): 1–7. PMID 7768482. {{cite journal}}: Cite has empty unknown parameter: |month= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. ↑ Loder, E (2008. január 12.). "Tension-type headache". BMJ (Clinical research ed.) (angol nyelven). 336 (7635): 88–92. doi:10.1136/bmj.39412.705868.AD. PMC 2190284. PMID 18187725. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  5. ↑ Gaciong Z. (2003. június 15.). "The real dimension of analgesic activity of aspirin". Thromb Res. (angol nyelven). 110 (5–6): 361–4. PMID 14592563.
  6. ↑ Derry CJ, Derry S, Moore RA. (2012. március 14.). "Caffeine as an analgesic adjuvant for acute pain in adults". Cochrane Database Syst Rev. (angol nyelven). 3. doi:10.1002/14651858.CD009281.pub2.. PMID 22419343. {{cite journal}}: Check |doi= value (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  7. ↑ Beutler, AI (2009. december 15.). "FPIN's Clinical Inquiries. Aspirin use in children for fever or viral syndromes". American family physician (angol nyelven). 80 (12): 1472. PMID 20000310. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  8. ↑ "ESC Guideline: Stable Coronary Artery Disease (Management of)" (angol nyelven). Hozzáférés: 2013. szeptember 23.
  9. ↑ "ESC Guideline: Acute Coronary Syndromes (ACS) in patients presenting without persistent ST-segment elevation (Management of)" (PDF) (angol nyelven). Hozzáférés: 2013. szeptember 23.
  10. ↑ Levine GN, Bates ER, Blankenship JC, Bailey SR, Bittl JA, Cercek B, Chambers CE, Ellis SG, Guyton RA, Hollenberg SM, Khot UN, Lange RA, Mauri L, Mehran R, Moussa ID, Mukherjee D, Nallamothu BK, Ting HH; ACCF; AHA; SCAI. (2012). "2011 ACCF/AHA/SCAI Guideline for Percutaneous Coronary Intervention: executive summary: a report of the American College of Cardiology Foundation/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines and the Society for Cardiovascular Angiography and Interventions". Catheter Cardiovasc Interv. (angol nyelven). 79 (3): 453-95. doi:10.1002/ccd.23438. PMID 22328235. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. ↑ Zheng-Ming, CAST (Chinese Acute Stroke Trial) Collaborative Group (1997). "CAST: randomised placebo-controlled trial of early aspirin use in 20,000 patients with acute ischaemic stroke. CAST (Chinese Acute Stroke Trial) Collaborative Group". Lancet. (angol nyelven). 349 (9066): 1641-9. PMID 9186381. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  12. ↑ Jauch EC, Saver JL, Adams HP Jr, Bruno A, Connors JJ, Demaerschalk BM, Khatri P, McMullan PW Jr, Qureshi AI, Rosenfield K, Scott PA, Summers DR, Wang DZ, Wintermark M, Yonas H; American Heart Association Stroke Council; Council on Cardiovascular Nursing; Council on Peripheral Vascular Disease; Council on Clinical Cardiology. (2013). "Guidelines for the early management of patients with acute ischemic stroke: a guideline for healthcare professionals from the American Heart Association/American Stroke Association". Stroke. (angol nyelven). 44 (3): 870-947. doi:10.1161/STR.0b013e318284056a. PMID 23370205. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  13. ↑ Berger JS, Lala A, Krantz MJ, Baker GS, Hiatt WR. (2011). "Aspirin for the prevention of cardiovascular events in patients without clinical cardiovascular disease: a meta-analysis of randomized trials". Am Heart J. (angol nyelven). 162 (1): 115-24. doi:10.1161/STR.0b013e318284056a.. PMID 21742097. {{cite journal}}: Check |doi= value (súgó); Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  14. ↑ Algra AM, Rothwell PM. (2012). "Effects of regular aspirin on long-term cancer incidence and metastasis: a systematic comparison of evidence from observational studies versus randomised trials". Lancet Oncol. (angol nyelven). 13 (5): 518-27. doi:10.1016/S1470-2045(12)70112-2. PMID 22440112. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  15. ↑ Manzano A, Pérez-Segura P. (2012). "Colorectal cancer chemoprevention: is this the future of colorectal cancer prevention?". ScientificWorldJournal. (angol nyelven). 2012: 327341. doi:10.1100/2012/327341. PMID 22649288.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  16. ↑ U.S. Preventive Services Task Force. (2007). "Routine aspirin or nonsteroidal anti-inflammatory drugs for the primary prevention of colorectal cancer: U.S. Preventive Services Task Force recommendation statement". Ann Intern Med. (angol nyelven). 146 (5): 361-4. PMID 17339621. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  17. ↑ Duley L, Henderson-Smart DJ, Meher S, King JF. (2007). "Antiplatelet agents for preventing pre-eclampsia and its complications". Cochrane Database Syst Rev. (angol nyelven) (2): CD004659. doi:10.1002/14651858.CD004659.pub2. PMID 17443552. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  18. ↑ Roberge S, Villa P, Nicolaides K, Giguère Y, Vainio M, Bakthi A, Ebrashy A, Bujold E. (2012). "Early administration of low-dose aspirin for the prevention of preterm and term preeclampsia: a systematic review and meta-analysis". Fetal Diagn Ther. (angol nyelven). 31 (3): 141–6. doi:10.1159/000336662. PMID 22441437. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  19. ↑ Working Group on Pediatric Acute Rheumatic Fever and Cardiology Chapter of Indian Academy of Pediatrics, Saxena A, Kumar RK, Gera RP, Radhakrishnan S, Mishra S, Ahmed Z. (2008). "Consensus guidelines on pediatric acute rheumatic fever and rheumatic heart disease". Indian Pediatr. (angol nyelven). 45 (7): 565–73. PMID 18695275. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  20. ↑ National Heart Foundation of Australia (RF/RHD guideline development working group) and the Cardiac Society of Australia and New Zealand (2006). "Diagnosis and management of acute rheumatic fever and rheumatic heart disease in Australia. An evidence-based review" (PDF) (angol nyelven). National Heart Foundation of Australia. 33–37. o. 2008. július 26. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. október 2.
  21. ↑ Durongpisitkul K, Gururaj VJ, Park JM, Martin CF. (1995). "The prevention of coronary artery aneurysm in Kawasaki disease: a meta-analysis on the efficacy of aspirin and immunoglobulin treatment". Pediatrics. (angol nyelven). 96 (6): 1057–61. PMID 7491221. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  22. ↑ Szczeklik A, Stevenson DD. (2003). "Aspirin-induced asthma: advances in pathogenesis, diagnosis, and management". J Allergy Clin Immunol. (angol nyelven). 111 (5): 913-21. PMID 12743549. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  23. ↑ Colonna P. (1981). "Aspirin and glucose-6-phosphate dehydrogenase deficiency". Br Med J (Clin Res Ed). (angol nyelven). 283 (6300): 1189. PMID 6794814. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  24. ↑ Cayla G, Morange PE, Chambost H, Schved JF. (2013). "Management of cardiovascular disease in haemophilia". Thromb Res. (angol nyelven). 132 (1): 8-14. doi:10.1016/j.thromres.2013.05.007. PMID 23746627. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  25. ↑ Sørensen HT, Mellemkjaer L, Blot WJ, Nielsen GL, Steffensen FH, McLaughlin JK, Olsen JH. (2000). "Risk of upper gastrointestinal bleeding associated with use of low-dose aspirin". Am J Gastroenterol. (angol nyelven). 95 (9): 2218-24. doi:10.1111/j.1572-0241.2000.02248.x. PMID 11007221. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  26. ↑ Delaney JA, Opatrny L, Brophy JM, Suissa S. (2007). "Drug drug interactions between antithrombotic medications and the risk of gastrointestinal bleeding". CMAJ. (angol nyelven). 177 (4): 347-51. doi:10.1503/cmaj.070186. PMID 17698822. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  27. ↑ Moore RA, Derry S, Simon LS, Emery P. (2013). "Nonsteroidal Anti-Inflammatory Drugs, Gastroprotection, and Benefit-Risk". Pain Pract. (angol nyelven). doi:10.1111/papr.12100. PMID 23941628. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  28. ↑ Brooks J, Warburton R, Beales IL. (2013). "Prevention of upper gastrointestinal haemorrhage: current controversies and clinical guidance". Ther Adv Chronic Dis. (angol nyelven). 4 (5): 206-22. doi:10.1177/2040622313492188. PMID 23997925. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  29. 1 2 D'Agati V. (1996). "Does aspirin cause acute or chronic renal failure in experimental animals and in humans?". Am J Kidney Dis. (angol nyelven). 28 (1): S24-9. PMID 8669425. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  30. ↑ Burrell JH, Yong JL, Macdonald GJ. (1991). "Analgesic nephropathy in Fischer 344 rats: comparative effects of chronic treatment with either aspirin or paracetamol". Pathology. (angol nyelven). 23 (2): 107-14. PMID 1745559. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  31. ↑ Elseviers MM, De Broe ME. (1999). "Analgesic nephropathy: is it caused by multi-analgesic abuse or single substance use?". Drug Saf. (angol nyelven). 20 (1): 15-24. PMID 9935274. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  32. ↑ Luk AJ, Simkin PA. (2005). "Epidemiology of hyperuricemia and gout". Am J Manag Care. (angol nyelven). 15: 435-42. PMID 16300457. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  33. ↑ Zhang Y, Neogi T, Chen C, Chaisson C, Hunter DJ, Choi H. (2013). "Low-dose aspirin use and recurrent gout attacks". Ann Rheum Dis. (angol nyelven). PMID 23345599. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  34. ↑ Krasopoulos G, Brister SJ, Beattie WS, Buchanan MR. (2008). "Aspirin "resistance" and risk of cardiovascular morbidity: systematic review and meta-analysis". BMJ. (angol nyelven). 336 (7637): 195-8. doi:10.1136/bmj.39430.529549.BE. PMID 18202034. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  35. ↑ Pignatelli P, Di Santo S, Barillà F, Gaudio C, Violi F. (2008). "Multiple anti-atherosclerotic treatments impair aspirin compliance: effects on aspirin resistance". J Thromb Haemost. (angol nyelven). 6 (10): 1832-4. doi:10.1111/j.1538-7836.2008.03122.x. PMID 18680540. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  36. ↑ Vane, John Robert (1971). "Inhibition of prostaglandin synthesis as a mechanism of action for aspirin-like drugs". Nature – New Biology (angol nyelven). 231 (25): 232–5. PMID 5284360.
  37. 1 2 Vane JR, Botting RM (2003). "The mechanism of action of aspirin" (PDF). Thromb Res (angol nyelven). 110 (5–6): 255–8. doi:10.1016/S0049-3848(03)00379-7. PMID 14592543. 2008. február 28. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. szeptember 22. {{cite journal}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  38. ↑ G.J. Roth, P.W. Majerus (1975). "The mechanism of the effect of Aspirin on human platelets: 1. Acetylation of a particulate fraction protein". J Clin Invest. (angol nyelven). 56 (3): 624–32. doi:10.1172/JCI108132. PMID 1159076. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  39. ↑ Smith WL. (1989). "The eicosanoids and their biochemical mechanisms of action". Biochem J. (angol nyelven). 259 (2): 315–24. PMID 2655580. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  40. 1 2 Vane JR, Bakhle YS, Botting RM. (1989). "Cyclooxygenases 1 and 2". Annu Rev Pharmacol Toxicol. (angol nyelven). 38: 97–120. doi:10.1146/annurev.pharmtox.38.1.97. PMID 9597150. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  41. ↑ Chandrasekharan NV, Dai H, Roos KL, Evanson NK, Tomsik J, Elton TS, Simmons DL. (2002). "COX-3, a cyclooxygenase-1 variant inhibited by acetaminophen and other analgesic/antipyretic drugs: cloning, structure, and expression". Proc Natl Acad Sci U S A. (angol nyelven). 99 (21): 13926–31. doi:10.1073/pnas.162468699. PMID 12242329. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  42. 1 2 Schrör K. (1997). "Aspirin and platelets: the antiplatelet action of aspirin and its role in thrombosis treatment and prophylaxis". Semin Thromb Hemost. (angol nyelven). 23 (4): 349–56. doi:10.1055/s-2007-996108. PMID 9263351. {{cite journal}}: Cite has empty unknown parameter: |month= (súgó)
  43. ↑ Tohgi H, Konno S, Tamura K, Kimura B, Kawano K. (1992). "Effects of low-to-high doses of aspirin on platelet aggregability and metabolites of thromboxane A2 and prostacyclin". Stroke. (angol nyelven). 23 (10): 1400–3. doi:10.1161/01.STR.23.10.1400. PMID 1412574. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  44. 1 2 3 Levy G. (1978). "Clinical pharmacokinetics of aspirin". Pediatrics. (angol nyelven). 62 (5): 867–72. PMID 724339. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  45. ↑ Needs CJ, Brooks PM. (1985). "Clinical pharmacokinetics of the salicylates". Clin Pharmacokinet. (angol nyelven). 10 (2): 164–77. PMID 3888490. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  46. ↑ Hutt AJ, Caldwell J, Smith RL. (1986). "The metabolism of aspirin in man: a population study". Xenobiotica. (angol nyelven). 16 (3): 239–49. doi:10.3109/00498258609043527. PMID 3705620. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  47. ↑ Walter Sneader (2000). "The discovery of aspirin: a reappraisal". BMJ (angol nyelven). 321 (7276): 1591–94. doi:10.1136/bmj.321.7276.1591. PMID 11124191. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Diarmuid Jeffreys: Aszpirin – Egy csodagyógyszer fantasztikus története, Bp., Partvonal Kiadó, 2006, ISBN 963-9644-14-5

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Aspirin
A Wikimédia Commons tartalmaz Acetilszalicilsav témájú médiaállományokat.
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek szakvéleménynek. Gyógyszer szedése előtt orvosi és/vagy gyógyszerészi konzultáció szükséges. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Acetilszalicilsav&oldid=29249522”