Alsóolsva
| Alsóolsva (Nižná Olšava) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Polgármester | Igor Madzin |
| Irányítószám | 090 32 (pošta Miňovce) |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 432 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 191 m |
| Terület | 11,40 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Alsóolsva weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóolsva témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsóolsva (szlovákul: Nižná Olšava) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sztropkótól 8 km-re délre, az Ondava jobb oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Olcsva. Két falu Zemplén Várm. fekszenek Krucsónak szomszédságában, Ondava vize mellett, határja Alsónak termékenyebb.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Osva (Alsó), orosz-tót falu, Zemplén vgyében, Turány fil., 220 rom., 260 görög kath., 16 zsidó lak., 927 hold szántóföld. F. u. Dessewffy. Ut. p. N.-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsóolsva, hajdan Elsva és Ilsva nevek alatt is szerepelt. Tót kisközség, 402 lakossal, kiknek fele görög, fele róm. katholikus. Házainak száma 69. Első írott nyomaira 1382-ben bukkanunk, a mikor a Rozgonyiak az urai. 1414-ben még mindig a Rozgonyiakat uralja, és 1585-ben a csicsvai vár tartozéka. 1598-ban Báthory István az ura, de a XVI. század végén és a XVII. század elején Révay László is birtokosa. 1658-ban a Barkóczyak bírják, később a Mattyasovszky, majd a gróf Dessewffy család, most pedig Grustyinszky Mihálynak és leányának van itt nagyobb birtoka. 1663-ban a pestis pusztított a községben. Dűlőnevei közül figyelmet érdemel a Sörfőző-völgy, a hol valamikor talán sörház lehetett. Van itt egy régi úrilak is, még a Dessewffyek korából, mely most a Grustyinszky családé. A faluban a két hitfelekezetnek közös temploma van, mely 1604-ben épült. A községnek Sztropkón van a postája és távírója, Homonnán a vasúti állomása.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 381 | 391 | 426 | 432 |
| Különbség | +2,62 % | +8,95 % | +1,40 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 431 | 432 |
| Eltérés | +0,23 % |
1910-ben 361, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 396 lakosából 387 szlovák volt.
2011-ben 409 lakosából 397 szlovák volt.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Alsóolsva Szlovákia térképén
- Hivatalos oldal
- E-obce Archiválva 2021. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

